A botrányos rádiótenderen frekvenciáját elveszítő Sláger és Danubius Rádió a két leghallgatottabb hazai adó, mégis gyakran érte őket kritika az általuk közvetített zenei ízlésvilág miatt. De érdemes-e egyáltalán ízlésről vitatkozni?
"Zenei szerkesztőként dolgoztam egy most megszűnő országos kereskedelmi rádiónál. Úgy döntöttem, megválok az összes CD-től, amit a kereskedelmi rádió alakulásától annak megszűnéséig játszottam, s én már eleget hallgattam. Ez összesen 193 dal, a legnagyobb slágerek!"
A fenti apróhirdetést egy vicces kedvű médiahekker jelentette meg azután, hogy az ORTT szerdán a Danubius és Sláger rádiók frekvenciáinak továbbadásáról határozott. Az országos sugárzású, s ezért is leghallgatottabb két rádióállomásról persze igazságtalanság azt gondolni, hogy kétszáz dalt játszanak váltogatva, de hogy sokkal többről van szó, arra ne vegyünk mérget.
Sokak szerint az elmaradott hazai közízlés konzerválói voltak ugyanis ezek a rádiók, s ez még akkor is így van, ha egyébként a programstruktúrát illető minden döntésüket nyilvánvalóan alá tudják támasztani valamilyen, a megcélzott korcsoporton elvégzett felmérés eredményével. Az adásba kerülő zeneszámokat mindkét zenei szerkesztőség előzetesen gondosan megvizsgálta, s csak olyanokat engedtek az éterbe, amelyekre felméréseik szerint a megcélzott közönség jól reagált.
A zenecsatornák kritikusai nem is felejtették el felemlegetni, hogy egész zenei műfajok maradnak a látókörükön kívül, de a szerkesztési módszer - apróbb módosulásokkal - zavartalanul működött. Legalábbis addig, amíg az MR2-Petőfi el nem kezdett könnyűzenét sugározni. Akkor derült ki, hogy a magyar hallgatók zenei érdeklődése jóval tágabb, mint azt a kereskedelmi csatornák képzelik. A kereskedelmi szempontból oly fontos fiatal közönség is, meg a hirdetők is kifejezetten szeretik, ha nem csak a minden kereskedelmi adón ismételt slágereket hallják újból. Az MR2 populáris rádióvá alakulását a két vezető csatorna azzal támadta, hogy a könnyűzene folyamatos sugárzása nem fér bele a közszolgálati tevékenységbe, de ugyanezzel a lendülettel igyekeztek jó képet is vágni a dologhoz. A közrádió sikere ugyanis feltámasztotta a lassan hanyatló rádiós piacot, s némileg növelte a szektorba áramló reklámbevételeket. A kereskedelmi adóknak, úgy tűnik, akkor esett le, hogy az általuk bejátszott szűk csapáson kívül is van pálya, amikor a versenytárs már vígan passzolgatott rajta.
Rendkívül konzervatív rádiós piacnak nevezte a magyart Jeszenszky Zsolt tavaly egy HVG-cikkben. A Mahasz slágerlista-felelőse, a DJ-szakvizsga bevezetésének szószólója most bebizonyíthatja, hogyan képzeli a bevállalós rádiózást, a hírek szerint ugyanis őt kínálják meg a Fellegi-féle médiabirodalom novemberben induló zenei rádiójának, a Klassznak a zenei igazgatói posztjával. Ugyancsak többször bírálta a kereskedelmi rádiók gyakorlatát a Café Rádió főszerkesztője, Machán Frigyes, s külön érdekesség, hogy a zenei ízléstelenség elleni érveket évek óta soroló Machán (aki DJ Nesta néven talán ismertebb) rádiója éppen a Sláger rádió frekvenciáját megszerző FM1 konzorcium tagja (az Est Media Grouppal együtt), habár a Café-főszerkesztő leendő szerepe nincs tisztázva, s ő sem kíván róla nyilatkozni.
Zenei igénytelenségen egyébként praktikusan azt értik a megszólalók, hogy a nagy rádiókban csak az abszolút mainstream zene kap helyet. Ez persze ennél bonyolultabb, mert az említett rádiók is időről időre finomítanak, alakítanak arculatukon: a Sláger például eljutott az 50-60-70-es évek slágereitől napjainkig, s a Danubius is igyekezett nyitni más stílusok felé, ám mégis elmondható, hogy aktuális adatbázisuk becslések szerint néhányszáz zeneszámból állt (a szerkesztőszoftver tehát ennél szélesebb palettából nem is válogat), szemben például a Café által váltogatva játszott nagyjából kétezer dallal.
A Café esetében például heavy rotation, vagyis gyakran játszott kategóriába esik egy olyan zeneszám, amelyet naponta kétszer leadnak, míg a nagy kereskedelmi csatornáknál akár kétóránként is az éterbe küldhetik ugyanazt az - előzőleg valóban gondos szűrésen átesett - zeneszámot. Ezért alakul ki a hallgatóban olyan érzés, hogy mindig ugyanaz megy, s aki közülük azt gondolja magáról, hogy ennél sokszínűbb zenei kínálatot is képes befogadni, az vélhetően átkapcsol máshova. Ez utóbbi persze eddig is, s továbbra is élő opció, de ne felejtsük el, hogy nem egy-két rétegrádiót ért a korlátoltság vádja, hanem azt a kettőt, amely a frekvenciaszűkösség miatt éppen a két lehetséges országos, jóformán mindenki által hozzáférhető kereskedelmi hullámhosszt birtokolja.
Leginkább tehát így pontosítható az a kritika, hogy a Sláger és a Danubius a zenei világ igen szűk keresztmetszetét mutatja/mutatta csak meg. Bár döntéseik nyilván mindig igazolhatók voltak különféle fókuszcsoportos felmérésekkel, s teljesen egyértelmű, hogy milliók ízlését elégítették ki napról napra maximálisan, a változatosságnak ez mégiscsak olyan foka, mint amikor két éven keresztül minden nap rántott húst ebédel az ember somlói galuskával. Ízlésről ugyan nem érdemes vitatkozni, s persze tökéletesen igaz az is, hogy a rántott hús (a somlóival együtt) az emberöltők alatt már bizonyított, de azért talán az sem baj, ha ugyanannak a fogyasztónak másra is keletkezik igénye. Ez leginkább azzal érhető el, ha mással is megkínálják.
2009. október 30., péntek
Ritkábban rádiózunk, mint öt éve
Ritkábban kapcsoljuk be a rádiót, mint öt éve, a visszaszorulás vesztesei inkább a közszolgálati adók; az "összhallgatás" mintegy háromnegyede továbbra is a kereskedelmi adóknál összpontosul - tudható meg a Magyarországi médiapiaci körkép 2008 című tanulmányból.
Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézete által kiadott munka szerint 2004 óta 83,7-ről 80,4 százalékra csökkent a 15 évesnél idősebbek körében azok aránya, akik naponta rádióznak; 63,3-ról 62 százalékra mérséklődött a kereskedelmi adókat választók aránya, de ez emelkedés a 2006-ra kimutatott, 57,1 százalékos mélyponthoz képest.
Ugyanakkor az öt évvel ezelőtti 30,8-ról tavalyra - lassuló ütemű közönségvesztés mellett - 25,2 százalékra esett a napi rendszerességgel a közszolgálati adókra kapcsolók hányada. Az adatsorok szerint ötvenéves kor körül húzódik a határvonal; az ennél ifjabbak négyötöde a kereskedelmi csatornák valamelyikét választja, de még az ötvenes éveiket taposóknál is 60 százalék fölötti ez az arány. A hatvan felettiek körében viszont már tízből heten a közrádió közönségéhez tartoznak.
"A Magyar Rádiót jellemzően, de egyre kisebb arányban hallgatják a nagyon alacsony végzettségűek. Másodlagos célcsoportként ennek ellenkezője, a felsőfokú végzettségűek jelennek meg a közrádiók hallgatói közt" - mutat rá egy összefüggésre a tanulmány.
Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézete által kiadott munka szerint 2004 óta 83,7-ről 80,4 százalékra csökkent a 15 évesnél idősebbek körében azok aránya, akik naponta rádióznak; 63,3-ról 62 százalékra mérséklődött a kereskedelmi adókat választók aránya, de ez emelkedés a 2006-ra kimutatott, 57,1 százalékos mélyponthoz képest.
Ugyanakkor az öt évvel ezelőtti 30,8-ról tavalyra - lassuló ütemű közönségvesztés mellett - 25,2 százalékra esett a napi rendszerességgel a közszolgálati adókra kapcsolók hányada. Az adatsorok szerint ötvenéves kor körül húzódik a határvonal; az ennél ifjabbak négyötöde a kereskedelmi csatornák valamelyikét választja, de még az ötvenes éveiket taposóknál is 60 százalék fölötti ez az arány. A hatvan felettiek körében viszont már tízből heten a közrádió közönségéhez tartoznak.
"A Magyar Rádiót jellemzően, de egyre kisebb arányban hallgatják a nagyon alacsony végzettségűek. Másodlagos célcsoportként ennek ellenkezője, a felsőfokú végzettségűek jelennek meg a közrádiók hallgatói közt" - mutat rá egy összefüggésre a tanulmány.
Az ORTT fideszes tagja szerint ideje volt, hogy Majtényi távozzon
Időszerű volt, hogy lemondjon Majtényi László - reagált az ORTT-elnök lemondásának hírére Szalai Annamária, a testület Fidesz által delegált tagja a Magyar Nemzetnek és a Magyar Hírlapnak. Vásárhelyi Mária szociológus a Népszabadságnak azt mondta a lemondás alapját képező ORTT-döntésről, hogy ezzel a testületnek vége.
A Magyar Nemzet pénteki számában megjelent cikk szerint Szalai Annamária azt mondta: Majtényi gyakran kívülálló értelmiségiként viselkedett, ahelyett, hogy valóban elnökként irányította volna a testületet. A Fidesz delegáltja a Magyar Hírlapnak mindemellett még azt is hozzátette: Majtényi "olykor még a saját döntésétől is elhatárolódott".
Majtényi László másfél év után mondott le csütörtökön tisztségéről, indoklása szerint a két országos kereskedelmi rádiófrekvencia pályázata körüli történések miatt.
Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) szerdán a Fidesz, a KDNP és az MSZP által delegált tagok voksával határozott a két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási jogosultságának odaítéléséről; a döntést egyhangúlag hozták meg. A végeredményt többen bírálták, például Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte az ügyben, Dávid Ibolya MDF-elnök pedig Fidesz-MSZP "nagykoalíciós osztozkodásról" beszélt és elfogadhatatlannak nevezte, hogy "pártrádiók" alakuljanak.
