Egyetlen húzónevet sem engedett máshová szerződni a Sláger és a Danubius Rádió - tudta meg pénteken a lejáró országos kereskedelmi rádiós koncessziókat birtokló társaságok vezetőitől az MTI.
A hatályban lévő szerződéseket akkor sem mondják fel, ha csak "kis időkieséssel" jelentkeznek november 18., azaz országos jogosultságuk lejárta után - közölte Heal Edina, a Sláger Rádió vezérigazgatója; a reggeli műsort vezető Bochkor Gábor-Boros Lajos párossal 2010 végéig szóló megállapodásuk van, és attól nem szándékoznak elállni.
Egy ilyen döntés tulajdonosi kompetencia - jegyezte meg Földes Ádám, a Danubius Rádió vezérigazgatója, akinek közlése szerint előreláthatólag a jövő héten születnek meg az ezzel kapcsolatos döntések. Arra konkrétumok említése nélkül felhívta a figyelmet: a médiában általános, hogy versenykorlátozó passzus is helyet kap a "húzóemberek" szerződésében.
A médiahatóság múlt szerdán döntött arról, mely pályázók üzemeltethetik a két országos kereskedelmi jogosultságot, két nappal ezelőtt pedig már alá is írták a győztesekkel a műsorszolgáltatási szerződést. A Sláger jelenlegi frekvenciáját az FM1 Zrt. nyerte el, amely sajtóértesülések szerint átvenné a Bumeráng című reggeli műsort jegyző Bochkor Gábort és Boros Lajost, míg a Danubius hullámhosszán reggel hallható Sebestyén Balázst a november 19. első másodpercétől itt jelentkező, az Advenio Zrt. által működtetett Klassz Rádióval "hozták hírbe".
2009. november 6., péntek
A Sláger Rádió tulajdonosa szerint megkörnyékezték őket
„Sikerre esélytelen” üzleti tervekkel állt elő a rádiós frekvenciapályázaton győztes két cég – mondta Majtényi László, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) távozó elnöke a Financial Timesnak. A Sláger Rádió tulajdonosa arról beszélt, egy párt tett ajánlatot nekik.
A brit gazdasági-politikai napilap pénteken közölt cikkében azt írta: az ügy aggályokat vet fel azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon erősödhet a politikai beavatkozás az üzleti szférában, ahogy „a pártok igyekeznek pénzhez jutni a jövő évi általános választások előtt”. A Financial Times írása szerint a frekvenciáját most elveszítő két külföldi tulajdonú rádióállomás arról számolt be, hogy a pályázati eljárás kezdete előtt "olyanok keresték meg őket, akik a két párt képviselőinek mondták magukat", és felajánlották: meghosszabbítják engedélyeiket, ha a pártok megkapják a cégek tőkéjének 50 százalékát. A Sláger Rádiót birtokló amerikai Emmis Communications érdekeltségének alelnöke, Barbara Brill azt mondta a Financial Timesnak: megkereste őket egy politikai párt, és "egyértelműnek tűnő módon alkut ajánlottak annak fejében, hogy a párt támogasson (bennünket) a pályázaton". A lap szerint mindkét párt cáfolja, hogy finanszírozásuk tényező lett volna a pályázati eljárásban, és azt is, hogy bármiféle ilyen alkut felajánlottak volna.
Az ügyről szintén beszámoló The Economist szerint Budapesten dolgozó amerikai diplomaták "háborognak" a Sláger Rádió miatt.
Decemberben egyébként éppen a Sláger Rádió és a Danubius Rádió lobbierejét mutatta, hogy a parlament számukra kedvező médiatörvény-tervezetet fogadott el, amely a pályáztatás nélküli frekvenciaengedély-hosszabbítást tette volna lehetővé. Sólyom László a törvényt nem írta alá, normakontrollra küldte az Alkotmánybírósághoz, amely elkaszálta azt.
