Egyetlen húzónevet sem engedett máshová szerződni a Sláger és a Danubius Rádió - tudta meg pénteken a lejáró országos kereskedelmi rádiós koncessziókat birtokló társaságok vezetőitől az MTI.
A hatályban lévő szerződéseket akkor sem mondják fel, ha csak "kis időkieséssel" jelentkeznek november 18., azaz országos jogosultságuk lejárta után - közölte Heal Edina, a Sláger Rádió vezérigazgatója; a reggeli műsort vezető Bochkor Gábor-Boros Lajos párossal 2010 végéig szóló megállapodásuk van, és attól nem szándékoznak elállni.
Egy ilyen döntés tulajdonosi kompetencia - jegyezte meg Földes Ádám, a Danubius Rádió vezérigazgatója, akinek közlése szerint előreláthatólag a jövő héten születnek meg az ezzel kapcsolatos döntések. Arra konkrétumok említése nélkül felhívta a figyelmet: a médiában általános, hogy versenykorlátozó passzus is helyet kap a "húzóemberek" szerződésében.
A médiahatóság múlt szerdán döntött arról, mely pályázók üzemeltethetik a két országos kereskedelmi jogosultságot, két nappal ezelőtt pedig már alá is írták a győztesekkel a műsorszolgáltatási szerződést. A Sláger jelenlegi frekvenciáját az FM1 Zrt. nyerte el, amely sajtóértesülések szerint átvenné a Bumeráng című reggeli műsort jegyző Bochkor Gábort és Boros Lajost, míg a Danubius hullámhosszán reggel hallható Sebestyén Balázst a november 19. első másodpercétől itt jelentkező, az Advenio Zrt. által működtetett Klassz Rádióval "hozták hírbe".
2009. november 6., péntek
A Sláger Rádió tulajdonosa szerint megkörnyékezték őket
„Sikerre esélytelen” üzleti tervekkel állt elő a rádiós frekvenciapályázaton győztes két cég – mondta Majtényi László, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) távozó elnöke a Financial Timesnak. A Sláger Rádió tulajdonosa arról beszélt, egy párt tett ajánlatot nekik.
A brit gazdasági-politikai napilap pénteken közölt cikkében azt írta: az ügy aggályokat vet fel azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon erősödhet a politikai beavatkozás az üzleti szférában, ahogy „a pártok igyekeznek pénzhez jutni a jövő évi általános választások előtt”. A Financial Times írása szerint a frekvenciáját most elveszítő két külföldi tulajdonú rádióállomás arról számolt be, hogy a pályázati eljárás kezdete előtt "olyanok keresték meg őket, akik a két párt képviselőinek mondták magukat", és felajánlották: meghosszabbítják engedélyeiket, ha a pártok megkapják a cégek tőkéjének 50 százalékát. A Sláger Rádiót birtokló amerikai Emmis Communications érdekeltségének alelnöke, Barbara Brill azt mondta a Financial Timesnak: megkereste őket egy politikai párt, és "egyértelműnek tűnő módon alkut ajánlottak annak fejében, hogy a párt támogasson (bennünket) a pályázaton". A lap szerint mindkét párt cáfolja, hogy finanszírozásuk tényező lett volna a pályázati eljárásban, és azt is, hogy bármiféle ilyen alkut felajánlottak volna.
Az ügyről szintén beszámoló The Economist szerint Budapesten dolgozó amerikai diplomaták "háborognak" a Sláger Rádió miatt.
Decemberben egyébként éppen a Sláger Rádió és a Danubius Rádió lobbierejét mutatta, hogy a parlament számukra kedvező médiatörvény-tervezetet fogadott el, amely a pályáztatás nélküli frekvenciaengedély-hosszabbítást tette volna lehetővé. Sólyom László a törvényt nem írta alá, normakontrollra küldte az Alkotmánybírósághoz, amely elkaszálta azt.
A médiatestület távozó vezetője az MSZP és a Fidesz delegáltjairól az FT-nek azt mondta: "ezek olyan emberek, akik egy falusi rádió engedélye ügyében is élethalálharcot vívnak egymással, (ebben az esetben) azonban teljes volt az egyetértés közöttük". "A szemükbe néztem, és megkérdeztem tőlük: mivel indokolják, hogy a két pályázatot nem zárták ki ... nem válaszoltak. A találkozó után azonnal lemondtam" - idézi Majtényit a Financial Times.
Majtényi László ORTT-elnök a rádiós pályázatokról szóló testületi döntést megelőzően hozta nyilvánosságra azt a szakvéleményt, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetem médiagazdasági szakértői bocsátottak ki a rádiós pályázatokról. Ezek alapján - írta Majtényi - több pályázatról egyértelműen kijelenthető, hogy teljes mértékben irreális piaci szempontokon és számításokon alapulnak, piaci feltételezéseik és várakozásaik nyilvánvalóan megalapozatlanok, ebből következően alkalmatlanok arra, hogy a vállalt feltételek szerint a műsorszolgáltatási jogosultságot annak teljes időtartama alatt gyakorolják.
Az idézett különvéleményben ugyan nem nevezhette meg az - azóta lemondott - ORTT-elnök, hogy mely pályázatokól van szó, ám sajtóértesülések szerint a két nyertes pályázat - az Advenio és az FM1 pályázata is -köztük volt.
Az ORTT - mint a friss HVG cikkében is olvasható - a felajánlott százalékokat, nem pedig az összegeket pontozta. Így a 200 millió forintos fix díj mellett az árbevételük 50-55 százalékát ígérő nyertesek háromszor–ötször annyi pontot kaptak, mint a 10-15 százalékot kínálók, függetlenül a tervezett árbevételtől. Információink szerint a Klassz hét évre átlagosan 2 milliárd, a Neo 2,5 milliárd forint körüli éves forgalommal kalkulál, ami lényegesen szerényebb ugyan, mint a Danubius és a Sláger tavalyi 2,6, illetve 4,2 milliárdos árbevétele, ám ez a magas kulcsokkal még így is milliárdos műsor-szolgáltatási díjakat feltételez a most üzemelő rádiók által az utóbbi években fizetett 200-200 millió forinttal szemben.