Vásárhelyi Mária szociológus a Népszabadság pénteki számában megjelent interjújában úgy fogalmazott: ezzel a döntéssel az ORTT-nek vége, "ez volt az utolsó dobásuk". A szociológus biztosra veszi, hogy az új kormány megszünteti a testületet.
Úgy vélte: az MSZP újra belement egy alkuba, amelyből vesztesként kerül majd ki. Szólt arról is, hogy ami történt, nem csak az MSZP, hanem a demokrácia szempontjából is káros. Úgy fogalmazott: a két nagy párt tudatosan, együtt bomlasztja a jogállamot ezekkel az alkukkal, és mindezzel a Jobbik malmára hajtják a vizet.
A Magyar Nemzet pénteki számában megjelent cikk szerint Szalai Annamária azt mondta: Majtényi gyakran kívülálló értelmiségiként viselkedett, ahelyett, hogy valóban elnökként irányította volna a testületet. A Fidesz delegáltja a Magyar Hírlapnak mindemellett még azt is hozzátette: Majtényi "olykor még a saját döntésétől is elhatárolódott".
Majtényi László másfél év után mondott le csütörtökön tisztségéről, indoklása szerint a két országos kereskedelmi rádiófrekvencia pályázata körüli történések miatt.
Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) szerdán a Fidesz, a KDNP és az MSZP által delegált tagok voksával határozott a két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási jogosultságának odaítéléséről; a döntést egyhangúlag hozták meg. A végeredményt többen bírálták, például Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte az ügyben, Dávid Ibolya MDF-elnök pedig Fidesz-MSZP "nagykoalíciós osztozkodásról" beszélt és elfogadhatatlannak nevezte, hogy "pártrádiók" alakuljanak.
Vásárhelyi Mária szociológus a Népszabadság pénteki számában megjelent interjújában úgy fogalmazott: ezzel a döntéssel az ORTT-nek vége, "ez volt az utolsó dobásuk". A szociológus biztosra veszi, hogy az új kormány megszünteti a testületet.
Úgy vélte: az MSZP újra belement egy alkuba, amelyből vesztesként kerül majd ki. Szólt arról is, hogy ami történt, nem csak az MSZP, hanem a demokrácia szempontjából is káros. Úgy fogalmazott: a két nagy párt tudatosan, együtt bomlasztja a jogállamot ezekkel az alkukkal, és mindezzel a Jobbik malmára hajtják a vizet.
Majtényi nem írja alá az új rádiós szerződéseket
Nem írja alá a két országos kereskedelmi rádiós frekvencia pályázatának győzteseivel kötendő műsorszolgáltatási szerződést a médiahatóság elnöke; Majtényi László erről a Magyar Rádió 180 perc című reggeli műsorában beszélt pénteken.
A szerződéskötést éppúgy nem obstruálja, mint a döntéshozatalt, mert azt gondolja, "mindenki egye meg, amit főzött"; "más kérdés, hogy én nem fogom azt a szerződést aláírni, de a testület bármelyik tagja aláírhatja" az ORTT nevében, a megállapodás érvényességéhez egy szignó elegendő.
"Természetesen elmegyek, és az igazat fogom mondani, ami törvényi kötelességem" - mondta arra a kérdésre, hogy mit tesz, ha valamelyik pályázó perbe hívja a két nappal ezelőtti döntés miatt az ORTT-t, és tanúként idézik meg.
"Teljesen fel vagyok szabadulva" - mondta a lelkiállapotára vonatkozó újságírói kérdésre. Közlése szerint egyáltalán nem bánta meg, hogy elvállalta a posztot, de ha tudja, hogy a tisztség mivel jár, valószínűleg nem így tesz.
Majtényi László csütörtökön lemondott ORTT-elnöki tisztségéről és testületi tagságáról, s mint elmondta, lemondása kiváltó okai a rádiós frekvenciapályázat körül történtek voltak. Azt is közölte, hogy november 30-val köszön le posztjáról, mert időt akar biztosítani az utódját jelölő két közjogi méltóságnak és le kívánja zárni a folyamatban lévő ügyeket.
Az ORTT szerdán a Fidesz, a KDNP és az MSZP által delegált tagok voksával határozott a két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási jogosultságának odaítéléséről; a döntést egyhangúlag hozták meg. A kisebbik vételkörzetű, a lakosság 67 százalékát elérő - november 18-áig a Danubius Rádió által használt - frekvenciát az Advenio Zrt. nyerte el.
A döntést megelőzően Majtényi indítványozta, hogy a - végül nyertesként kihozott - két rádiót - formai szabálytalanság s irreális ajánlattétel miatt - zárja ki a testület a tenderből. Kizárási indítványát azonban a testület Fidesz-MSZP-együttműködéssel leszavazta.
A szerződéskötést éppúgy nem obstruálja, mint a döntéshozatalt, mert azt gondolja, "mindenki egye meg, amit főzött"; "más kérdés, hogy én nem fogom azt a szerződést aláírni, de a testület bármelyik tagja aláírhatja" az ORTT nevében, a megállapodás érvényességéhez egy szignó elegendő.
"Természetesen elmegyek, és az igazat fogom mondani, ami törvényi kötelességem" - mondta arra a kérdésre, hogy mit tesz, ha valamelyik pályázó perbe hívja a két nappal ezelőtti döntés miatt az ORTT-t, és tanúként idézik meg.
"Teljesen fel vagyok szabadulva" - mondta a lelkiállapotára vonatkozó újságírói kérdésre. Közlése szerint egyáltalán nem bánta meg, hogy elvállalta a posztot, de ha tudja, hogy a tisztség mivel jár, valószínűleg nem így tesz.
Majtényi László csütörtökön lemondott ORTT-elnöki tisztségéről és testületi tagságáról, s mint elmondta, lemondása kiváltó okai a rádiós frekvenciapályázat körül történtek voltak. Azt is közölte, hogy november 30-val köszön le posztjáról, mert időt akar biztosítani az utódját jelölő két közjogi méltóságnak és le kívánja zárni a folyamatban lévő ügyeket.
Az ORTT szerdán a Fidesz, a KDNP és az MSZP által delegált tagok voksával határozott a két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási jogosultságának odaítéléséről; a döntést egyhangúlag hozták meg. A kisebbik vételkörzetű, a lakosság 67 százalékát elérő - november 18-áig a Danubius Rádió által használt - frekvenciát az Advenio Zrt. nyerte el.
A döntést megelőzően Majtényi indítványozta, hogy a - végül nyertesként kihozott - két rádiót - formai szabálytalanság s irreális ajánlattétel miatt - zárja ki a testület a tenderből. Kizárási indítványát azonban a testület Fidesz-MSZP-együttműködéssel leszavazta.
2009. október 29., csütörtök
Danubius-Sláger: Bajnai is megszólalt az ORTT-s ügyben
Egy kereskedelmi rádiós frekvenciapályázat kapcsán "érdemes definiálni, hogy mi a közérdek", és "az ORTT tagjainak abban van felelősségük, hogy ezt az érdeket érvényre juttassák" - jelentette ki csütörtökön Bajnai Gordon.
A miniszterelnök az ORTT előző napi döntésével kapcsolatos magyar újságírói kérdésre válaszolt az EU-csúcs brüsszeli színhelyén, még a magyar médiatestület elnökének lemondása előtt. Az ORTT szerdán a Fidesz, a KDNP és az MSZP által delegált tagok voksával határozott két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási jogosultságának odaítéléséről.
A közérdek egyik része, hogy a kereskedelmi csatornák értékesítéséből a lehető legnagyobb bevétel folyjék be - szögezte le. Hozzátette: ez akkor ér valamit, ha a bevételt, a licencdíjat be is fizetik. Erre az ORTT-nek megfelelő garanciákat kell érvényesítene, olyanokat, amelyek a következő hét évben nem változtathatók meg.
Azt is biztosítani kell, hogy aki független kereskedelmi rádiót hallgat, biztos lehessen abban, hogy független híreket, információkat kap, nem politikai elfogultság szerint szerkesztett médiát - hangoztatta Bajnai. Hozzáfűzte: hamarosan kiderül, hogy az ORTT döntése érvényesítette-e egyszerre ezeket a szempontokat.
A miniszterelnök az ORTT előző napi döntésével kapcsolatos magyar újságírói kérdésre válaszolt az EU-csúcs brüsszeli színhelyén, még a magyar médiatestület elnökének lemondása előtt. Az ORTT szerdán a Fidesz, a KDNP és az MSZP által delegált tagok voksával határozott két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási jogosultságának odaítéléséről.
A közérdek egyik része, hogy a kereskedelmi csatornák értékesítéséből a lehető legnagyobb bevétel folyjék be - szögezte le. Hozzátette: ez akkor ér valamit, ha a bevételt, a licencdíjat be is fizetik. Erre az ORTT-nek megfelelő garanciákat kell érvényesítene, olyanokat, amelyek a következő hét évben nem változtathatók meg.
Azt is biztosítani kell, hogy aki független kereskedelmi rádiót hallgat, biztos lehessen abban, hogy független híreket, információkat kap, nem politikai elfogultság szerint szerkesztett médiát - hangoztatta Bajnai. Hozzáfűzte: hamarosan kiderül, hogy az ORTT döntése érvényesítette-e egyszerre ezeket a szempontokat.
Majtényi: "A médiaháború csataterének romjai között mászkálunk"
Az elmúlt másfél évtizedben megsemmisült a magyarországi médiaelit - mondta Lengyel László közgazdász, politológus, publicista a Nemzeti Média Kerekasztal csütörtöki rendezvényén, Budapesten. Ugyanott felszólalt Majtényi László is, aki ma mondott le az ORTT elnöki posztjáról.
Kiderült, hogy "semmiféle szakmai szolidaritás nincs", minimális az e területen dolgozók önvédelmi képessége, nem létezik egy szakmai értékrend, s "a szakma kiemelt szereplői valamelyik fordulatban óhatatlan módon elárulták magukat a politikának vagy a gazdaságnak" - közölte Lengyel László.
Véleménye szerint a kérdés az, hogy sikerül-e kinevelni egy olyan fiatal generációt, amely nyugat-európai vagy tengerentúli színvonalon műveli a rádiós, televíziós vagy internetes médiaműfajt.
Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöki posztjáról nem sokkal korábban lemondó Majtényi László úgy fogalmazott: "a médiaháború csataterének füstölgő romjai között mászkálunk". Úgy véli, a helyzetet jól jellemzi, hogy a legutóbbi médiatörvény-tervezet "kétpárti irányítás alá helyezte volna" a közmédiumokat.
Kiderült, hogy "semmiféle szakmai szolidaritás nincs", minimális az e területen dolgozók önvédelmi képessége, nem létezik egy szakmai értékrend, s "a szakma kiemelt szereplői valamelyik fordulatban óhatatlan módon elárulták magukat a politikának vagy a gazdaságnak" - közölte Lengyel László.
Véleménye szerint a kérdés az, hogy sikerül-e kinevelni egy olyan fiatal generációt, amely nyugat-európai vagy tengerentúli színvonalon műveli a rádiós, televíziós vagy internetes médiaműfajt.
Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöki posztjáról nem sokkal korábban lemondó Majtényi László úgy fogalmazott: "a médiaháború csataterének füstölgő romjai között mászkálunk". Úgy véli, a helyzetet jól jellemzi, hogy a legutóbbi médiatörvény-tervezet "kétpárti irányítás alá helyezte volna" a közmédiumokat.
Jót tett az Econet részvényeinek, hogy "elfoglalták" a Slágert
Az Econet-részvények ajánlati ársávja plusz-mínusz 25 százalékra nő a pénteki kereskedési napon - közölte a Budapesti Értéktőzsde a honlapján csütörtökön este.
Ez azt jelenti, hogy a részvényekre vonatkozó vételi és eladási ajánlatok a szokásos 15 százalék helyett 25 százalékkal térhetnek el a bázisártól, ami rendszerint az előző napi záróár.
Az econet esetében az ajánlati korlátozás módosítását az tette szükségessé, hogy a papír a maximális mértékben drágult csütörtökön, miután a társaság előző nap rádiós műsorszolgáltatási jogot nyert a frekvenciapályázaton. Az econet-csoporthoz tartozó FM1 konzorcium az országos vételkörzetű, most a Sláger Rádió által használt kereskedelmi rádiós frekvenciát nyerte el az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) pályázatán.
Az econet 9 forintos, 14,3 százalékos erősödéssel, 72 forinton zárt csütörtökön, előző nap pedig 8,6 százalékkal emelkedett az árfolyama.
Ez azt jelenti, hogy a részvényekre vonatkozó vételi és eladási ajánlatok a szokásos 15 százalék helyett 25 százalékkal térhetnek el a bázisártól, ami rendszerint az előző napi záróár.
Az econet esetében az ajánlati korlátozás módosítását az tette szükségessé, hogy a papír a maximális mértékben drágult csütörtökön, miután a társaság előző nap rádiós műsorszolgáltatási jogot nyert a frekvenciapályázaton. Az econet-csoporthoz tartozó FM1 konzorcium az országos vételkörzetű, most a Sláger Rádió által használt kereskedelmi rádiós frekvenciát nyerte el az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) pályázatán.
Az econet 9 forintos, 14,3 százalékos erősödéssel, 72 forinton zárt csütörtökön, előző nap pedig 8,6 százalékkal emelkedett az árfolyama.
Rádióügy: a MÚOSZ tiltakozik az ORTT döntése ellen
Sérti az új frekvenciakiosztás a demokratikus közélet normáit, valamint a médiafogyasztó közönség érdekeit - áll a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) csütörtöki közleményében.
A döntés ellen tiltakozva megemlítik, a testület megdöbbenéssel értesült arról, hogy "két széles körben kedvelt, politikamentes szórakoztató csatorna helyett két feltehetően pártkötődésű rádiónak ad teret" az ORTT, ami "a demokratikus közélet normáit, valamint a médiafogyasztó közönség érdekeit sértő" eljárás.
Egyben szolidaritásunkat fejezik ki az ORTT elnöke iránt, aki előzetesen több pályázat üzleti megalapozatlanságára is felhívta a figyelmet. "E körülmény két következménnyel járhat: az ígért szolgáltatás minősége csökken, illetve a koncessziós vállalás betarthatatlan lesz" - írják.
A MÚOSZ elnöksége szerint nem először fordul elő, hogy az egymással folyamatos harcban álló politikai felek, ha aktuális érdekük úgy kívánja "partnerek a közjavak felelőtlen, cinikus elosztásában", egyben strukturális hibának nevezik, hogy "médiarendszerünk stratégiai döntéseit a szakma reprezentációját biztosító intézmények mellőzésével pártdelegáltak hozzák".
Amíg ez így van, a média működésével kapcsolatban politikától független, szakmai döntéseket remélni illúzió - zárul a MÚOSZ elnökségének közleménye.
A döntés ellen tiltakozva megemlítik, a testület megdöbbenéssel értesült arról, hogy "két széles körben kedvelt, politikamentes szórakoztató csatorna helyett két feltehetően pártkötődésű rádiónak ad teret" az ORTT, ami "a demokratikus közélet normáit, valamint a médiafogyasztó közönség érdekeit sértő" eljárás.
Egyben szolidaritásunkat fejezik ki az ORTT elnöke iránt, aki előzetesen több pályázat üzleti megalapozatlanságára is felhívta a figyelmet. "E körülmény két következménnyel járhat: az ígért szolgáltatás minősége csökken, illetve a koncessziós vállalás betarthatatlan lesz" - írják.
A MÚOSZ elnöksége szerint nem először fordul elő, hogy az egymással folyamatos harcban álló politikai felek, ha aktuális érdekük úgy kívánja "partnerek a közjavak felelőtlen, cinikus elosztásában", egyben strukturális hibának nevezik, hogy "médiarendszerünk stratégiai döntéseit a szakma reprezentációját biztosító intézmények mellőzésével pártdelegáltak hozzák".
Amíg ez így van, a média működésével kapcsolatban politikától független, szakmai döntéseket remélni illúzió - zárul a MÚOSZ elnökségének közleménye.
Az FM1 94, az Advenio 98 ponttal nyert
Az FM1 konzorcium 94 ponttal nyerte el a nagyobbik, az Advenio Zrt. 98 ponttal a kisebbik vételkörzetű országos kereskedelmi rádiós frekvenciát - tudható meg a médiahatóság által az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményből.
Az Országos Rádió és Televízió Testülettől (ORTT) szerdán a november közepéig általa használt frekvenciára pályázó Sláger Rádió a 100-ból 69, ugyanezért a jogosultságért indulva a Danubius Rádió 75 pontot kapott.
A kisebbik vételkörzetű, most a Danubius Rádió műsorát sugárzó hullámsávért folyó versenyben a frekvencia jelenlegi birtokosa 74 pontot, a Rádió Juventus Zrt. 71 pontot szerzett. Mindkét esetben a második időszak műsorszolgáltatásidíj-vállalása húzta szét a mezőnyt, hiszen az első másfél évre megajánlható 350-700 milliós összegre, a magyar zene 25-35 százalék közötti arányára, a 25-100 percnyi közszolgálati műsorra és a kiegészítő szolgáltatásra szinte minden esetben maximális pontszámot kaptak a pályázók.
A most a Danubius által használt frekvenciáért folyt harcban itt senki nem vesztett pontot. A Sláger Rádió lejáró jogosultságánál a "díj-menetben" végül győztes FM1 konzorcium csak 5, a Sláger Rádió 7 pontot kapott. A műsorszolgáltatási tapasztalatra egy kivétellel minden versenyzőnek kilenc pontot adtak; az Advenio Zrt.-nek nyolccal kellett beérnie.
A 2011 elejétől fizetendő koncessziós díj pontszáma volt a táblázat tanúsága szerint a döntő szempont: a nagyobbik vételkörzetű frekvenciáért folyó versenyben itt a győztes FM1 kapta a 35 pontnyi maximumot, a Danubius Rádiónak 11, a Sláger Rádiónak 8 pont jutott. A másik versenyben az Advenio szerezte meg a maximális 35 pontot; a Danubius 10-et, a Juventus 7-et kapott.
Az Országos Rádió és Televízió Testülettől (ORTT) szerdán a november közepéig általa használt frekvenciára pályázó Sláger Rádió a 100-ból 69, ugyanezért a jogosultságért indulva a Danubius Rádió 75 pontot kapott.
A kisebbik vételkörzetű, most a Danubius Rádió műsorát sugárzó hullámsávért folyó versenyben a frekvencia jelenlegi birtokosa 74 pontot, a Rádió Juventus Zrt. 71 pontot szerzett. Mindkét esetben a második időszak műsorszolgáltatásidíj-vállalása húzta szét a mezőnyt, hiszen az első másfél évre megajánlható 350-700 milliós összegre, a magyar zene 25-35 százalék közötti arányára, a 25-100 percnyi közszolgálati műsorra és a kiegészítő szolgáltatásra szinte minden esetben maximális pontszámot kaptak a pályázók.
A most a Danubius által használt frekvenciáért folyt harcban itt senki nem vesztett pontot. A Sláger Rádió lejáró jogosultságánál a "díj-menetben" végül győztes FM1 konzorcium csak 5, a Sláger Rádió 7 pontot kapott. A műsorszolgáltatási tapasztalatra egy kivétellel minden versenyzőnek kilenc pontot adtak; az Advenio Zrt.-nek nyolccal kellett beérnie.
A 2011 elejétől fizetendő koncessziós díj pontszáma volt a táblázat tanúsága szerint a döntő szempont: a nagyobbik vételkörzetű frekvenciáért folyó versenyben itt a győztes FM1 kapta a 35 pontnyi maximumot, a Danubius Rádiónak 11, a Sláger Rádiónak 8 pont jutott. A másik versenyben az Advenio szerezte meg a maximális 35 pontot; a Danubius 10-et, a Juventus 7-et kapott.
Lemondott Majtényi László ORTT-elnök
Lemondott az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöki tisztségéről és testületi tagságáról Majtényi László.
A médiahatóság tavaly áprilisban hivatalba lépett vezetője csütörtökön azt közölte az MTI-vel: döntéséről a nap folyamán tájékoztatta az őt a posztra jelölő köztársasági elnököt és a kormányfőt. Majtényi László közlése szerint a levélben az olvasható: "Azon a napon, amikor az Ön jelölését követően az Országgyűlés megválasztott az ORTT elnökének, úgy foglaltam össze elnöki programomat, hogy legjobb tudásom szerint azon fogok munkálkodni, hogy minél közelebb vigyem a médiahatóság működését a közpolitikához, miközben távol tartom a pártpolitikától". "Tekintettel arra, hogy ennek a programnak a végrehajtása - függetlenül az intézmény munkájában elért egyéb sikerekről - teljes mértékben lehetetlenné vált, 2009. november 30-i határnappal lemondok elnöki megbízatásomról és testületi tagságomról" - tette hozzá.