A médiatestület távozó vezetője az MSZP és a Fidesz delegáltjairól az FT-nek azt mondta: "ezek olyan emberek, akik egy falusi rádió engedélye ügyében is élethalálharcot vívnak egymással, (ebben az esetben) azonban teljes volt az egyetértés közöttük". "A szemükbe néztem, és megkérdeztem tőlük: mivel indokolják, hogy a két pályázatot nem zárták ki ... nem válaszoltak. A találkozó után azonnal lemondtam" - idézi Majtényit a Financial Times.
Majtényi László ORTT-elnök a rádiós pályázatokról szóló testületi döntést megelőzően hozta nyilvánosságra azt a szakvéleményt, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetem médiagazdasági szakértői bocsátottak ki a rádiós pályázatokról. Ezek alapján - írta Majtényi - több pályázatról egyértelműen kijelenthető, hogy teljes mértékben irreális piaci szempontokon és számításokon alapulnak, piaci feltételezéseik és várakozásaik nyilvánvalóan megalapozatlanok, ebből következően alkalmatlanok arra, hogy a vállalt feltételek szerint a műsorszolgáltatási jogosultságot annak teljes időtartama alatt gyakorolják.
Az idézett különvéleményben ugyan nem nevezhette meg az - azóta lemondott - ORTT-elnök, hogy mely pályázatokól van szó, ám sajtóértesülések szerint a két nyertes pályázat - az Advenio és az FM1 pályázata is -köztük volt.
Az ORTT - mint a friss HVG cikkében is olvasható - a felajánlott százalékokat, nem pedig az összegeket pontozta. Így a 200 millió forintos fix díj mellett az árbevételük 50-55 százalékát ígérő nyertesek háromszor–ötször annyi pontot kaptak, mint a 10-15 százalékot kínálók, függetlenül a tervezett árbevételtől. Információink szerint a Klassz hét évre átlagosan 2 milliárd, a Neo 2,5 milliárd forint körüli éves forgalommal kalkulál, ami lényegesen szerényebb ugyan, mint a Danubius és a Sláger tavalyi 2,6, illetve 4,2 milliárdos árbevétele, ám ez a magas kulcsokkal még így is milliárdos műsor-szolgáltatási díjakat feltételez a most üzemelő rádiók által az utóbbi években fizetett 200-200 millió forinttal szemben.
A Danubius frekvenciájáért kapott pénz a Magyar Rádiót illeti, márpedig ezekért a hullámhosszokért már az első másfél évre is a maximális, 1,05 milliárd forintos ajánlatot tette az Advenio, s 2011 közepétől, öt és fél éven át fizetné az árbevétele 55 százalékát. A Sláger-Neo frekvenciájáért az első másfél évre 532,5 millió forintos csekket állíthat ki a médiahatóság, utána dőlnek csak a milliárdok, amelyeket az ORTT a médiatörvény alapján pályázatokon oszthat szét, vagyis juthat a szekértábor-médiumok finanszírozására, mint ahogy ez eddig is sokszor megtörtént.
A piaci vélekedések szerint a pályázat nyertesei a reklámértékesítést sales house-ok közbeiktatásával végzik, a valóságosnál lényegesen kisebb forgalmat mutatnak majd ki, és az után fizetik csak a műsorszolgáltatási díjat. A FM1-Neo mögött Econet részvényesi tájékoztatójából az derül ki, hogy a hirdetési tevékenységet a cégcsoporthoz tartozó Est Médiához szerveznék ki, így a reklámokért beszedett pénz a tőzsdén szereplő Econet konszolidált árbevételében jelenne meg.