A Danubius frekvenciájáért kapott pénz a Magyar Rádiót illeti, márpedig ezekért a hullámhosszokért már az első másfél évre is a maximális, 1,05 milliárd forintos ajánlatot tette az Advenio, s 2011 közepétől, öt és fél éven át fizetné az árbevétele 55 százalékát. A Sláger-Neo frekvenciájáért az első másfél évre 532,5 millió forintos csekket állíthat ki a médiahatóság, utána dőlnek csak a milliárdok, amelyeket az ORTT a médiatörvény alapján pályázatokon oszthat szét, vagyis juthat a szekértábor-médiumok finanszírozására, mint ahogy ez eddig is sokszor megtörtént.
A piaci vélekedések szerint a pályázat nyertesei a reklámértékesítést sales house-ok közbeiktatásával végzik, a valóságosnál lényegesen kisebb forgalmat mutatnak majd ki, és az után fizetik csak a műsorszolgáltatási díjat. A FM1-Neo mögött Econet részvényesi tájékoztatójából az derül ki, hogy a hirdetési tevékenységet a cégcsoporthoz tartozó Est Médiához szerveznék ki, így a reklámokért beszedett pénz a tőzsdén szereplő Econet konszolidált árbevételében jelenne meg.
A brit gazdasági-politikai napilap pénteken közölt cikkében azt írta: az ügy aggályokat vet fel azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon erősödhet a politikai beavatkozás az üzleti szférában, ahogy „a pártok igyekeznek pénzhez jutni a jövő évi általános választások előtt”. A Financial Times írása szerint a frekvenciáját most elveszítő két külföldi tulajdonú rádióállomás arról számolt be, hogy a pályázati eljárás kezdete előtt "olyanok keresték meg őket, akik a két párt képviselőinek mondták magukat", és felajánlották: meghosszabbítják engedélyeiket, ha a pártok megkapják a cégek tőkéjének 50 százalékát. A Sláger Rádiót birtokló amerikai Emmis Communications érdekeltségének alelnöke, Barbara Brill azt mondta a Financial Timesnak: megkereste őket egy politikai párt, és "egyértelműnek tűnő módon alkut ajánlottak annak fejében, hogy a párt támogasson (bennünket) a pályázaton". A lap szerint mindkét párt cáfolja, hogy finanszírozásuk tényező lett volna a pályázati eljárásban, és azt is, hogy bármiféle ilyen alkut felajánlottak volna.
Az ügyről szintén beszámoló The Economist szerint Budapesten dolgozó amerikai diplomaták "háborognak" a Sláger Rádió miatt.
Decemberben egyébként éppen a Sláger Rádió és a Danubius Rádió lobbierejét mutatta, hogy a parlament számukra kedvező médiatörvény-tervezetet fogadott el, amely a pályáztatás nélküli frekvenciaengedély-hosszabbítást tette volna lehetővé. Sólyom László a törvényt nem írta alá, normakontrollra küldte az Alkotmánybírósághoz, amely elkaszálta azt.
A médiatestület távozó vezetője az MSZP és a Fidesz delegáltjairól az FT-nek azt mondta: "ezek olyan emberek, akik egy falusi rádió engedélye ügyében is élethalálharcot vívnak egymással, (ebben az esetben) azonban teljes volt az egyetértés közöttük". "A szemükbe néztem, és megkérdeztem tőlük: mivel indokolják, hogy a két pályázatot nem zárták ki ... nem válaszoltak. A találkozó után azonnal lemondtam" - idézi Majtényit a Financial Times.
Majtényi László ORTT-elnök a rádiós pályázatokról szóló testületi döntést megelőzően hozta nyilvánosságra azt a szakvéleményt, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetem médiagazdasági szakértői bocsátottak ki a rádiós pályázatokról. Ezek alapján - írta Majtényi - több pályázatról egyértelműen kijelenthető, hogy teljes mértékben irreális piaci szempontokon és számításokon alapulnak, piaci feltételezéseik és várakozásaik nyilvánvalóan megalapozatlanok, ebből következően alkalmatlanok arra, hogy a vállalt feltételek szerint a műsorszolgáltatási jogosultságot annak teljes időtartama alatt gyakorolják.
Az idézett különvéleményben ugyan nem nevezhette meg az - azóta lemondott - ORTT-elnök, hogy mely pályázatokól van szó, ám sajtóértesülések szerint a két nyertes pályázat - az Advenio és az FM1 pályázata is -köztük volt.
Az ORTT - mint a friss HVG cikkében is olvasható - a felajánlott százalékokat, nem pedig az összegeket pontozta. Így a 200 millió forintos fix díj mellett az árbevételük 50-55 százalékát ígérő nyertesek háromszor–ötször annyi pontot kaptak, mint a 10-15 százalékot kínálók, függetlenül a tervezett árbevételtől. Információink szerint a Klassz hét évre átlagosan 2 milliárd, a Neo 2,5 milliárd forint körüli éves forgalommal kalkulál, ami lényegesen szerényebb ugyan, mint a Danubius és a Sláger tavalyi 2,6, illetve 4,2 milliárdos árbevétele, ám ez a magas kulcsokkal még így is milliárdos műsor-szolgáltatási díjakat feltételez a most üzemelő rádiók által az utóbbi években fizetett 200-200 millió forinttal szemben.
A Danubius frekvenciájáért kapott pénz a Magyar Rádiót illeti, márpedig ezekért a hullámhosszokért már az első másfél évre is a maximális, 1,05 milliárd forintos ajánlatot tette az Advenio, s 2011 közepétől, öt és fél éven át fizetné az árbevétele 55 százalékát. A Sláger-Neo frekvenciájáért az első másfél évre 532,5 millió forintos csekket állíthat ki a médiahatóság, utána dőlnek csak a milliárdok, amelyeket az ORTT a médiatörvény alapján pályázatokon oszthat szét, vagyis juthat a szekértábor-médiumok finanszírozására, mint ahogy ez eddig is sokszor megtörtént.
A piaci vélekedések szerint a pályázat nyertesei a reklámértékesítést sales house-ok közbeiktatásával végzik, a valóságosnál lényegesen kisebb forgalmat mutatnak majd ki, és az után fizetik csak a műsorszolgáltatási díjat. A FM1-Neo mögött Econet részvényesi tájékoztatójából az derül ki, hogy a hirdetési tevékenységet a cégcsoporthoz tartozó Est Médiához szerveznék ki, így a reklámokért beszedett pénz a tőzsdén szereplő Econet konszolidált árbevételében jelenne meg.