A rádiós pályázat körül történtek voltak lemondásom kiváltói okai - nyilatkozta csütörtökön Majtényi László az MTI-nek. A médiahatóság elnöke közölte, azért november 30-val köszön le posztjáról, mert időt akar biztosítani az utódját jelölő két közjogi méltóságnak és le kívánja zárni a folyamatban lévő ügyeket.
Az ORTT szerdán a Fidesz, a KDNP és az MSZP által delegált tagok voksával határozott a két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási jogosultságának odaítéléséről; a döntést egyhangúlag hozták meg. A kisebbik vételkörzetű, a lakosság 67 százalékát elérő - november 18-áig a Danubius Rádió által használt - frekvenciát az Advenio Zrt. nyerte el. A döntést megelőzően Majtényi indítványozta, hogy a végül nyertes két rádiót - formai szabálytalanság, s irreális ajánlattétel miatt - zárja ki a testület a tenderből. Kizárási indítványát azonban a testület Fidesz-MSZP-együttműködéssel leszavazta.
"Nem hinném, hogy ezzel zárul, valószínűbb, hogy ezzel kezdődik a botrány" - minősítette a döntést az MTI-nek kevéssel a végszavazás után az ORTT elnöke. Majtényi László a médiatörvény rendelkezései miatt nem voksolhatott a nyertesrről szavazó körben, s el is hagyta az üléstermet, miután elbuktak a kizárási indítványok. A médiahatóság elnöke úgy vélte, "akár el is lehet perelni" a két hullámsávot a győztesnek nyilvánított két társaságtól.
A médiahatóság tavaly áprilisban hivatalba lépett vezetője csütörtökön azt közölte az MTI-vel: döntéséről a nap folyamán tájékoztatta az őt a posztra jelölő köztársasági elnököt és a kormányfőt. Majtényi László közlése szerint a levélben az olvasható: "Azon a napon, amikor az Ön jelölését követően az Országgyűlés megválasztott az ORTT elnökének, úgy foglaltam össze elnöki programomat, hogy legjobb tudásom szerint azon fogok munkálkodni, hogy minél közelebb vigyem a médiahatóság működését a közpolitikához, miközben távol tartom a pártpolitikától". "Tekintettel arra, hogy ennek a programnak a végrehajtása - függetlenül az intézmény munkájában elért egyéb sikerekről - teljes mértékben lehetetlenné vált, 2009. november 30-i határnappal lemondok elnöki megbízatásomról és testületi tagságomról" - tette hozzá.
A rádiós pályázat körül történtek voltak lemondásom kiváltói okai - nyilatkozta csütörtökön Majtényi László az MTI-nek. A médiahatóság elnöke közölte, azért november 30-val köszön le posztjáról, mert időt akar biztosítani az utódját jelölő két közjogi méltóságnak és le kívánja zárni a folyamatban lévő ügyeket.
Az ORTT szerdán a Fidesz, a KDNP és az MSZP által delegált tagok voksával határozott a két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási jogosultságának odaítéléséről; a döntést egyhangúlag hozták meg. A kisebbik vételkörzetű, a lakosság 67 százalékát elérő - november 18-áig a Danubius Rádió által használt - frekvenciát az Advenio Zrt. nyerte el. A döntést megelőzően Majtényi indítványozta, hogy a végül nyertes két rádiót - formai szabálytalanság, s irreális ajánlattétel miatt - zárja ki a testület a tenderből. Kizárási indítványát azonban a testület Fidesz-MSZP-együttműködéssel leszavazta.
"Nem hinném, hogy ezzel zárul, valószínűbb, hogy ezzel kezdődik a botrány" - minősítette a döntést az MTI-nek kevéssel a végszavazás után az ORTT elnöke. Majtényi László a médiatörvény rendelkezései miatt nem voksolhatott a nyertesrről szavazó körben, s el is hagyta az üléstermet, miután elbuktak a kizárási indítványok. A médiahatóság elnöke úgy vélte, "akár el is lehet perelni" a két hullámsávot a győztesnek nyilvánított két társaságtól.
Az FM1 a Neo FM mellett megtartaná a Rádiócafét is
Az FM1 konzorcium keresi annak lehetőségét, hogyan tarthatja a médiatörvény előírásait nem sértve tulajdonosi portfoliójában a fővárosi radiocafé adót - közölte Kádár Tamás, az Est Media Group ügyvezetője. A Sláger Rádió mostani frekvenciáján jelentkező adóját az FM1 konzorcium Neo FM néven indítja el novembertől.
A csoport, amely a médiahatóság szerdai döntése értelmében hét évre elnyerte a lakosság 81 százalékát elérő, most a Sláger Rádió adását továbbító országos kereskedelmi rádiós frekvenciát, interaktív, több ismert és szélesebb kört kiszolgáló zenét ígér. Kádár Tamás közölte: a műsor "igényességi szintje fölötte lesz az eddig megszokott átlagnak". Az ügyvezető örömét fejezte ki, hogy magyar tulajdonú cégek nyertek a szerdán lezárult pályázaton. Pályázatukban a 35 százalékos magyarzene-arány mellett azt is vállalták, hogy az adásidő legalább 30 százalékát "a hallgatói érdeklődést is kielégítő, színvonalas közszolgálati műsorszámok" teszik ki.
Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) szerdán a Fidesz, a KDNP és az MSZP által delegált tagok voksával határozott a két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási jogosultságának odaítéléséről. A kisebbik vételkörzetű, a lakosság 67 százalékát elérő - november 18-áig a Danubius Rádió által használt - frekvenciát az Advenio Zrt. nyerte el. A Sláger Rádió Zrt. vezérigazgatója a döntés után az MTI-vel azt közölte: az ügyben bírósághoz fordulnak.
A csoport, amely a médiahatóság szerdai döntése értelmében hét évre elnyerte a lakosság 81 százalékát elérő, most a Sláger Rádió adását továbbító országos kereskedelmi rádiós frekvenciát, interaktív, több ismert és szélesebb kört kiszolgáló zenét ígér. Kádár Tamás közölte: a műsor "igényességi szintje fölötte lesz az eddig megszokott átlagnak". Az ügyvezető örömét fejezte ki, hogy magyar tulajdonú cégek nyertek a szerdán lezárult pályázaton. Pályázatukban a 35 százalékos magyarzene-arány mellett azt is vállalták, hogy az adásidő legalább 30 százalékát "a hallgatói érdeklődést is kielégítő, színvonalas közszolgálati műsorszámok" teszik ki.
Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) szerdán a Fidesz, a KDNP és az MSZP által delegált tagok voksával határozott a két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási jogosultságának odaítéléséről. A kisebbik vételkörzetű, a lakosság 67 százalékát elérő - november 18-áig a Danubius Rádió által használt - frekvenciát az Advenio Zrt. nyerte el. A Sláger Rádió Zrt. vezérigazgatója a döntés után az MTI-vel azt közölte: az ügyben bírósághoz fordulnak.
2009. október 28., szerda
A Danubiust és a Slágert a Klassz és a Neo váltja
A Danubius helyén a Klassz Rádió, a Sláger által most használt hullámhosszon a Neo FM szólhat november közepétől - tudta meg médiahatósági forrásból szerdán az MTI. A Sláger Rádió perre megy.
Bár a nyertes Advenio Zrt. és FM1 konzorcium pályázatában a Klassz Rádió és a Neo FM szerepelt, bármikor kezdeményezhetik a változásbejegyzést az Országos Rádió és Televízió Testületnél (ORTT), tehát később akár más néven is futtathatják rádióikat.
Eközben az az Est Media Group ügyvezetője, Kádár Tamás bejelentette: az FM1 konzorcium keresi annak lehetőségét, hogyan tarthatja a médiatörvény előírásait nem sértve tulajdonosi portfoliójában a fővárosi radiocafé adót. A csoport, amely a médiahatóság szerdai döntése értelmében hét évre elnyerte a lakosság 81 százalékát elérő, most a Sláger Rádió adását továbbító országos kereskedelmi rádiós frekvenciát, interaktív, több ismert és szélesebb kört kiszolgáló zenét ígér. Kádár Tamás - aki nem kívánta kommentálni az MTI azon értesülését, hogy Neo FM néven indul az új adó - azt közölte: a műsor "igényességi szintje fölötte lesz az eddig megszokott átlagnak". Az ügyvezető örömét fejezte ki, hogy magyar tulajdonú cégek nyertek a szerdán lezárult pályázaton.
Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) szerdán a Fidesz, a KDNP és az MSZP által delegált tagok voksával határozott a két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási jogosultságának odaítéléséről; a döntést egyhangúlag hozták meg. A kisebbik vételkörzetű, a lakosság 67 százalékát elérő - november 18-áig a Danubius Rádió által használt - frekvenciát az Advenio Zrt. nyerte el.
A Sláger Rádió Zrt. vezérigazgatója a döntés után közölte: az ügyben bírósághoz fordulnak.
Bár a nyertes Advenio Zrt. és FM1 konzorcium pályázatában a Klassz Rádió és a Neo FM szerepelt, bármikor kezdeményezhetik a változásbejegyzést az Országos Rádió és Televízió Testületnél (ORTT), tehát később akár más néven is futtathatják rádióikat.
Eközben az az Est Media Group ügyvezetője, Kádár Tamás bejelentette: az FM1 konzorcium keresi annak lehetőségét, hogyan tarthatja a médiatörvény előírásait nem sértve tulajdonosi portfoliójában a fővárosi radiocafé adót. A csoport, amely a médiahatóság szerdai döntése értelmében hét évre elnyerte a lakosság 81 százalékát elérő, most a Sláger Rádió adását továbbító országos kereskedelmi rádiós frekvenciát, interaktív, több ismert és szélesebb kört kiszolgáló zenét ígér. Kádár Tamás - aki nem kívánta kommentálni az MTI azon értesülését, hogy Neo FM néven indul az új adó - azt közölte: a műsor "igényességi szintje fölötte lesz az eddig megszokott átlagnak". Az ügyvezető örömét fejezte ki, hogy magyar tulajdonú cégek nyertek a szerdán lezárult pályázaton.
Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) szerdán a Fidesz, a KDNP és az MSZP által delegált tagok voksával határozott a két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási jogosultságának odaítéléséről; a döntést egyhangúlag hozták meg. A kisebbik vételkörzetű, a lakosság 67 százalékát elérő - november 18-áig a Danubius Rádió által használt - frekvenciát az Advenio Zrt. nyerte el.