A brit gazdasági-politikai napilap pénteken közölt cikkében azt írta: az ügy aggályokat vet fel azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon erősödhet a politikai beavatkozás az üzleti szférában, ahogy „a pártok igyekeznek pénzhez jutni a jövő évi általános választások előtt”. A Financial Times írása szerint a frekvenciáját most elveszítő két külföldi tulajdonú rádióállomás arról számolt be, hogy a pályázati eljárás kezdete előtt "olyanok keresték meg őket, akik a két párt képviselőinek mondták magukat", és felajánlották: meghosszabbítják engedélyeiket, ha a pártok megkapják a cégek tőkéjének 50 százalékát. A Sláger Rádiót birtokló amerikai Emmis Communications érdekeltségének alelnöke, Barbara Brill azt mondta a Financial Timesnak: megkereste őket egy politikai párt, és "egyértelműnek tűnő módon alkut ajánlottak annak fejében, hogy a párt támogasson (bennünket) a pályázaton". A lap szerint mindkét párt cáfolja, hogy finanszírozásuk tényező lett volna a pályázati eljárásban, és azt is, hogy bármiféle ilyen alkut felajánlottak volna.
Az ügyről szintén beszámoló The Economist szerint Budapesten dolgozó amerikai diplomaták "háborognak" a Sláger Rádió miatt.
Decemberben egyébként éppen a Sláger Rádió és a Danubius Rádió lobbierejét mutatta, hogy a parlament számukra kedvező médiatörvény-tervezetet fogadott el, amely a pályáztatás nélküli frekvenciaengedély-hosszabbítást tette volna lehetővé. Sólyom László a törvényt nem írta alá, normakontrollra küldte az Alkotmánybírósághoz, amely elkaszálta azt.
A médiatestület távozó vezetője az MSZP és a Fidesz delegáltjairól az FT-nek azt mondta: "ezek olyan emberek, akik egy falusi rádió engedélye ügyében is élethalálharcot vívnak egymással, (ebben az esetben) azonban teljes volt az egyetértés közöttük". "A szemükbe néztem, és megkérdeztem tőlük: mivel indokolják, hogy a két pályázatot nem zárták ki ... nem válaszoltak. A találkozó után azonnal lemondtam" - idézi Majtényit a Financial Times.
Majtényi László ORTT-elnök a rádiós pályázatokról szóló testületi döntést megelőzően hozta nyilvánosságra azt a szakvéleményt, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetem médiagazdasági szakértői bocsátottak ki a rádiós pályázatokról. Ezek alapján - írta Majtényi - több pályázatról egyértelműen kijelenthető, hogy teljes mértékben irreális piaci szempontokon és számításokon alapulnak, piaci feltételezéseik és várakozásaik nyilvánvalóan megalapozatlanok, ebből következően alkalmatlanok arra, hogy a vállalt feltételek szerint a műsorszolgáltatási jogosultságot annak teljes időtartama alatt gyakorolják.
Az idézett különvéleményben ugyan nem nevezhette meg az - azóta lemondott - ORTT-elnök, hogy mely pályázatokól van szó, ám sajtóértesülések szerint a két nyertes pályázat - az Advenio és az FM1 pályázata is -köztük volt.
Az ORTT - mint a friss HVG cikkében is olvasható - a felajánlott százalékokat, nem pedig az összegeket pontozta. Így a 200 millió forintos fix díj mellett az árbevételük 50-55 százalékát ígérő nyertesek háromszor–ötször annyi pontot kaptak, mint a 10-15 százalékot kínálók, függetlenül a tervezett árbevételtől. Információink szerint a Klassz hét évre átlagosan 2 milliárd, a Neo 2,5 milliárd forint körüli éves forgalommal kalkulál, ami lényegesen szerényebb ugyan, mint a Danubius és a Sláger tavalyi 2,6, illetve 4,2 milliárdos árbevétele, ám ez a magas kulcsokkal még így is milliárdos műsor-szolgáltatási díjakat feltételez a most üzemelő rádiók által az utóbbi években fizetett 200-200 millió forinttal szemben.
A Danubius frekvenciájáért kapott pénz a Magyar Rádiót illeti, márpedig ezekért a hullámhosszokért már az első másfél évre is a maximális, 1,05 milliárd forintos ajánlatot tette az Advenio, s 2011 közepétől, öt és fél éven át fizetné az árbevétele 55 százalékát. A Sláger-Neo frekvenciájáért az első másfél évre 532,5 millió forintos csekket állíthat ki a médiahatóság, utána dőlnek csak a milliárdok, amelyeket az ORTT a médiatörvény alapján pályázatokon oszthat szét, vagyis juthat a szekértábor-médiumok finanszírozására, mint ahogy ez eddig is sokszor megtörtént.