Tulajdonosi átrendeződés a Klassz Rádiónál
Átrendeződött a kisebbik országos kereskedelmi jogosultságot elnyerő Klassz Rádió tulajdonosi szerkezete - tudta meg csütörtökön több forrásból az MTI.
A médiahatóság sajtóosztálya csupán megerősítette az MTI értesülését; Pakots Zsolt, a rádió működtetésére létrejött Advenio Zrt. vezérigazgatója annyit közölt, a műsorszolgáltatási szerződés "aláírásának napján azonnal megszüntettük az összeférhetetlenséggel járó jogi problémát".
A médiatörvény tiltja, hogy befolyásoló - azaz 25 százaléknál nagyobb - részesedéssel álljon fenn tulajdonosi összeköttetés országos és ennél kisebb vételkörzetű kereskedelmi rádiót működtető cégek között. Az eddig 74 százalékban Nyerges Zsolt tulajdonában lévő Advenio Zrt.-ben ugyanakkor 26 százaléka volt Lánchíd Kereskedőház Kft.-nek, amelynek egyetlen tulajdonosa az azonos nevű fővárosi adót működtető Lánchíd Rádió Kft. volt.
Emiatt - közölték testületi tagok csütörtökön az MTI-vel - a Lánchíd Rádió Kft. a napokban arról tájékoztatta az Országos Rádió és Televízió Testületet (ORTT), hogy a Lánchíd Kereskedőház Kft.-ben meglévő tulajdonrésze felét eladta Nyerges Zsoltnak.
A tulajdonosi szerkezet átrendezésére készül a nagyobbik vételkörzetű jogosultságot hét évre elnyerő, konzorciumból idő közben zárt körű részvénytársasággá alakult FM1 is, amelynek negyede az Est Media Group Kft.-é, a fennmaradó rész pedig az - azonos nevű fővárosi adót működtető - radiocafé Tömegkommunikációs és Kulturális Szolgáltató Kft.-é.
Kádár Tamás, az FM1 vezérigazgatója - aki már a pályázati eredmény nyilvánosságra kerülése után úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy "valamit el kell majd adjunk", de itt nem jön szóba a most megszerzett koncesszió. "Tőkét bevonunk, a tőkebevonás egyik ága lehet, hogy a rádiócafé-ben meglévő 75 százalékunkat adjuk el" - mondta akkor, hangsúlyozottan példaként említve ezt a megoldást.
A médiahatóság sajtóosztálya csupán megerősítette az MTI értesülését; Pakots Zsolt, a rádió működtetésére létrejött Advenio Zrt. vezérigazgatója annyit közölt, a műsorszolgáltatási szerződés "aláírásának napján azonnal megszüntettük az összeférhetetlenséggel járó jogi problémát".
A médiatörvény tiltja, hogy befolyásoló - azaz 25 százaléknál nagyobb - részesedéssel álljon fenn tulajdonosi összeköttetés országos és ennél kisebb vételkörzetű kereskedelmi rádiót működtető cégek között. Az eddig 74 százalékban Nyerges Zsolt tulajdonában lévő Advenio Zrt.-ben ugyanakkor 26 százaléka volt Lánchíd Kereskedőház Kft.-nek, amelynek egyetlen tulajdonosa az azonos nevű fővárosi adót működtető Lánchíd Rádió Kft. volt.
Emiatt - közölték testületi tagok csütörtökön az MTI-vel - a Lánchíd Rádió Kft. a napokban arról tájékoztatta az Országos Rádió és Televízió Testületet (ORTT), hogy a Lánchíd Kereskedőház Kft.-ben meglévő tulajdonrésze felét eladta Nyerges Zsoltnak.
A tulajdonosi szerkezet átrendezésére készül a nagyobbik vételkörzetű jogosultságot hét évre elnyerő, konzorciumból idő közben zárt körű részvénytársasággá alakult FM1 is, amelynek negyede az Est Media Group Kft.-é, a fennmaradó rész pedig az - azonos nevű fővárosi adót működtető - radiocafé Tömegkommunikációs és Kulturális Szolgáltató Kft.-é.
Kádár Tamás, az FM1 vezérigazgatója - aki már a pályázati eredmény nyilvánosságra kerülése után úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy "valamit el kell majd adjunk", de itt nem jön szóba a most megszerzett koncesszió. "Tőkét bevonunk, a tőkebevonás egyik ága lehet, hogy a rádiócafé-ben meglévő 75 százalékunkat adjuk el" - mondta akkor, hangsúlyozottan példaként említve ezt a megoldást.
2009. november 4., szerda
Rádiópályázat: máris diktálnának a nyertesek
A média-nagykoalíció rádiós kedvezményezettjei gőzerővel készülnek az adáskezdésre, a vesztesek akciói inkább csak utóvédharcok. A csütörtöki HVG cikkét olvashatják.
„Két dolgot tehettem volna: felhúzok egy kesztyűt és aláírom a szerződéseket vagy lemondok még az aláírási procedúra előtt” – latolgatta mozgásterét a HVG-nek Majtényi László, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke a kereskedelmirádió-pályázatok múlt heti eredményhirdetése után. Végül egy harmadik megoldás, a november 30-ai távozás mellett döntött, annak tudatában, hogy az ORTT tagjai közül bárki elláthatja kézjegyével a szerinte jogsértő kontraktusokat. Ez a kétes dicsőség így Szalai Annamária fideszes delegáltra vár, ő vezette ugyanis azt az ülést, amelyen a testület Fidesz–MSZP-összefogással a jobboldali hátterű Klassz rádiónak és a baloldali kötődésű Neo FM-nek ítélte az eddig a Danubius és a Sláger által használt frekvenciákat.