A Sláger Rádió Zrt. vezérigazgatója a döntés után közölte: az ügyben bírósághoz fordulnak.
Gyászhangulat a Sláger és a Danubius Rádiónál
Teljes a bizonytalanság a Sláger Rádió és a Danubius Rádió háza táján, miután az ORTT szerdán hozott döntése értelmében megszünteti a két országos rádiót, frekvenciájukat két másik rádiónak adja át.
Gyászba borult a Sláger Rádió honlapja, miután az ORTT szerdai döntésével „kivégezte” az ország két országos kereskedelmi rádióját, a Danubiust és a Slágert. Utóbbi honlapján a látogatót egy fekete alapon fehér betűkkel írt üzenet fogadja, a gyásztávirathoz hasonló közlemény szerzője Heal Edina vezérigazgató. "Mivel politikai döntés született, súlyos kárt szenvedett a magyar demokrácia és sajtószabadság. A döntés súlyosan árt az ország nemzetközi megítélésének, egy olyan helyzetben, amikor Magyarországnak a rendszerváltás óta a legnagyobb szüksége lenne a külvilág rokonszenvére, a politikai befolyástól és korrupciótól mentes befektetői környezetre" - írja a vezérigazgató, a szövegből pedig kiderül: a rádió minden bizonnyal perre megy az ORTT döntése ellen.
A Slágerrel ellentétben a Danubius Rádió honlapján nyoma sincs a megszűnésről szóló hírnek, ugyanakkor a rádiónál teljes a bizonytalanság. A rádiónál dolgozó egyik forrásunk szerint gyászos a hangulat, azt pedig egyelőre senki nem tudja, hogy a Danubius frekvenciáját elnyerő cégnek szüksége lesz-e egyáltalán mindarra a technikára, infrastruktúrára, amit a rádió eddig felépített. Úgy tudjuk, a kereskedelmi rádió munkatársait elsősorban az lepte meg, hogy az ORTT annak ellenére hozta meg ezt a döntést, hogy már a nyilvánosság számára is világos volt, „pártmutyi” áll a háttérben, s az egyik nyertes cég pályázata szabálytalan volt.
Az ORTT szerdán döntött arról, hogy az FM1 konzorcium és az Advenio Zrt. üzemeltetheti a következő hét évben a két országos vételkörzetű, most a Sláger, illetve a Danubius Rádió által használt kereskedelmi rádiós frekvenciát. A médiahatóság a hvg.hu információi szerint egyhangúlag hozta meg a döntést szerdán, miután az SZDSZ által delegált Tímár János nem vett részt a határozathozatalban. Majtényi László ORTT-elnök pedig ebben a körben nem szavazhatott.
A két frekvenciáért szerdán öt cég versengett. Az FM1 a most a frekvenciát használó Slágerrel és a Danubiusszal indult a nagyobbik vételkörzetű jogosultságért, utóbbi mellett az Advenio és a Juventus Rádió Zrt. szállt ringbe a második jogosultságért. Éppen a két nyertes cég pályázatát javasolta kizárni a versenyből kedden Majtényi László ORTT-elnök. Egy Corvinus Egyetem által készített tanulmány szerint az FM1 ajánlata esetében irreális a tervezett pénzügyi modell. Az Advenio esetében pedig a pályázat alakilag érvénytelen, mivel nem tartalmazza az elvárt, a kiírás szerint később nem pótolható nyilatkozatot a pályázó egyéb érdekeltségeiről.
Az Advenio kizárása korábban (csakúgy, mint az FM1-é) elmaradt, a pártdelegáltakból álló testület MSZP-s és fideszes tagjai az irreálisnak tűnő ajánlatok közül csak a hatodik induló Zene Rádió Zrt. mindkét frekvenciára beadott pályázatait diszkvalifikálta.
Gyászba borult a Sláger Rádió honlapja, miután az ORTT szerdai döntésével „kivégezte” az ország két országos kereskedelmi rádióját, a Danubiust és a Slágert. Utóbbi honlapján a látogatót egy fekete alapon fehér betűkkel írt üzenet fogadja, a gyásztávirathoz hasonló közlemény szerzője Heal Edina vezérigazgató. "Mivel politikai döntés született, súlyos kárt szenvedett a magyar demokrácia és sajtószabadság. A döntés súlyosan árt az ország nemzetközi megítélésének, egy olyan helyzetben, amikor Magyarországnak a rendszerváltás óta a legnagyobb szüksége lenne a külvilág rokonszenvére, a politikai befolyástól és korrupciótól mentes befektetői környezetre" - írja a vezérigazgató, a szövegből pedig kiderül: a rádió minden bizonnyal perre megy az ORTT döntése ellen.
A Slágerrel ellentétben a Danubius Rádió honlapján nyoma sincs a megszűnésről szóló hírnek, ugyanakkor a rádiónál teljes a bizonytalanság. A rádiónál dolgozó egyik forrásunk szerint gyászos a hangulat, azt pedig egyelőre senki nem tudja, hogy a Danubius frekvenciáját elnyerő cégnek szüksége lesz-e egyáltalán mindarra a technikára, infrastruktúrára, amit a rádió eddig felépített. Úgy tudjuk, a kereskedelmi rádió munkatársait elsősorban az lepte meg, hogy az ORTT annak ellenére hozta meg ezt a döntést, hogy már a nyilvánosság számára is világos volt, „pártmutyi” áll a háttérben, s az egyik nyertes cég pályázata szabálytalan volt.
Az ORTT szerdán döntött arról, hogy az FM1 konzorcium és az Advenio Zrt. üzemeltetheti a következő hét évben a két országos vételkörzetű, most a Sláger, illetve a Danubius Rádió által használt kereskedelmi rádiós frekvenciát. A médiahatóság a hvg.hu információi szerint egyhangúlag hozta meg a döntést szerdán, miután az SZDSZ által delegált Tímár János nem vett részt a határozathozatalban. Majtényi László ORTT-elnök pedig ebben a körben nem szavazhatott.
A két frekvenciáért szerdán öt cég versengett. Az FM1 a most a frekvenciát használó Slágerrel és a Danubiusszal indult a nagyobbik vételkörzetű jogosultságért, utóbbi mellett az Advenio és a Juventus Rádió Zrt. szállt ringbe a második jogosultságért. Éppen a két nyertes cég pályázatát javasolta kizárni a versenyből kedden Majtényi László ORTT-elnök. Egy Corvinus Egyetem által készített tanulmány szerint az FM1 ajánlata esetében irreális a tervezett pénzügyi modell. Az Advenio esetében pedig a pályázat alakilag érvénytelen, mivel nem tartalmazza az elvárt, a kiírás szerint később nem pótolható nyilatkozatot a pályázó egyéb érdekeltségeiről.
Az Advenio kizárása korábban (csakúgy, mint az FM1-é) elmaradt, a pártdelegáltakból álló testület MSZP-s és fideszes tagjai az irreálisnak tűnő ajánlatok közül csak a hatodik induló Zene Rádió Zrt. mindkét frekvenciára beadott pályázatait diszkvalifikálta.
Such: a frekvenciacsere lett volna ésszerű
A Magyar Rádió (MR) által az év elején kért frekvenciacsere lett volna a legracionálisabb döntés - mondta az MTI-nek Such György, a közmédium elnöke szerdán, a két országos kereskedelmi rádiós jogosultság pályázatának lezárulta után.
"A döntés ismeretében is nyilvánvaló, hogy az lett volna a legracionálisabb döntés, amit az MR eredetileg kért: nevezetesen, hogyha a Sláger Rádió által használt frekvenciát az MR1-Kossuth Rádió kapta volna meg, és az MR1-Kossuth Rádió ennél kisebb lefedettségű frekvenciáját hirdették volna meg a pályázaton" - fogalmazott.
Such György január végén vetette fel, hogy a Sláger Rádió frekvenciájára cserélné a Kossuth adó hullámsávtartományát a Magyar Rádió; az elnök akkor "nem kívánta cáfolni az értesülést". A közrádió menedzsmentjének egyik, neve mellőzését kérve nyilatkozó tagja azt közölte, a Sláger koncessziójának lejárta utánra kért frekvenciacserével 74 helyett az ország területének 81 százalékát érnék el, ráadásul kevesebb adótoronnyal, azaz olcsóbban.
Az ötletet támogatta a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége is, de a médiahatóság végül úgy döntött: helyi hullámsávokat kínál fel az MR-nek vételkörzete bővítésére. Az Országos Rádió és Televízió testület (ORTT) szerdán, első menetben döntött a két országos kereskedelmi műsorszolgáltatási jogosultság odaítéléséről; a döntést egyhangúlag hozták meg, Tímár János (SZDSZ) nem vett részt a határozathozatalban, Majtényi László, a testület elnöke ebben a körben a médiatörvény szerint nem szavazhatott.
A kisebbik vételkörzetű, a lakosság 67 százalékát elérő - november 18-áig a Danubius Rádió által használt - jogosultságot az Advenio Zrt., a nagyobbik, 81 százalékos lefedettséget biztosító, most a Sláger Rádió adását továbbító hullámsávot pedig az FM1 konzorcium nyerte el hét évre.
"A döntés ismeretében is nyilvánvaló, hogy az lett volna a legracionálisabb döntés, amit az MR eredetileg kért: nevezetesen, hogyha a Sláger Rádió által használt frekvenciát az MR1-Kossuth Rádió kapta volna meg, és az MR1-Kossuth Rádió ennél kisebb lefedettségű frekvenciáját hirdették volna meg a pályázaton" - fogalmazott.
Such György január végén vetette fel, hogy a Sláger Rádió frekvenciájára cserélné a Kossuth adó hullámsávtartományát a Magyar Rádió; az elnök akkor "nem kívánta cáfolni az értesülést". A közrádió menedzsmentjének egyik, neve mellőzését kérve nyilatkozó tagja azt közölte, a Sláger koncessziójának lejárta utánra kért frekvenciacserével 74 helyett az ország területének 81 százalékát érnék el, ráadásul kevesebb adótoronnyal, azaz olcsóbban.
Az ötletet támogatta a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége is, de a médiahatóság végül úgy döntött: helyi hullámsávokat kínál fel az MR-nek vételkörzete bővítésére. Az Országos Rádió és Televízió testület (ORTT) szerdán, első menetben döntött a két országos kereskedelmi műsorszolgáltatási jogosultság odaítéléséről; a döntést egyhangúlag hozták meg, Tímár János (SZDSZ) nem vett részt a határozathozatalban, Majtényi László, a testület elnöke ebben a körben a médiatörvény szerint nem szavazhatott.