A piaci vélekedések szerint a pályázat nyertesei a reklámértékesítést sales house-ok közbeiktatásával végzik, a valóságosnál lényegesen kisebb forgalmat mutatnak majd ki, és az után fizetik csak a műsorszolgáltatási díjat. A FM1-Neo mögött Econet részvényesi tájékoztatójából az derül ki, hogy a hirdetési tevékenységet a cégcsoporthoz tartozó Est Médiához szerveznék ki, így a reklámokért beszedett pénz a tőzsdén szereplő Econet konszolidált árbevételében jelenne meg.
Tulajdonosi átrendeződés a Klassz Rádiónál
Átrendeződött a kisebbik országos kereskedelmi jogosultságot elnyerő Klassz Rádió tulajdonosi szerkezete - tudta meg csütörtökön több forrásból az MTI.
A médiahatóság sajtóosztálya csupán megerősítette az MTI értesülését; Pakots Zsolt, a rádió működtetésére létrejött Advenio Zrt. vezérigazgatója annyit közölt, a műsorszolgáltatási szerződés "aláírásának napján azonnal megszüntettük az összeférhetetlenséggel járó jogi problémát".
A médiatörvény tiltja, hogy befolyásoló - azaz 25 százaléknál nagyobb - részesedéssel álljon fenn tulajdonosi összeköttetés országos és ennél kisebb vételkörzetű kereskedelmi rádiót működtető cégek között. Az eddig 74 százalékban Nyerges Zsolt tulajdonában lévő Advenio Zrt.-ben ugyanakkor 26 százaléka volt Lánchíd Kereskedőház Kft.-nek, amelynek egyetlen tulajdonosa az azonos nevű fővárosi adót működtető Lánchíd Rádió Kft. volt.
Emiatt - közölték testületi tagok csütörtökön az MTI-vel - a Lánchíd Rádió Kft. a napokban arról tájékoztatta az Országos Rádió és Televízió Testületet (ORTT), hogy a Lánchíd Kereskedőház Kft.-ben meglévő tulajdonrésze felét eladta Nyerges Zsoltnak.
A tulajdonosi szerkezet átrendezésére készül a nagyobbik vételkörzetű jogosultságot hét évre elnyerő, konzorciumból idő közben zárt körű részvénytársasággá alakult FM1 is, amelynek negyede az Est Media Group Kft.-é, a fennmaradó rész pedig az - azonos nevű fővárosi adót működtető - radiocafé Tömegkommunikációs és Kulturális Szolgáltató Kft.-é.
Kádár Tamás, az FM1 vezérigazgatója - aki már a pályázati eredmény nyilvánosságra kerülése után úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy "valamit el kell majd adjunk", de itt nem jön szóba a most megszerzett koncesszió. "Tőkét bevonunk, a tőkebevonás egyik ága lehet, hogy a rádiócafé-ben meglévő 75 százalékunkat adjuk el" - mondta akkor, hangsúlyozottan példaként említve ezt a megoldást.
A médiahatóság sajtóosztálya csupán megerősítette az MTI értesülését; Pakots Zsolt, a rádió működtetésére létrejött Advenio Zrt. vezérigazgatója annyit közölt, a műsorszolgáltatási szerződés "aláírásának napján azonnal megszüntettük az összeférhetetlenséggel járó jogi problémát".
A médiatörvény tiltja, hogy befolyásoló - azaz 25 százaléknál nagyobb - részesedéssel álljon fenn tulajdonosi összeköttetés országos és ennél kisebb vételkörzetű kereskedelmi rádiót működtető cégek között. Az eddig 74 százalékban Nyerges Zsolt tulajdonában lévő Advenio Zrt.-ben ugyanakkor 26 százaléka volt Lánchíd Kereskedőház Kft.-nek, amelynek egyetlen tulajdonosa az azonos nevű fővárosi adót működtető Lánchíd Rádió Kft. volt.