Jó oka volt Majtényinek arra, hogy ne piszkítsa be a kezét az eredmény jóváhagyásával. Még birtokon belülre sem kerültek a nyertesek – a szerződéskötésre várhatóan lapzártánk után, szerdán kerül sor –, máris megpróbálják diktálni a feltételeket. De legalábbis engedményeket kicsikarni az ORTT-től. Minden jel arra mutat például, hogy mindkét új országos rádió fővárosi kistestvére, a Klassz mögött álló Lánchíd és a Neóhoz kapcsolódó Radiocafé is az éterben, sőt a pártkegyelt médiabirodalmak hatókörében marad. Holott a pályázati kiírásban az szerepelt, hogy a nyerteseknek „visszavonhatatlanul, minden további feltétel és igény nélkül” le kell mondaniuk meglevő műsor-szolgáltatási jogosultságukról. Hétfőn azonban már a médiahatóságnál volt a Neo mögött álló FM1 Zrt. vezérigazgatójának, Kádár Tamásnak a levele, amelyben azt kérelmezi, csak később kelljen megszüntetniük a Radiocaféval a tulajdonosi összeférhetetlenséget. Az FM1 a pályázatához csatolta ugyan a lemondó nyilatkozatot, most viszont kérte annak semmissé tételét, amit az ORTT már összeszokott többsége kedden azon melegében meg is szavazott. Így 180 napig minden maradhat a régiben, s az új frekvenciabirtokosoknak csak azt követően kell lecsökkenteniük részesedésüket a befolyásoló szintnek számító 25 százalék alá. Ügyes, figyelembe véve, hogy a lemondásból semmi hasznuk nem származott volna, a cég értékelése szerint mintegy 350 millió forintot érő Radiocafé Kft. részbeni eladásából viszont pénz állhat a házhoz, miközben kisebbségben ugyan, de az Econet-portfólióban maradhat ez a rádió is.
A másik nyertes, a Klasszt üzemeltető Advenio Zrt. eleve elmulasztott nyilatkozni arról, hogy lemond az ugyancsak az Infocenter-cégcsoportba tartozó Lánchíd Rádió engedélyéről. Emiatt az ORTT döntés-előkészítő irodája, valamint Majtényi és Timár János SZDSZ-delegált szerint az Adveniót ki kellett volna zárni, ám ezt a fideszes–szocialista szavazógépezet megakadályozta (HVG, 2009. október 24.). Ugyanakkor a döntéshez fűzött párhuzamos indoklásában még Szalai is elismerte, hogy a műsorszolgáltatás megkezdéséig a nyertesnek eleget kell tennie a törvényi előírásoknak. Ezt az Advenio is úgy abszolválja, hogy a szerződéskötést követően átalakítják a Lánchíd tulajdonosi struktúráját.
A máskor egy falusi frekvenciáért is egymás torkának ugró nagypárti ORTT-tagok között a mostani osztozkodásnál tányércsörgés sem hallatszott. Ezt úgy magyarázzák, hogy nem politikai, hanem szakmai döntés született, a legtöbb pénzt ajánló pályázók nyertek. Jellemző, hogy az ORTT a felajánlott százalékokat, nem pedig az összegeket pontozta. Így a 200 millió forintos fix díj mellett az árbevételük 50-55 százalékát ígérő nyertesek háromszor–ötször annyi pontot kaptak, mint a 10-15 százalékot kínálók, függetlenül a tervezett árbevételtől. Információink szerint a Klassz hét évre átlagosan 2 milliárd, a Neo 2,5 milliárd forint körüli éves forgalommal kalkulál, ami lényegesen szerényebb ugyan, mint a Danubius és a Sláger tavalyi 2,6, illetve 4,2 milliárdos árbevétele, ám ez a magas kulcsokkal még így is milliárdos műsor-szolgáltatási díjakat feltételez a most üzemelő rádiók által az utóbbi években fizetett 200-200 millió forinttal szemben.
Ha tényleg befolynának a mesés díjak, azzal elsősorban a Magyar Rádió járna jól. A közrádiót illeti ugyanis a Danubius frekvenciájáért kapott pénz. Márpedig ezekért a hullámhosszokért már az első másfél évre is a maximális, 1,05 milliárd forintos ajánlatot tette az Advenio, s 2011 közepétől, öt és fél éven át fizetné az árbevétele 55 százalékát. A Sláger-Neo frekvenciájáért az első másfél évre 532,5 millió forintos csekket állíthat ki a médiahatóság, utána dőlnek csak a milliárdok, amelyeket az ORTT a médiatörvény alapján pályázatokon oszthat szét. Így ebből jócskán visszakerülhetne a szekértábor-médiumok finanszírozására, mint ahogy ez eddig is sokszor megtörtént például a HírTv és az ATV vagy a Lánchíd Rádió és a Klubrádió esetében, ugyancsak példás nagykoalíciós egyetértésben.
Kétséges persze, hogy valóban az ígértnek megfelelően fizetnek a nyertesek. Általános nézet a piacon, hogy a reklámértékesítést végző úgynevezett sales house közbeiktatásával a rádiók a valóságosnál lényegesen kisebb forgalmat mutatnak majd ki, és az után fizetik csak a műsor-szolgáltatási díjat. A kiírás ugyan próbálta ezt a trükköt kivédeni azzal, hogy rádiós bevételnek tekinti a kapcsolt vállalkozásoknál keletkező forgalmat is, ám ha teljesen eltérő tulajdonosi struktúrájú cégeknél csapódik le a bevétel, ez az előírás is kijátszható. Az FM1-Neo mögött álló Econet részvényesi tájékoztatójából az derül ki, hogy a hirdetési tevékenységet a cégcsoporthoz tartozó Est Médiához szerveznék ki, így a reklámokért beszedett pénz a tőzsdén szereplő Econet konszolidált árbevételében jelenne meg. A rádiózási jog elnyerése egyébként szárnyakat adott az Econet-részvényeknek. Múlt csütörtöktől hétfő reggelre megduplázódott, 103 forintra emelkedett a papírok értéke, amelyeknek majd 20 százaléka cserélt hétfőn gazdát. Az árfolyam aztán erősen ingadozni kezdett, s felvásárlási pletykák indultak el.
Az elbukott rádiók is szerezhetnek még kellemetlen perceket a szocialista és fideszes ORTT-tagoknak, politikusoknak. Kedden mindkét rádió keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz a médiahatóság döntése ellen, egyúttal kérték, hogy a bíróság ideiglenes intézkedéssel tiltsa el az ORTT-t a szerződések megkötésétől. A Danubius és a Sláger a jelek szerint rosszul ítélte meg saját politikai beágyazottságát. Tavaly év végén még parlamenti konszenzus volt az engedélyük automatikus meghosszabbításáról, amit végül az államfő vétója akadályozott meg. Később viszont külföldi tulajdonosaiknak azzal kellett szembesülniük, hogy a két nagy párt támogatását csak akkor kapják meg, ha többségi részesedésüket átengedik bizonyos magyar vállalkozásoknak. Oláh László, a Danubius mögött álló osztrák Mezzanine alap képviselője a HVG-nek sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta e híreszteléseket, rádiós körökben azonban nyílt titokként beszélnek a pártok nyomulásáról.