A kisebbik vételkörzetű, a lakosság 67 százalékát elérő - november 18-áig a Danubius Rádió által használt - jogosultságot az Advenio Zrt., a nagyobbik, 81 százalékos lefedettséget biztosító, most a Sláger Rádió adását továbbító hullámsávot pedig az FM1 konzorcium nyerte el hét évre.
A Sláger Rádió sajtóközleménye
Szomorú nap ez az országnak, a Sláger Rádió hallgatóinak és dolgozóinak!
Ma döntött az ORTT! November 18-ától a határozat szerint másik rádió működik majd a Sláger Rádió helyén. A hírek szerint az eddig megszokott zenei műsor helyett Önök a továbbiakban egy politikai beszélgetős műsort hallhatnak majd!
A híresztelésekkel ellentétben a legnagyobb összegű díj ajánlatot a Sláger Rádió tette. Egy most induló, politikai irányultságú beszélgetős rádió ennek töredékét sem képes kitermelni és befizetni. Az ORTT döntése következtében ezért évi 670 millió forinttól esik el a költségvetés!
Mivel politikai döntés született súlyos kárt szenvedett a magyar demokrácia és a sajtószabadság. A döntés súlyosan árt az ország nemzetközi megítélésének, egy olyan helyzetben amikor Magyarországnak a rendszerváltás óta a legnagyobb szüksége lenne a külvilág rokonszenvére, a politikai befolyástól és a korrupciótól mentes befektetői környezetre.
A hallgatók és Magyarország érdekében minden törvényes eszközt igénybe veszünk, hogy Önökkel maradhassunk.
Köszönjük, hogy eddig is és most is bennünket hallgatnak!
Heal Edina, a Sláger Rádió vezérigazgatója
Ma döntött az ORTT! November 18-ától a határozat szerint másik rádió működik majd a Sláger Rádió helyén. A hírek szerint az eddig megszokott zenei műsor helyett Önök a továbbiakban egy politikai beszélgetős műsort hallhatnak majd!
A híresztelésekkel ellentétben a legnagyobb összegű díj ajánlatot a Sláger Rádió tette. Egy most induló, politikai irányultságú beszélgetős rádió ennek töredékét sem képes kitermelni és befizetni. Az ORTT döntése következtében ezért évi 670 millió forinttól esik el a költségvetés!
Mivel politikai döntés született súlyos kárt szenvedett a magyar demokrácia és a sajtószabadság. A döntés súlyosan árt az ország nemzetközi megítélésének, egy olyan helyzetben amikor Magyarországnak a rendszerváltás óta a legnagyobb szüksége lenne a külvilág rokonszenvére, a politikai befolyástól és a korrupciótól mentes befektetői környezetre.
A hallgatók és Magyarország érdekében minden törvényes eszközt igénybe veszünk, hogy Önökkel maradhassunk.
Köszönjük, hogy eddig is és most is bennünket hallgatnak!
Heal Edina, a Sláger Rádió vezérigazgatója
Az irreális és a szabálytalan ajánlat nyert a frekvenciatenderen
Az FM1 konzorcium és az Advenio Zrt. üzemeltetheti a következő hét évben a két országos vételkörzetű, most a Sláger, illetve a Danubius Rádió által használt kereskedelmi rádiós frekvenciát.
A médiahatóság a hvg.hu információi szerint egyhangúlag hozta meg a döntést szerdán, miután az SZDSZ által delegált Tímár János nem vett részt a határozathozatalban. Majtényi László ORTT-elnök pedig ebben a körben nem szavazhatott.
A két frekvenciáért szerdán öt cég versengett. Az FM1 a most a frekvenciát használó Slágerrel és a Danubiusszal indult a nagyobbik vételkörzetű jogosultságért, utóbbi mellett az Advenio és a Juventus Rádió Zrt. szállt ringbe a második jogosultságért.
Éppen a két nyertes cég pályázatát javasolta kizárni a versenyből kedden Majtényi László ORTT-elnök. Egy Corvinus Egyetem által készített tanulmány szerint az FM1 ajánlata esetében irreális a tervezett pénzügyi modell. Az Advenio esetében pedig a pályázat alakilag érvénytelen, mivel nem tartalmazza az elvárt, a kiírás szerint később nem pótolható nyilatkozatot a pályázó egyéb érdekeltségeiről.
Az Advenio kizárása korábban (csakúgy, mint az FM1-é) elmaradt, a pártdelegáltakból álló testület MSZP-s és fideszes tagjai az irreálisnak tűnő ajánlatok közül csak a hatodik induló Zene Rádió Zrt. mindkét frekvenciára beadott pályázatait diszkvalifikálta.
Komment, no komment
"Nem hinném, hogy ezzel zárul, valószínűbb, hogy ezzel kezdődik a botrány" - minősítette a döntést az MTI-nek kevéssel a végszavazás után az ORTT elnöke. Majtényi László a médiatörvény rendelkezései miatt nem voksolhatott ebben a körben, s az MTI információja szerint elhagyta az üléstermet, miután elbuktak a kizárási indítványok. A médiahatóság elnöke úgy véli, "akár el is lehet perelni" a két hullámsávot a győztesnek nyilvánított két társaságtól.
Összemérhetetlennek tartotta az ajánlatokat, ezért nem vett részt a döntésben a médiahatóság SZDSZ által delegált tagja. "Se pozitíve, se negatíve nem lehet szavazni, ha összemérhetetlen, nem jogszerű pályázatok közül kell választani" - mondta Tímár János, megemlítve, hogy az ülés kezdetén Majtényi László elnökkel együtt - a többiek ellenében - megszavazta az összes kizárási indítványt.
Az econet.hu Nyrt.-hez tartozó FM1 Konzorcium még nem kommentálta a döntést. "Pályázatunk, melyet egy nemzetközi tanácsadó cég és egy nemzetközi ügyvédi iroda is auditált, reális volt" - írta ugyanakkor az Advenio az döntést követő közleményében. A cég arra nem tért ki, hogy pályázata szabálytalan volt.
"Szánalmasnak" nevezte a Juventus Rádió vezérigazgatója az MTI-nek nyilatkozva a médiahatóság szerdai döntését. Laczkó Endre szerint mindenfajta szakmai alapot nélkülöz a két országos kereskedelmi rádiós koncesszió odaítéléséről szóló határozat. A Danubius vezetése csak annyit közölt, "az ORTT hivatalos értesítését követően értékeljük a körülményeket és alakítjuk ki álláspontunkat a döntéssel kapcsolatban". Bíróságon támadja meg az általa használt országos kereskedelmi rádiós frekvencia sorsáról hozott szerdai médiahatósági döntést a Sláger Rádiót működtető társaság - közölte a cég, a részleteket mellőzve.
Majtényi megpróbálta
Múlt csütörtökön a köztársasági elnök fogadta Majtényi László ORTT-elnököt, a találkozón "Sólyom László reményét fejezte ki, hogy a pályázatok elbírálása szakmai szempontok alapján, a médiatörvény előírásainak megfelelően fog történni" – írta közleményében az elnöki hivatal. Bajnai Gordon pedig vasárnap nyilatkozott úgy, hogy aggasztónak tartja a két országos kereskedelmi rádiófrekvenciára kiírt pályázat elbírálásának folyamatát.
A parlament által tavaly decemberben elfogadott médiatörvény-módosítás szerint a két hullámsávot használó Sláger, illetve Danubius Rádió - annak fejében, hogy vállalta a digitális műsorszórásra való átállást - 12 év után újabb 7 évre nyerhette volna el pályázat nélkül a koncessziót. Sólyom László köztársasági elnök az óév utolsó napjaiban kért előzetes normakontrollt a változtatásról, az Alkotmánybíróság pedig tavasszal megsemmisítette az új passzusokat. Az ORTT ezért július végén kiírta a pályázatot a két, november 18-án lejáró jogosultságra.
Bajnai nem tehet semmit
Budai Bernadett korményszóvivő az eset után azt mondta, csak a miniszterelnök korábbi nyilatkozatát tudja megismételni az ügyben, mely szerint a kormánynak nincs hatásköre, jogi lehetősége arra, hogy beleszóljon az ORTT döntéseibe, amely gazdálkodásában, döntéseiben önálló szervezet. Hozzátette: a kormányfő aggasztónak nevezte azt, ami a frekvenciapályázatok körül történt; fontos lenne, ha az ORTT tagjai egyenként és testületként is felelőségük teljes tudatában hoznák meg a döntést.
A médiahatóság a hvg.hu információi szerint egyhangúlag hozta meg a döntést szerdán, miután az SZDSZ által delegált Tímár János nem vett részt a határozathozatalban. Majtényi László ORTT-elnök pedig ebben a körben nem szavazhatott.
A két frekvenciáért szerdán öt cég versengett. Az FM1 a most a frekvenciát használó Slágerrel és a Danubiusszal indult a nagyobbik vételkörzetű jogosultságért, utóbbi mellett az Advenio és a Juventus Rádió Zrt. szállt ringbe a második jogosultságért.
Éppen a két nyertes cég pályázatát javasolta kizárni a versenyből kedden Majtényi László ORTT-elnök. Egy Corvinus Egyetem által készített tanulmány szerint az FM1 ajánlata esetében irreális a tervezett pénzügyi modell. Az Advenio esetében pedig a pályázat alakilag érvénytelen, mivel nem tartalmazza az elvárt, a kiírás szerint később nem pótolható nyilatkozatot a pályázó egyéb érdekeltségeiről.
Az Advenio kizárása korábban (csakúgy, mint az FM1-é) elmaradt, a pártdelegáltakból álló testület MSZP-s és fideszes tagjai az irreálisnak tűnő ajánlatok közül csak a hatodik induló Zene Rádió Zrt. mindkét frekvenciára beadott pályázatait diszkvalifikálta.
Komment, no komment
"Nem hinném, hogy ezzel zárul, valószínűbb, hogy ezzel kezdődik a botrány" - minősítette a döntést az MTI-nek kevéssel a végszavazás után az ORTT elnöke. Majtényi László a médiatörvény rendelkezései miatt nem voksolhatott ebben a körben, s az MTI információja szerint elhagyta az üléstermet, miután elbuktak a kizárási indítványok. A médiahatóság elnöke úgy véli, "akár el is lehet perelni" a két hullámsávot a győztesnek nyilvánított két társaságtól.