Emiatt - közölték testületi tagok csütörtökön az MTI-vel - a Lánchíd Rádió Kft. a napokban arról tájékoztatta az Országos Rádió és Televízió Testületet (ORTT), hogy a Lánchíd Kereskedőház Kft.-ben meglévő tulajdonrésze felét eladta Nyerges Zsoltnak.
A tulajdonosi szerkezet átrendezésére készül a nagyobbik vételkörzetű jogosultságot hét évre elnyerő, konzorciumból idő közben zárt körű részvénytársasággá alakult FM1 is, amelynek negyede az Est Media Group Kft.-é, a fennmaradó rész pedig az - azonos nevű fővárosi adót működtető - radiocafé Tömegkommunikációs és Kulturális Szolgáltató Kft.-é.
Kádár Tamás, az FM1 vezérigazgatója - aki már a pályázati eredmény nyilvánosságra kerülése után úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy "valamit el kell majd adjunk", de itt nem jön szóba a most megszerzett koncesszió. "Tőkét bevonunk, a tőkebevonás egyik ága lehet, hogy a rádiócafé-ben meglévő 75 százalékunkat adjuk el" - mondta akkor, hangsúlyozottan példaként említve ezt a megoldást.
2009. november 4., szerda
Rádiópályázat: máris diktálnának a nyertesek
A média-nagykoalíció rádiós kedvezményezettjei gőzerővel készülnek az adáskezdésre, a vesztesek akciói inkább csak utóvédharcok. A csütörtöki HVG cikkét olvashatják.
„Két dolgot tehettem volna: felhúzok egy kesztyűt és aláírom a szerződéseket vagy lemondok még az aláírási procedúra előtt” – latolgatta mozgásterét a HVG-nek Majtényi László, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke a kereskedelmirádió-pályázatok múlt heti eredményhirdetése után. Végül egy harmadik megoldás, a november 30-ai távozás mellett döntött, annak tudatában, hogy az ORTT tagjai közül bárki elláthatja kézjegyével a szerinte jogsértő kontraktusokat. Ez a kétes dicsőség így Szalai Annamária fideszes delegáltra vár, ő vezette ugyanis azt az ülést, amelyen a testület Fidesz–MSZP-összefogással a jobboldali hátterű Klassz rádiónak és a baloldali kötődésű Neo FM-nek ítélte az eddig a Danubius és a Sláger által használt frekvenciákat.
Jó oka volt Majtényinek arra, hogy ne piszkítsa be a kezét az eredmény jóváhagyásával. Még birtokon belülre sem kerültek a nyertesek – a szerződéskötésre várhatóan lapzártánk után, szerdán kerül sor –, máris megpróbálják diktálni a feltételeket. De legalábbis engedményeket kicsikarni az ORTT-től. Minden jel arra mutat például, hogy mindkét új országos rádió fővárosi kistestvére, a Klassz mögött álló Lánchíd és a Neóhoz kapcsolódó Radiocafé is az éterben, sőt a pártkegyelt médiabirodalmak hatókörében marad. Holott a pályázati kiírásban az szerepelt, hogy a nyerteseknek „visszavonhatatlanul, minden további feltétel és igény nélkül” le kell mondaniuk meglevő műsor-szolgáltatási jogosultságukról. Hétfőn azonban már a médiahatóságnál volt a Neo mögött álló FM1 Zrt. vezérigazgatójának, Kádár Tamásnak a levele, amelyben azt kérelmezi, csak később kelljen megszüntetniük a Radiocaféval a tulajdonosi összeférhetetlenséget. Az FM1 a pályázatához csatolta ugyan a lemondó nyilatkozatot, most viszont kérte annak semmissé tételét, amit az ORTT már összeszokott többsége kedden azon melegében meg is szavazott. Így 180 napig minden maradhat a régiben, s az új frekvenciabirtokosoknak csak azt követően kell lecsökkenteniük részesedésüket a befolyásoló szintnek számító 25 százalék alá. Ügyes, figyelembe véve, hogy a lemondásból semmi hasznuk nem származott volna, a cég értékelése szerint mintegy 350 millió forintot érő Radiocafé Kft. részbeni eladásából viszont pénz állhat a házhoz, miközben kisebbségben ugyan, de az Econet-portfólióban maradhat ez a rádió is.