Földes Ádám, a Danubius vezérigazgatója kérdésünkre úgy nyilatkozott, most vizsgálják, milyen alternatívák nyílhatnak a dolgozóiknak. E megfogalmazás azt sejteti, igazak lehetnek azok az értesülések, melyek szerint a Danubius stábjának egy részét átveszi a Klassz, ahogy erről már a pályázat előtt is tárgyaltak. A Slágernél egyelőre kisebb a mozgolódás. Heal Edina vezérigazgató a HVG-nek azt mondta, az ő munkatársaiknak versenytiltó klauzulával ellátott szerződéseik vannak, amelyeket egyelőre nem terveznek felbontani. Bochkor Gábor, a rádió meghatározó személyisége viszont a hírek szerint a Tv2-vel tárgyal.
Hogy mi lesz hallható november 18-a után a Klasszon és a Neón, arról ma még nem sokat tudni. Mindkét cégnél állítják, hogy nem beszélgetős, hanem zenélő rádiót kívánnak működtetni. A jó muzsika garanciáját a Klassznál a Lánchíd rádiótól érkező Jeszenszky Zsolt zeneigazgató – az Antall-kormány külügyminiszterének fia – személyében vélik megtalálni, aki a magyar lemezlovasok egyesületének elnöke, s mint ilyen, az internetes fórumok kedvelt céltáblája.
A Neo főszerkesztője Hegyi György, a Radiocafé műsorvezetője, a Hajós András nevével fémjelzett Emil.Rulez! zenekar basszusgitárosa lesz. Hegyi a HVG-nek azt mondta, nem réteg-, hanem népszerű zenét sugároznak majd, de új számok bemutatásával több kockázatot vállalnak a jelenlegi rádióknál. Az ORTT-vel ellentétben a munkatársak nem számíthatnak pénzesőre. Információink szerint mindkét országos adó kevesebbet szán programja előállítására, mint amennyiből kis rádióikat üzemeltetik.
JAKUS IBOLYA
„Két dolgot tehettem volna: felhúzok egy kesztyűt és aláírom a szerződéseket vagy lemondok még az aláírási procedúra előtt” – latolgatta mozgásterét a HVG-nek Majtényi László, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke a kereskedelmirádió-pályázatok múlt heti eredményhirdetése után. Végül egy harmadik megoldás, a november 30-ai távozás mellett döntött, annak tudatában, hogy az ORTT tagjai közül bárki elláthatja kézjegyével a szerinte jogsértő kontraktusokat. Ez a kétes dicsőség így Szalai Annamária fideszes delegáltra vár, ő vezette ugyanis azt az ülést, amelyen a testület Fidesz–MSZP-összefogással a jobboldali hátterű Klassz rádiónak és a baloldali kötődésű Neo FM-nek ítélte az eddig a Danubius és a Sláger által használt frekvenciákat.
Jó oka volt Majtényinek arra, hogy ne piszkítsa be a kezét az eredmény jóváhagyásával. Még birtokon belülre sem kerültek a nyertesek – a szerződéskötésre várhatóan lapzártánk után, szerdán kerül sor –, máris megpróbálják diktálni a feltételeket. De legalábbis engedményeket kicsikarni az ORTT-től. Minden jel arra mutat például, hogy mindkét új országos rádió fővárosi kistestvére, a Klassz mögött álló Lánchíd és a Neóhoz kapcsolódó Radiocafé is az éterben, sőt a pártkegyelt médiabirodalmak hatókörében marad. Holott a pályázati kiírásban az szerepelt, hogy a nyerteseknek „visszavonhatatlanul, minden további feltétel és igény nélkül” le kell mondaniuk meglevő műsor-szolgáltatási jogosultságukról. Hétfőn azonban már a médiahatóságnál volt a Neo mögött álló FM1 Zrt. vezérigazgatójának, Kádár Tamásnak a levele, amelyben azt kérelmezi, csak később kelljen megszüntetniük a Radiocaféval a tulajdonosi összeférhetetlenséget. Az FM1 a pályázatához csatolta ugyan a lemondó nyilatkozatot, most viszont kérte annak semmissé tételét, amit az ORTT már összeszokott többsége kedden azon melegében meg is szavazott. Így 180 napig minden maradhat a régiben, s az új frekvenciabirtokosoknak csak azt követően kell lecsökkenteniük részesedésüket a befolyásoló szintnek számító 25 százalék alá. Ügyes, figyelembe véve, hogy a lemondásból semmi hasznuk nem származott volna, a cég értékelése szerint mintegy 350 millió forintot érő Radiocafé Kft. részbeni eladásából viszont pénz állhat a házhoz, miközben kisebbségben ugyan, de az Econet-portfólióban maradhat ez a rádió is.
A másik nyertes, a Klasszt üzemeltető Advenio Zrt. eleve elmulasztott nyilatkozni arról, hogy lemond az ugyancsak az Infocenter-cégcsoportba tartozó Lánchíd Rádió engedélyéről. Emiatt az ORTT döntés-előkészítő irodája, valamint Majtényi és Timár János SZDSZ-delegált szerint az Adveniót ki kellett volna zárni, ám ezt a fideszes–szocialista szavazógépezet megakadályozta (HVG, 2009. október 24.). Ugyanakkor a döntéshez fűzött párhuzamos indoklásában még Szalai is elismerte, hogy a műsorszolgáltatás megkezdéséig a nyertesnek eleget kell tennie a törvényi előírásoknak. Ezt az Advenio is úgy abszolválja, hogy a szerződéskötést követően átalakítják a Lánchíd tulajdonosi struktúráját.
A máskor egy falusi frekvenciáért is egymás torkának ugró nagypárti ORTT-tagok között a mostani osztozkodásnál tányércsörgés sem hallatszott. Ezt úgy magyarázzák, hogy nem politikai, hanem szakmai döntés született, a legtöbb pénzt ajánló pályázók nyertek. Jellemző, hogy az ORTT a felajánlott százalékokat, nem pedig az összegeket pontozta. Így a 200 millió forintos fix díj mellett az árbevételük 50-55 százalékát ígérő nyertesek háromszor–ötször annyi pontot kaptak, mint a 10-15 százalékot kínálók, függetlenül a tervezett árbevételtől. Információink szerint a Klassz hét évre átlagosan 2 milliárd, a Neo 2,5 milliárd forint körüli éves forgalommal kalkulál, ami lényegesen szerényebb ugyan, mint a Danubius és a Sláger tavalyi 2,6, illetve 4,2 milliárdos árbevétele, ám ez a magas kulcsokkal még így is milliárdos műsor-szolgáltatási díjakat feltételez a most üzemelő rádiók által az utóbbi években fizetett 200-200 millió forinttal szemben.