Összemérhetetlennek tartotta az ajánlatokat, ezért nem vett részt a döntésben a médiahatóság SZDSZ által delegált tagja. "Se pozitíve, se negatíve nem lehet szavazni, ha összemérhetetlen, nem jogszerű pályázatok közül kell választani" - mondta Tímár János, megemlítve, hogy az ülés kezdetén Majtényi László elnökkel együtt - a többiek ellenében - megszavazta az összes kizárási indítványt.
Az econet.hu Nyrt.-hez tartozó FM1 Konzorcium még nem kommentálta a döntést. "Pályázatunk, melyet egy nemzetközi tanácsadó cég és egy nemzetközi ügyvédi iroda is auditált, reális volt" - írta ugyanakkor az Advenio az döntést követő közleményében. A cég arra nem tért ki, hogy pályázata szabálytalan volt.
"Szánalmasnak" nevezte a Juventus Rádió vezérigazgatója az MTI-nek nyilatkozva a médiahatóság szerdai döntését. Laczkó Endre szerint mindenfajta szakmai alapot nélkülöz a két országos kereskedelmi rádiós koncesszió odaítéléséről szóló határozat. A Danubius vezetése csak annyit közölt, "az ORTT hivatalos értesítését követően értékeljük a körülményeket és alakítjuk ki álláspontunkat a döntéssel kapcsolatban". Bíróságon támadja meg az általa használt országos kereskedelmi rádiós frekvencia sorsáról hozott szerdai médiahatósági döntést a Sláger Rádiót működtető társaság - közölte a cég, a részleteket mellőzve.
Majtényi megpróbálta
Múlt csütörtökön a köztársasági elnök fogadta Majtényi László ORTT-elnököt, a találkozón "Sólyom László reményét fejezte ki, hogy a pályázatok elbírálása szakmai szempontok alapján, a médiatörvény előírásainak megfelelően fog történni" – írta közleményében az elnöki hivatal. Bajnai Gordon pedig vasárnap nyilatkozott úgy, hogy aggasztónak tartja a két országos kereskedelmi rádiófrekvenciára kiírt pályázat elbírálásának folyamatát.
A parlament által tavaly decemberben elfogadott médiatörvény-módosítás szerint a két hullámsávot használó Sláger, illetve Danubius Rádió - annak fejében, hogy vállalta a digitális műsorszórásra való átállást - 12 év után újabb 7 évre nyerhette volna el pályázat nélkül a koncessziót. Sólyom László köztársasági elnök az óév utolsó napjaiban kért előzetes normakontrollt a változtatásról, az Alkotmánybíróság pedig tavasszal megsemmisítette az új passzusokat. Az ORTT ezért július végén kiírta a pályázatot a két, november 18-án lejáró jogosultságra.
Bajnai nem tehet semmit
Budai Bernadett korményszóvivő az eset után azt mondta, csak a miniszterelnök korábbi nyilatkozatát tudja megismételni az ügyben, mely szerint a kormánynak nincs hatásköre, jogi lehetősége arra, hogy beleszóljon az ORTT döntéseibe, amely gazdálkodásában, döntéseiben önálló szervezet. Hozzátette: a kormányfő aggasztónak nevezte azt, ami a frekvenciapályázatok körül történt; fontos lenne, ha az ORTT tagjai egyenként és testületként is felelőségük teljes tudatában hoznák meg a döntést.
Rádiós frekvenciák: győznek a szabálytalan és irreális pályázatok?
Szerdán dönthet első menetben a két országos kereskedelmi rádiós jogosultság sorsáról a médiahatóság. Az ORTT elnöke két pályázat kizárását javasolja, de kérdés, hogy a szokatlan koalícióban együttműködő fideszes és szocialista pártdelegált testületi tagok tudnak-e parancsolni maguknak, vagy tényleg kihozzák-e győztesnek a jelek szerint szívükhöz közelebb álló, de amúgy irreális és szabálytalan ajánlatokat. Bajnai Gordon mindenesetre arra kérte a tagokat, gondolják át, mi is a közérdek.
Korábbi sajtóértesülések szerint az objektív szempontok (azaz a megajánlott koncessziós díj, a magyar zene aránya és a civil és kulturális tartalom időtartama) alapján a nagyobbik vételkörzetű, most a Sláger által használt jogosultságért versengő, baloldali kötődésű FM1 konzorcium és a Danubius-frekvenciáért induló, Fidesz-közeli Infocenter-cég, az Advenio Zrt. vezet.
Éppen ezt a két csatornát javasolta kizárni a versenyből kedden Majtényi László ORTT-elnök. Egy Corvinus Egyetem által készített tanulmány szerint az FM1 ajánlata esetében irreális a tervezett pénzügyi modell. Az Advenio esetében pedig a pályázat alakilag érvénytelen, mivel nem tartalmazza az elvárt, a kiírás szerint később nem pótolható nyilatkozatot a pályázó egyéb érdekeltségeiről. Az Advenio kizárása korábban (csakúgy, mint az FM1-é) ezzel együtt elmaradt, a pártdelegáltakból álló testület MSZP-s és fideszes tagjai az irreálisnak tűnő ajánlatok közül csak a Zene Rádió Zrt.-t diszkvalifikálta.
Tudnak-e parancsolni maguknak
Múlt csütörtökön a köztársasági elnök fogadta Majtényi László ORTT-elnököt, a találkozón "Sólyom László reményét fejezte ki, hogy a pályázatok elbírálása szakmai szempontok alapján, a médiatörvény előírásainak megfelelően fog történni" – írta közleményében az elnöki hivatal. Bajnai Gordon pedig vasárnap nyilatkozott úgy, hogy aggasztónak tartja a két országos kereskedelmi rádiófrekvenciára kiírt pályázat elbírálásának folyamatát. Mint mondta, nagyon fontos lenne, hogy az "ORTT mint testület és minden egyes tagja a maga felelősségének tudatában döntsön arról, hogy mi a közérdek" a két országos kereskedelmi rádiófrekvencia pályázata kapcsán. A kormányfő elmondta, bár nincs módja rá, és nem is kívánja befolyásolni az ORTT döntését, arra felhívja a figyelmet, hogy az ország jó híre és a közbizalom erősítése is azt igényli, hogy olyan döntés szülessen, amelynek eredményeként a legjobb ajánlatok nyernek, azok, amelyek pénzügyileg is képesek teljesíteni a vállalásukat és erre megfelelő garanciák vannak. "Közérdek az is, hogy ezek a kereskedelmi adók valóban a tőlük megszokott függetlenséggel sugározzanak továbbra is" – tette hozzá.
A két frekvenciáért tehát öt cég verseng. Az FM1 a most a frekvenciát használó Slágerrel és a Danubiusszal indul a nagyobbik vételkörzetű jogosultságért, utóbbi mellett az Advenio és a Juventus Rádió Zrt. szállt ringbe a második jogosultságért. A pontszámokat módosíthatja, a sorrendet azonban az MTI forrásai szerint nem, hogy még nem adták le a tagok által a műsorszolgáltatási tapasztalatért és a kiegészítő szolgáltatásokért odaítélhető pontokat.
Ülés tízkor
A testületi ülés szerdán tíz órakot kezdődik. A médiatörvény előírásai szerint az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) döntéshozatalánál első és második menetben kétharmados, a harmadikban feles többség kell a két országos jogosultság odaítéléséhez; az elnök csak a két utolsó körben voksolhat. A két elnöki voks nélkül ma 12 szavazatot adhat le az öt tag; a kormánypárti-ellenzéki egyensúly érdekében a két szocialista delegált három-három, míg a Fidesz, a KDNP és az SZDSZ jelöltjeként bekerült egy-egy tag egyenként két vokssal rendelkezik. Ezek alapján a kizáráshoz, de a győztessé nyilvánításhoz is nyolc szavazatra van szükség.
A parlament által tavaly decemberben elfogadott médiatörvény-módosítás szerint a két hullámsávot használó Sláger, illetve Danubius Rádió - annak fejében, hogy vállalta a digitális műsorszórásra való átállást - 12 év után újabb 7 évre nyerhette volna el pályázat nélkül a koncessziót. Sólyom László köztársasági elnök az óév utolsó napjaiban kért előzetes normakontrollt a változtatásról, az Alkotmánybíróság pedig tavasszal megsemmisítette az új passzusokat. Az ORTT ezért július végén kiírta a pályázatot a két, november 18-án lejáró jogosultságra.
Korábbi sajtóértesülések szerint az objektív szempontok (azaz a megajánlott koncessziós díj, a magyar zene aránya és a civil és kulturális tartalom időtartama) alapján a nagyobbik vételkörzetű, most a Sláger által használt jogosultságért versengő, baloldali kötődésű FM1 konzorcium és a Danubius-frekvenciáért induló, Fidesz-közeli Infocenter-cég, az Advenio Zrt. vezet.
Éppen ezt a két csatornát javasolta kizárni a versenyből kedden Majtényi László ORTT-elnök. Egy Corvinus Egyetem által készített tanulmány szerint az FM1 ajánlata esetében irreális a tervezett pénzügyi modell. Az Advenio esetében pedig a pályázat alakilag érvénytelen, mivel nem tartalmazza az elvárt, a kiírás szerint később nem pótolható nyilatkozatot a pályázó egyéb érdekeltségeiről. Az Advenio kizárása korábban (csakúgy, mint az FM1-é) ezzel együtt elmaradt, a pártdelegáltakból álló testület MSZP-s és fideszes tagjai az irreálisnak tűnő ajánlatok közül csak a Zene Rádió Zrt.-t diszkvalifikálta.
Tudnak-e parancsolni maguknak
Múlt csütörtökön a köztársasági elnök fogadta Majtényi László ORTT-elnököt, a találkozón "Sólyom László reményét fejezte ki, hogy a pályázatok elbírálása szakmai szempontok alapján, a médiatörvény előírásainak megfelelően fog történni" – írta közleményében az elnöki hivatal. Bajnai Gordon pedig vasárnap nyilatkozott úgy, hogy aggasztónak tartja a két országos kereskedelmi rádiófrekvenciára kiírt pályázat elbírálásának folyamatát. Mint mondta, nagyon fontos lenne, hogy az "ORTT mint testület és minden egyes tagja a maga felelősségének tudatában döntsön arról, hogy mi a közérdek" a két országos kereskedelmi rádiófrekvencia pályázata kapcsán. A kormányfő elmondta, bár nincs módja rá, és nem is kívánja befolyásolni az ORTT döntését, arra felhívja a figyelmet, hogy az ország jó híre és a közbizalom erősítése is azt igényli, hogy olyan döntés szülessen, amelynek eredményeként a legjobb ajánlatok nyernek, azok, amelyek pénzügyileg is képesek teljesíteni a vállalásukat és erre megfelelő garanciák vannak. "Közérdek az is, hogy ezek a kereskedelmi adók valóban a tőlük megszokott függetlenséggel sugározzanak továbbra is" – tette hozzá.