A másik nyertes, a Klasszt üzemeltető Advenio Zrt. eleve elmulasztott nyilatkozni arról, hogy lemond az ugyancsak az Infocenter-cégcsoportba tartozó Lánchíd Rádió engedélyéről. Emiatt az ORTT döntés-előkészítő irodája, valamint Majtényi és Timár János SZDSZ-delegált szerint az Adveniót ki kellett volna zárni, ám ezt a fideszes–szocialista szavazógépezet megakadályozta (HVG, 2009. október 24.). Ugyanakkor a döntéshez fűzött párhuzamos indoklásában még Szalai is elismerte, hogy a műsorszolgáltatás megkezdéséig a nyertesnek eleget kell tennie a törvényi előírásoknak. Ezt az Advenio is úgy abszolválja, hogy a szerződéskötést követően átalakítják a Lánchíd tulajdonosi struktúráját.
A máskor egy falusi frekvenciáért is egymás torkának ugró nagypárti ORTT-tagok között a mostani osztozkodásnál tányércsörgés sem hallatszott. Ezt úgy magyarázzák, hogy nem politikai, hanem szakmai döntés született, a legtöbb pénzt ajánló pályázók nyertek. Jellemző, hogy az ORTT a felajánlott százalékokat, nem pedig az összegeket pontozta. Így a 200 millió forintos fix díj mellett az árbevételük 50-55 százalékát ígérő nyertesek háromszor–ötször annyi pontot kaptak, mint a 10-15 százalékot kínálók, függetlenül a tervezett árbevételtől. Információink szerint a Klassz hét évre átlagosan 2 milliárd, a Neo 2,5 milliárd forint körüli éves forgalommal kalkulál, ami lényegesen szerényebb ugyan, mint a Danubius és a Sláger tavalyi 2,6, illetve 4,2 milliárdos árbevétele, ám ez a magas kulcsokkal még így is milliárdos műsor-szolgáltatási díjakat feltételez a most üzemelő rádiók által az utóbbi években fizetett 200-200 millió forinttal szemben.
Ha tényleg befolynának a mesés díjak, azzal elsősorban a Magyar Rádió járna jól. A közrádiót illeti ugyanis a Danubius frekvenciájáért kapott pénz. Márpedig ezekért a hullámhosszokért már az első másfél évre is a maximális, 1,05 milliárd forintos ajánlatot tette az Advenio, s 2011 közepétől, öt és fél éven át fizetné az árbevétele 55 százalékát. A Sláger-Neo frekvenciájáért az első másfél évre 532,5 millió forintos csekket állíthat ki a médiahatóság, utána dőlnek csak a milliárdok, amelyeket az ORTT a médiatörvény alapján pályázatokon oszthat szét. Így ebből jócskán visszakerülhetne a szekértábor-médiumok finanszírozására, mint ahogy ez eddig is sokszor megtörtént például a HírTv és az ATV vagy a Lánchíd Rádió és a Klubrádió esetében, ugyancsak példás nagykoalíciós egyetértésben.