Ha tényleg befolynának a mesés díjak, azzal elsősorban a Magyar Rádió járna jól. A közrádiót illeti ugyanis a Danubius frekvenciájáért kapott pénz. Márpedig ezekért a hullámhosszokért már az első másfél évre is a maximális, 1,05 milliárd forintos ajánlatot tette az Advenio, s 2011 közepétől, öt és fél éven át fizetné az árbevétele 55 százalékát. A Sláger-Neo frekvenciájáért az első másfél évre 532,5 millió forintos csekket állíthat ki a médiahatóság, utána dőlnek csak a milliárdok, amelyeket az ORTT a médiatörvény alapján pályázatokon oszthat szét. Így ebből jócskán visszakerülhetne a szekértábor-médiumok finanszírozására, mint ahogy ez eddig is sokszor megtörtént például a HírTv és az ATV vagy a Lánchíd Rádió és a Klubrádió esetében, ugyancsak példás nagykoalíciós egyetértésben.
Kétséges persze, hogy valóban az ígértnek megfelelően fizetnek a nyertesek. Általános nézet a piacon, hogy a reklámértékesítést végző úgynevezett sales house közbeiktatásával a rádiók a valóságosnál lényegesen kisebb forgalmat mutatnak majd ki, és az után fizetik csak a műsor-szolgáltatási díjat. A kiírás ugyan próbálta ezt a trükköt kivédeni azzal, hogy rádiós bevételnek tekinti a kapcsolt vállalkozásoknál keletkező forgalmat is, ám ha teljesen eltérő tulajdonosi struktúrájú cégeknél csapódik le a bevétel, ez az előírás is kijátszható. Az FM1-Neo mögött álló Econet részvényesi tájékoztatójából az derül ki, hogy a hirdetési tevékenységet a cégcsoporthoz tartozó Est Médiához szerveznék ki, így a reklámokért beszedett pénz a tőzsdén szereplő Econet konszolidált árbevételében jelenne meg. A rádiózási jog elnyerése egyébként szárnyakat adott az Econet-részvényeknek. Múlt csütörtöktől hétfő reggelre megduplázódott, 103 forintra emelkedett a papírok értéke, amelyeknek majd 20 százaléka cserélt hétfőn gazdát. Az árfolyam aztán erősen ingadozni kezdett, s felvásárlási pletykák indultak el.
Az elbukott rádiók is szerezhetnek még kellemetlen perceket a szocialista és fideszes ORTT-tagoknak, politikusoknak. Kedden mindkét rádió keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz a médiahatóság döntése ellen, egyúttal kérték, hogy a bíróság ideiglenes intézkedéssel tiltsa el az ORTT-t a szerződések megkötésétől. A Danubius és a Sláger a jelek szerint rosszul ítélte meg saját politikai beágyazottságát. Tavaly év végén még parlamenti konszenzus volt az engedélyük automatikus meghosszabbításáról, amit végül az államfő vétója akadályozott meg. Később viszont külföldi tulajdonosaiknak azzal kellett szembesülniük, hogy a két nagy párt támogatását csak akkor kapják meg, ha többségi részesedésüket átengedik bizonyos magyar vállalkozásoknak. Oláh László, a Danubius mögött álló osztrák Mezzanine alap képviselője a HVG-nek sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta e híreszteléseket, rádiós körökben azonban nyílt titokként beszélnek a pártok nyomulásáról.
Földes Ádám, a Danubius vezérigazgatója kérdésünkre úgy nyilatkozott, most vizsgálják, milyen alternatívák nyílhatnak a dolgozóiknak. E megfogalmazás azt sejteti, igazak lehetnek azok az értesülések, melyek szerint a Danubius stábjának egy részét átveszi a Klassz, ahogy erről már a pályázat előtt is tárgyaltak. A Slágernél egyelőre kisebb a mozgolódás. Heal Edina vezérigazgató a HVG-nek azt mondta, az ő munkatársaiknak versenytiltó klauzulával ellátott szerződéseik vannak, amelyeket egyelőre nem terveznek felbontani. Bochkor Gábor, a rádió meghatározó személyisége viszont a hírek szerint a Tv2-vel tárgyal.
Hogy mi lesz hallható november 18-a után a Klasszon és a Neón, arról ma még nem sokat tudni. Mindkét cégnél állítják, hogy nem beszélgetős, hanem zenélő rádiót kívánnak működtetni. A jó muzsika garanciáját a Klassznál a Lánchíd rádiótól érkező Jeszenszky Zsolt zeneigazgató – az Antall-kormány külügyminiszterének fia – személyében vélik megtalálni, aki a magyar lemezlovasok egyesületének elnöke, s mint ilyen, az internetes fórumok kedvelt céltáblája.
A Neo főszerkesztője Hegyi György, a Radiocafé műsorvezetője, a Hajós András nevével fémjelzett Emil.Rulez! zenekar basszusgitárosa lesz. Hegyi a HVG-nek azt mondta, nem réteg-, hanem népszerű zenét sugároznak majd, de új számok bemutatásával több kockázatot vállalnak a jelenlegi rádióknál. Az ORTT-vel ellentétben a munkatársak nem számíthatnak pénzesőre. Információink szerint mindkét országos adó kevesebbet szán programja előállítására, mint amennyiből kis rádióikat üzemeltetik.
JAKUS IBOLYA
A Zene Rádió Zrt. is perli az ORTT-t
A mindkét országos kereskedelmi rádiós pályázatból kizárt Zene Rádió Országos Kereskedőház Zrt. is beperli a médiahatóságot - közölte az MTI érdeklődésére a cég tulajdonos-ügyvezetője szerdán, kevéssel azt követően, hogy aláírták a két nyertessé nyilvánított társaság koncessziós szerződését.
"Fontolgatjuk, milyen módon tudnánk a kárigényünket érvényesíteni" - mondta az MTI-nek Márton Dávid, aki a Rádió1 ügyvezetői állását elhagyva hozta létre szeptember közepén a céget, és nagyon valószínűnek nevezte, hogy bírósághoz fordulnak.