A két frekvenciáért tehát öt cég verseng. Az FM1 a most a frekvenciát használó Slágerrel és a Danubiusszal indul a nagyobbik vételkörzetű jogosultságért, utóbbi mellett az Advenio és a Juventus Rádió Zrt. szállt ringbe a második jogosultságért. A pontszámokat módosíthatja, a sorrendet azonban az MTI forrásai szerint nem, hogy még nem adták le a tagok által a műsorszolgáltatási tapasztalatért és a kiegészítő szolgáltatásokért odaítélhető pontokat.
Ülés tízkor
A testületi ülés szerdán tíz órakot kezdődik. A médiatörvény előírásai szerint az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) döntéshozatalánál első és második menetben kétharmados, a harmadikban feles többség kell a két országos jogosultság odaítéléséhez; az elnök csak a két utolsó körben voksolhat. A két elnöki voks nélkül ma 12 szavazatot adhat le az öt tag; a kormánypárti-ellenzéki egyensúly érdekében a két szocialista delegált három-három, míg a Fidesz, a KDNP és az SZDSZ jelöltjeként bekerült egy-egy tag egyenként két vokssal rendelkezik. Ezek alapján a kizáráshoz, de a győztessé nyilvánításhoz is nyolc szavazatra van szükség.
A parlament által tavaly decemberben elfogadott médiatörvény-módosítás szerint a két hullámsávot használó Sláger, illetve Danubius Rádió - annak fejében, hogy vállalta a digitális műsorszórásra való átállást - 12 év után újabb 7 évre nyerhette volna el pályázat nélkül a koncessziót. Sólyom László köztársasági elnök az óév utolsó napjaiban kért előzetes normakontrollt a változtatásról, az Alkotmánybíróság pedig tavasszal megsemmisítette az új passzusokat. Az ORTT ezért július végén kiírta a pályázatot a két, november 18-án lejáró jogosultságra.
A rádióbalhé margójára
Látjátok feleim szümtükkel, nagyjából ennyire érdekli a magyar politikai elitet és életet a demokrácia. Külön bájos ízt ad a rádiófrekvenciás esemény annak, hogy a miniszterelnök a napokban jelentette be, hogy akkor most ráfeküdnének a korrupció ellenes harcra - az ellenzék meg nagy hangon hiteltelennek nevezte a dolgot, mondván, a legkorruptabb bagázstól ők nem fogadnak el semmi ilyet.
Bagoly mondja bagolynak, hogy nagyfejű. A mikrofonok és a kamerák előtt legalábbis.
Aztán cinkosan összekacsintanak, és közös erővel tépik ki a mikrofonokat a riporterek kezéből. Jusson mindkét bagolynak saját mikrofon, így nagyobb hangerővel nagyfejűzhetik majd egymást. Mert kell legalább a cirkusz, ha már pékségeket tönkretettük, és kenyérre nem fussa.
Nem tudom, nem látszik egyelőre, melyik két forgatókönyv fog megvalósulni.
Az egyik verzió az, hogy a nyertes rádiók mögött álló politikai erők azt hiszik, majd ezzel a lépéssel sikerül a saját pártideológiájukat terjeszteni jóóóól. Majd a két országos frekvencián a két eddig jól bevált rádió helyett ezentúl ha kell, ha nem, némi zene közé kevert politikai maszlagot fogok hallgatni? És majd 4 évente egyszer - akkor, amikor egyetlen egy alkalommal az én véleményem is fontos a pártoknak -, elmegyek arra szavazni, aki jobban mosta az agyamat?
Hírem van, gyerekek, az emberek túlnyomó többsége nem frekvenciát, hanem rádiót hallgat!
A királyi tévé körüli csatározások hangulatát vélem felfedezni a rádiófrekvenciás döntésben is. Ott ugyanis mindegyik párt úgy harcol a tévé feletti befolyás megszerzéséért, mintha az élete múlna rajta - miközben egy alap kábeltévé előfizetésért nézhetek legalább egy tucat érdekesebb csatornát, amin mondjuk Dr. House megy a narancs vs. vörös meccs helyett.
A tévé kapcsán már rá kellett volna jönniük a pártoknak, hogy minden egyes néző kezében ott van a világ egyik legnagyobb csodája; a varázspálca, ami hatalmasabb Harry Potter mágiájánál is: a távkapcsoló. És mióta kinőttünk abból a korból, hogy csak egy tévécsatorna lett volna, az is hétfői adásszünettel, azóta használjuk ezt a varázslatot: arra kapcsolunk, ami érdekes.
Nah, ugyanez lesz a rádióval is. És ha az összes létező frekvencián is a két párt szólamai jönnek, akkor sem esek kétségbe - azért teremtette Isten az mp3 lejátszót, hogy ebben az esetben azt hallgassam.
De persze lehetséges, hogy tényleg egy sci-fiben élünk, és a döntés mozgatórugója nem az a cél, hogy mindkét bagoly saját mikrofonban nagyfejűzhesse a másikat. Hanem pusztán csak pénzt akarnak csinálni a mikrofon tulajdonjogából. Miközben mindegyik arról beszél, hogy amúgy a pártfinanszírozások átláthatóvá tétele az amúgy fontos dolog, de cserkészbecsszóra. És igazából a másik nagyfejű az, aki miatt ezt nem tudjuk megtenni - ha a másik nagyfejű nem akadékoskodna, akkor már itt lenne a Kánaán, mangalica-kolbászból installált kerítéssel.
Utálom azt a nagy fejedet, de így mindkettőnknek lesz pénze - mondja a két bagoly egymásnak a második forgatókönyv szerint. - Keresek rajta én is, meg a többi bagoly-haver is, ez a lényeg.
Hogy az ország és annak lakosait így csekély évi pár száz millával megrövidítjük, az részletkérdés. OK, hogy az ország szolgálatára esküdtünk fel, de mi közben valójában az államkassza tartalmára gondoltunk.
Hát, gratulálok mindkét bagolynak, a magyar demokrácia és médiatörténet szép pillanatát hozták össze közös erővel. Jó látni amúgy, hogy ha az érdek azt kívánja, akkor mégiscsak tudnak testvéri egyetértésben dolgozni. A gazdasági világválság és az ország érdeke ezt ugyan nem tudta kikényszeríteni, de a rádiófrekvenciák feletti kontroll igénye legalább igen.
Bagoly mondja bagolynak, hogy nagyfejű. A mikrofonok és a kamerák előtt legalábbis.
Aztán cinkosan összekacsintanak, és közös erővel tépik ki a mikrofonokat a riporterek kezéből. Jusson mindkét bagolynak saját mikrofon, így nagyobb hangerővel nagyfejűzhetik majd egymást. Mert kell legalább a cirkusz, ha már pékségeket tönkretettük, és kenyérre nem fussa.
Nem tudom, nem látszik egyelőre, melyik két forgatókönyv fog megvalósulni.
Az egyik verzió az, hogy a nyertes rádiók mögött álló politikai erők azt hiszik, majd ezzel a lépéssel sikerül a saját pártideológiájukat terjeszteni jóóóól. Majd a két országos frekvencián a két eddig jól bevált rádió helyett ezentúl ha kell, ha nem, némi zene közé kevert politikai maszlagot fogok hallgatni? És majd 4 évente egyszer - akkor, amikor egyetlen egy alkalommal az én véleményem is fontos a pártoknak -, elmegyek arra szavazni, aki jobban mosta az agyamat?
Hírem van, gyerekek, az emberek túlnyomó többsége nem frekvenciát, hanem rádiót hallgat!
A királyi tévé körüli csatározások hangulatát vélem felfedezni a rádiófrekvenciás döntésben is. Ott ugyanis mindegyik párt úgy harcol a tévé feletti befolyás megszerzéséért, mintha az élete múlna rajta - miközben egy alap kábeltévé előfizetésért nézhetek legalább egy tucat érdekesebb csatornát, amin mondjuk Dr. House megy a narancs vs. vörös meccs helyett.
A tévé kapcsán már rá kellett volna jönniük a pártoknak, hogy minden egyes néző kezében ott van a világ egyik legnagyobb csodája; a varázspálca, ami hatalmasabb Harry Potter mágiájánál is: a távkapcsoló. És mióta kinőttünk abból a korból, hogy csak egy tévécsatorna lett volna, az is hétfői adásszünettel, azóta használjuk ezt a varázslatot: arra kapcsolunk, ami érdekes.
Nah, ugyanez lesz a rádióval is. És ha az összes létező frekvencián is a két párt szólamai jönnek, akkor sem esek kétségbe - azért teremtette Isten az mp3 lejátszót, hogy ebben az esetben azt hallgassam.
De persze lehetséges, hogy tényleg egy sci-fiben élünk, és a döntés mozgatórugója nem az a cél, hogy mindkét bagoly saját mikrofonban nagyfejűzhesse a másikat. Hanem pusztán csak pénzt akarnak csinálni a mikrofon tulajdonjogából. Miközben mindegyik arról beszél, hogy amúgy a pártfinanszírozások átláthatóvá tétele az amúgy fontos dolog, de cserkészbecsszóra. És igazából a másik nagyfejű az, aki miatt ezt nem tudjuk megtenni - ha a másik nagyfejű nem akadékoskodna, akkor már itt lenne a Kánaán, mangalica-kolbászból installált kerítéssel.
Utálom azt a nagy fejedet, de így mindkettőnknek lesz pénze - mondja a két bagoly egymásnak a második forgatókönyv szerint. - Keresek rajta én is, meg a többi bagoly-haver is, ez a lényeg.
Hogy az ország és annak lakosait így csekély évi pár száz millával megrövidítjük, az részletkérdés. OK, hogy az ország szolgálatára esküdtünk fel, de mi közben valójában az államkassza tartalmára gondoltunk.
Hát, gratulálok mindkét bagolynak, a magyar demokrácia és médiatörténet szép pillanatát hozták össze közös erővel. Jó látni amúgy, hogy ha az érdek azt kívánja, akkor mégiscsak tudnak testvéri egyetértésben dolgozni. A gazdasági világválság és az ország érdeke ezt ugyan nem tudta kikényszeríteni, de a rádiófrekvenciák feletti kontroll igénye legalább igen.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)