Kétséges persze, hogy valóban az ígértnek megfelelően fizetnek a nyertesek. Általános nézet a piacon, hogy a reklámértékesítést végző úgynevezett sales house közbeiktatásával a rádiók a valóságosnál lényegesen kisebb forgalmat mutatnak majd ki, és az után fizetik csak a műsor-szolgáltatási díjat. A kiírás ugyan próbálta ezt a trükköt kivédeni azzal, hogy rádiós bevételnek tekinti a kapcsolt vállalkozásoknál keletkező forgalmat is, ám ha teljesen eltérő tulajdonosi struktúrájú cégeknél csapódik le a bevétel, ez az előírás is kijátszható. Az FM1-Neo mögött álló Econet részvényesi tájékoztatójából az derül ki, hogy a hirdetési tevékenységet a cégcsoporthoz tartozó Est Médiához szerveznék ki, így a reklámokért beszedett pénz a tőzsdén szereplő Econet konszolidált árbevételében jelenne meg. A rádiózási jog elnyerése egyébként szárnyakat adott az Econet-részvényeknek. Múlt csütörtöktől hétfő reggelre megduplázódott, 103 forintra emelkedett a papírok értéke, amelyeknek majd 20 százaléka cserélt hétfőn gazdát. Az árfolyam aztán erősen ingadozni kezdett, s felvásárlási pletykák indultak el.
Az elbukott rádiók is szerezhetnek még kellemetlen perceket a szocialista és fideszes ORTT-tagoknak, politikusoknak. Kedden mindkét rádió keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz a médiahatóság döntése ellen, egyúttal kérték, hogy a bíróság ideiglenes intézkedéssel tiltsa el az ORTT-t a szerződések megkötésétől. A Danubius és a Sláger a jelek szerint rosszul ítélte meg saját politikai beágyazottságát. Tavaly év végén még parlamenti konszenzus volt az engedélyük automatikus meghosszabbításáról, amit végül az államfő vétója akadályozott meg. Később viszont külföldi tulajdonosaiknak azzal kellett szembesülniük, hogy a két nagy párt támogatását csak akkor kapják meg, ha többségi részesedésüket átengedik bizonyos magyar vállalkozásoknak. Oláh László, a Danubius mögött álló osztrák Mezzanine alap képviselője a HVG-nek sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta e híreszteléseket, rádiós körökben azonban nyílt titokként beszélnek a pártok nyomulásáról.
Földes Ádám, a Danubius vezérigazgatója kérdésünkre úgy nyilatkozott, most vizsgálják, milyen alternatívák nyílhatnak a dolgozóiknak. E megfogalmazás azt sejteti, igazak lehetnek azok az értesülések, melyek szerint a Danubius stábjának egy részét átveszi a Klassz, ahogy erről már a pályázat előtt is tárgyaltak. A Slágernél egyelőre kisebb a mozgolódás. Heal Edina vezérigazgató a HVG-nek azt mondta, az ő munkatársaiknak versenytiltó klauzulával ellátott szerződéseik vannak, amelyeket egyelőre nem terveznek felbontani. Bochkor Gábor, a rádió meghatározó személyisége viszont a hírek szerint a Tv2-vel tárgyal.
Hogy mi lesz hallható november 18-a után a Klasszon és a Neón, arról ma még nem sokat tudni. Mindkét cégnél állítják, hogy nem beszélgetős, hanem zenélő rádiót kívánnak működtetni. A jó muzsika garanciáját a Klassznál a Lánchíd rádiótól érkező Jeszenszky Zsolt zeneigazgató – az Antall-kormány külügyminiszterének fia – személyében vélik megtalálni, aki a magyar lemezlovasok egyesületének elnöke, s mint ilyen, az internetes fórumok kedvelt céltáblája.
A Neo főszerkesztője Hegyi György, a Radiocafé műsorvezetője, a Hajós András nevével fémjelzett Emil.Rulez! zenekar basszusgitárosa lesz. Hegyi a HVG-nek azt mondta, nem réteg-, hanem népszerű zenét sugároznak majd, de új számok bemutatásával több kockázatot vállalnak a jelenlegi rádióknál. Az ORTT-vel ellentétben a munkatársak nem számíthatnak pénzesőre. Információink szerint mindkét országos adó kevesebbet szán programja előállítására, mint amennyiből kis rádióikat üzemeltetik.