A testület múlt szerdán, a Fidesz, a KDNP és az MSZP által delegált tagok voksaival határozott a két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási jogosultságának odaítéléséről; a döntést egyhangúlag hozták meg. (Ebben a menetben az elnök nem vehetett, az SZDSZ által delegált tag pedig nem vett részt a döntéshozatalban.)
A Zene rádió Zrt.-t azért zárta ki a versenyből az ORTT, mert irreálisnak ítélte a mindkét jogosultságért versenybe szálló társaság üzleti-pénzügyi tervét. A nagyobbik, 81 százalékos lefedettséget biztosító, most a Sláger Rádió adását továbbító hullámsávot az FM1 konzorcium, a kisebbik vételkörzetű, a lakosság 67 százalékát elérő - november 18-áig a Danubius Rádió által használt - jogosultságot az Advenio Zrt. nyerte el hét évre.
A döntést bírálta az MDF, az SZDSZ frakcióvezetője pedig parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte, ezt azonban a két nagy párt nem támogatta. A döntés másnapján - november 30-i hatállyal - lemondott tisztségéről Majtényi László, az ORTT elnöke. Keddi hírek szerint a Sláger és a Danubius Rádió is pert indított a frekvenciapályázaton történtek miatt.
"Fontolgatjuk, milyen módon tudnánk a kárigényünket érvényesíteni" - mondta az MTI-nek Márton Dávid, aki a Rádió1 ügyvezetői állását elhagyva hozta létre szeptember közepén a céget, és nagyon valószínűnek nevezte, hogy bírósághoz fordulnak.
A testület múlt szerdán, a Fidesz, a KDNP és az MSZP által delegált tagok voksaival határozott a két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási jogosultságának odaítéléséről; a döntést egyhangúlag hozták meg. (Ebben a menetben az elnök nem vehetett, az SZDSZ által delegált tag pedig nem vett részt a döntéshozatalban.)
A Zene rádió Zrt.-t azért zárta ki a versenyből az ORTT, mert irreálisnak ítélte a mindkét jogosultságért versenybe szálló társaság üzleti-pénzügyi tervét. A nagyobbik, 81 százalékos lefedettséget biztosító, most a Sláger Rádió adását továbbító hullámsávot az FM1 konzorcium, a kisebbik vételkörzetű, a lakosság 67 százalékát elérő - november 18-áig a Danubius Rádió által használt - jogosultságot az Advenio Zrt. nyerte el hét évre.
A döntést bírálta az MDF, az SZDSZ frakcióvezetője pedig parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte, ezt azonban a két nagy párt nem támogatta. A döntés másnapján - november 30-i hatállyal - lemondott tisztségéről Majtényi László, az ORTT elnöke. Keddi hírek szerint a Sláger és a Danubius Rádió is pert indított a frekvenciapályázaton történtek miatt.
Közéleti műsorból a Neo FM ígért többet
Hétszer annyi közéleti és civil műsor sugárzását vállalta országos kereskedelmi rádiós pályázatában a Neo FM-mel az FM1 Konzorcium, mint a másik jogosultságot a Klassz Rádióval elnyerő Advenio Zrt. - tudható meg a szerdán aláírt, az MTI által áttekintett műsorszolgáltatási szerződésből.
Az Advenio évi - az infláció alapján indexált - 700 millió forintot, az FM1 355 milliót kínált a 2011 közepéig tartó időszakra a jogosultságért, az azt követőre pedig a 200 milliós alapösszegen felül a társaság vagy az ahhoz kapcsolódó vállalkozás nettó árbevételének 55, illetve 50 százaléka szerepel ajánlatukban.
Az Advenio heti 100 perc 33 másodpercnyi, az FM1 710 percnyi közszolgálati és kulturális műsort vállalt. A magyar zene aránya mindkét csatornánál 35 százalék, de a két évnél frissebb dalokat illetően jelentős eltérés mutatkozik: a Klassz 5 százalékot, a Neo 10 százalékot vállalt.
A szerződésből megtudható: a Klassz Rádió a "Nekem bejön", míg a Neo FM a "Hallgassuk meg egymást!" szlogent választotta.
Az Advenio évi - az infláció alapján indexált - 700 millió forintot, az FM1 355 milliót kínált a 2011 közepéig tartó időszakra a jogosultságért, az azt követőre pedig a 200 milliós alapösszegen felül a társaság vagy az ahhoz kapcsolódó vállalkozás nettó árbevételének 55, illetve 50 százaléka szerepel ajánlatukban.
Az Advenio heti 100 perc 33 másodpercnyi, az FM1 710 percnyi közszolgálati és kulturális műsort vállalt. A magyar zene aránya mindkét csatornánál 35 százalék, de a két évnél frissebb dalokat illetően jelentős eltérés mutatkozik: a Klassz 5 százalékot, a Neo 10 százalékot vállalt.
A szerződésből megtudható: a Klassz Rádió a "Nekem bejön", míg a Neo FM a "Hallgassuk meg egymást!" szlogent választotta.
Aláírták a Neo és a Klassz rádiók koncessziós szerződését
Aláírták a két új országos kereskedelmi rádió hét évre szóló koncessziós szerződését szerdán. Igaz, a szerződést nem az ORTT elnöke írta alá, mivel ő korábban lemondott - éppen a koncessziós pályázatok miatt. A két új rádióval eközben megint kivételeztek, ráadásul egyikük több reklámot sugározna, mint azt a törvény engedi.
A dokumentumot az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) részéről Szalai Annamária, a testület Fidesz által delegált tagja látta el kézjegyével, miután Majtényi László elnök a múlt heti döntést követően november végi hatállyal lemondott tisztségéről, és jelezte, hogy a megállapodást nem írja alá. A szerződést a koncessziót elnyert két társaság képviseletében az Advenio Zrt., illetve a konzorciumból részvénytársasággá alakult FM1 Zrt. vezérigazgatója, Pakots Zsolt és Kádár Tamás írta alá.
Szalai Annamária az eseményen azt mondta: bízik abban, hogy a magyarországi rádióhallgatók örömüket lelik majd a médiahatóság döntése nyomán elinduló rádiók műsorában. A pályázat átláthatóságával kapcsolatos kérdésre újságíróknak azt mondta, tiszta és nyílt volt a verseny, és "jó döntést hozott a testület többsége".
Az Országgyűlés tavaly decemberben fogadott el nagy többséggel egy médiatörvény-módosítást, amely lehetővé tette, hogy pályázat nélkül kapja meg újra a műsorszolgáltatási jogosultságot a Sláger Rádiót, illetve a Danubiust működtető társaság, ám a döntést néhány hónappal később megsemmisítette az Alkotmánybíróság; ezt követően írt ki pályázatot a két koncesszióra az ORTT.
A testület múlt szerdán a Fidesz, a KDNP és az MSZP által delegált tagok voksával határozott a két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási jogosultságának odaítéléséről; a döntést egyhangúlag hozták meg. A nagyobbik, 81 százalékos lefedettséget biztosító, most a Sláger Rádió adását továbbító hullámsávot az FM1 konzorcium, a kisebbik vételkörzetű, a lakosság 67 százalékát elérő - november 18-áig a Danubius Rádió által használt - jogosultságot az Advenio Zrt. nyerte el hét évre.
A döntést bírálta az MDF, az SZDSZ frakcióvezetője pedig parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte, ezt azonban a két nagy párt nem támogatta. A döntés másnapján - november 30-i hatállyal - lemondott tisztségéről Majtényi László, az ORTT elnöke. A Sláger Rádió kedden bejelentette: pert indított a médiahatóság döntése miatt, egyben ideiglenes intézkedésként kérte a Fővárosi Bíróságtól: tiltsa meg a médiahatóságnak, hogy megkösse a műsorszolgáltatási szerződést "a jogellenesen győztessé nyilvánított pályázóval". A mindkét országos kereskedelmi rádiós pályázatból kizárt Zene Rádió Országos Kereskedőház Zrt. is beperli a médiahatóságot - közölte szerdán a cég tulajdonos-ügyvezetője, Márton Dávid.
Az Origo értesülései szerint az ORTT ismét kivételezett a két nyertes rádióval keddi ülésén, miután az FM1-konzorciumnak fél év haladékot adott, hogy visszaadja vagy eladja az érdekeltségi körébe tartozó Radio Cafét. Annak ellenére, hogy a cég az országos frekvenciáról szóló pályázathoz mellékelt nyilatkozatban vállalta, hogy ha nyer, visszaadja a frekvenciát. Az Adveniónak nem kell visszaadnia a vele közös cégcsoportba tartozó, szintén Budapesten fogható Lánchíd Rádiót, egyszerűen azért, mert nem is mellékelt a pályázathoz semmiféle lemondó nyilatkozatot. A kiírás szerint azonban kellett volna. Majtényi László szerdán különvéleményben mutatott rá arra is, hogy az Advenio Zrt. üzleti tervében a műsoridő 20 százalékát tervezte reklámként értékesíteni, miközben a médiatörvény azt a műsoridő 15 százalékában maximálta.
A dokumentumot az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) részéről Szalai Annamária, a testület Fidesz által delegált tagja látta el kézjegyével, miután Majtényi László elnök a múlt heti döntést követően november végi hatállyal lemondott tisztségéről, és jelezte, hogy a megállapodást nem írja alá. A szerződést a koncessziót elnyert két társaság képviseletében az Advenio Zrt., illetve a konzorciumból részvénytársasággá alakult FM1 Zrt. vezérigazgatója, Pakots Zsolt és Kádár Tamás írta alá.
Szalai Annamária az eseményen azt mondta: bízik abban, hogy a magyarországi rádióhallgatók örömüket lelik majd a médiahatóság döntése nyomán elinduló rádiók műsorában. A pályázat átláthatóságával kapcsolatos kérdésre újságíróknak azt mondta, tiszta és nyílt volt a verseny, és "jó döntést hozott a testület többsége".
Az Országgyűlés tavaly decemberben fogadott el nagy többséggel egy médiatörvény-módosítást, amely lehetővé tette, hogy pályázat nélkül kapja meg újra a műsorszolgáltatási jogosultságot a Sláger Rádiót, illetve a Danubiust működtető társaság, ám a döntést néhány hónappal később megsemmisítette az Alkotmánybíróság; ezt követően írt ki pályázatot a két koncesszióra az ORTT.
A testület múlt szerdán a Fidesz, a KDNP és az MSZP által delegált tagok voksával határozott a két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási jogosultságának odaítéléséről; a döntést egyhangúlag hozták meg. A nagyobbik, 81 százalékos lefedettséget biztosító, most a Sláger Rádió adását továbbító hullámsávot az FM1 konzorcium, a kisebbik vételkörzetű, a lakosság 67 százalékát elérő - november 18-áig a Danubius Rádió által használt - jogosultságot az Advenio Zrt. nyerte el hét évre.
A döntést bírálta az MDF, az SZDSZ frakcióvezetője pedig parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte, ezt azonban a két nagy párt nem támogatta. A döntés másnapján - november 30-i hatállyal - lemondott tisztségéről Majtényi László, az ORTT elnöke. A Sláger Rádió kedden bejelentette: pert indított a médiahatóság döntése miatt, egyben ideiglenes intézkedésként kérte a Fővárosi Bíróságtól: tiltsa meg a médiahatóságnak, hogy megkösse a műsorszolgáltatási szerződést "a jogellenesen győztessé nyilvánított pályázóval". A mindkét országos kereskedelmi rádiós pályázatból kizárt Zene Rádió Országos Kereskedőház Zrt. is beperli a médiahatóságot - közölte szerdán a cég tulajdonos-ügyvezetője, Márton Dávid.
Az Origo értesülései szerint az ORTT ismét kivételezett a két nyertes rádióval keddi ülésén, miután az FM1-konzorciumnak fél év haladékot adott, hogy visszaadja vagy eladja az érdekeltségi körébe tartozó Radio Cafét. Annak ellenére, hogy a cég az országos frekvenciáról szóló pályázathoz mellékelt nyilatkozatban vállalta, hogy ha nyer, visszaadja a frekvenciát. Az Adveniónak nem kell visszaadnia a vele közös cégcsoportba tartozó, szintén Budapesten fogható Lánchíd Rádiót, egyszerűen azért, mert nem is mellékelt a pályázathoz semmiféle lemondó nyilatkozatot. A kiírás szerint azonban kellett volna. Majtényi László szerdán különvéleményben mutatott rá arra is, hogy az Advenio Zrt. üzleti tervében a műsoridő 20 százalékát tervezte reklámként értékesíteni, miközben a médiatörvény azt a műsoridő 15 százalékában maximálta.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)