JAKUS IBOLYA
„Két dolgot tehettem volna: felhúzok egy kesztyűt és aláírom a szerződéseket vagy lemondok még az aláírási procedúra előtt” – latolgatta mozgásterét a HVG-nek Majtényi László, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke a kereskedelmirádió-pályázatok múlt heti eredményhirdetése után. Végül egy harmadik megoldás, a november 30-ai távozás mellett döntött, annak tudatában, hogy az ORTT tagjai közül bárki elláthatja kézjegyével a szerinte jogsértő kontraktusokat. Ez a kétes dicsőség így Szalai Annamária fideszes delegáltra vár, ő vezette ugyanis azt az ülést, amelyen a testület Fidesz–MSZP-összefogással a jobboldali hátterű Klassz rádiónak és a baloldali kötődésű Neo FM-nek ítélte az eddig a Danubius és a Sláger által használt frekvenciákat.
Jó oka volt Majtényinek arra, hogy ne piszkítsa be a kezét az eredmény jóváhagyásával. Még birtokon belülre sem kerültek a nyertesek – a szerződéskötésre várhatóan lapzártánk után, szerdán kerül sor –, máris megpróbálják diktálni a feltételeket. De legalábbis engedményeket kicsikarni az ORTT-től. Minden jel arra mutat például, hogy mindkét új országos rádió fővárosi kistestvére, a Klassz mögött álló Lánchíd és a Neóhoz kapcsolódó Radiocafé is az éterben, sőt a pártkegyelt médiabirodalmak hatókörében marad. Holott a pályázati kiírásban az szerepelt, hogy a nyerteseknek „visszavonhatatlanul, minden további feltétel és igény nélkül” le kell mondaniuk meglevő műsor-szolgáltatási jogosultságukról. Hétfőn azonban már a médiahatóságnál volt a Neo mögött álló FM1 Zrt. vezérigazgatójának, Kádár Tamásnak a levele, amelyben azt kérelmezi, csak később kelljen megszüntetniük a Radiocaféval a tulajdonosi összeférhetetlenséget. Az FM1 a pályázatához csatolta ugyan a lemondó nyilatkozatot, most viszont kérte annak semmissé tételét, amit az ORTT már összeszokott többsége kedden azon melegében meg is szavazott. Így 180 napig minden maradhat a régiben, s az új frekvenciabirtokosoknak csak azt követően kell lecsökkenteniük részesedésüket a befolyásoló szintnek számító 25 százalék alá. Ügyes, figyelembe véve, hogy a lemondásból semmi hasznuk nem származott volna, a cég értékelése szerint mintegy 350 millió forintot érő Radiocafé Kft. részbeni eladásából viszont pénz állhat a házhoz, miközben kisebbségben ugyan, de az Econet-portfólióban maradhat ez a rádió is.
A másik nyertes, a Klasszt üzemeltető Advenio Zrt. eleve elmulasztott nyilatkozni arról, hogy lemond az ugyancsak az Infocenter-cégcsoportba tartozó Lánchíd Rádió engedélyéről. Emiatt az ORTT döntés-előkészítő irodája, valamint Majtényi és Timár János SZDSZ-delegált szerint az Adveniót ki kellett volna zárni, ám ezt a fideszes–szocialista szavazógépezet megakadályozta (HVG, 2009. október 24.). Ugyanakkor a döntéshez fűzött párhuzamos indoklásában még Szalai is elismerte, hogy a műsorszolgáltatás megkezdéséig a nyertesnek eleget kell tennie a törvényi előírásoknak. Ezt az Advenio is úgy abszolválja, hogy a szerződéskötést követően átalakítják a Lánchíd tulajdonosi struktúráját.
A máskor egy falusi frekvenciáért is egymás torkának ugró nagypárti ORTT-tagok között a mostani osztozkodásnál tányércsörgés sem hallatszott. Ezt úgy magyarázzák, hogy nem politikai, hanem szakmai döntés született, a legtöbb pénzt ajánló pályázók nyertek. Jellemző, hogy az ORTT a felajánlott százalékokat, nem pedig az összegeket pontozta. Így a 200 millió forintos fix díj mellett az árbevételük 50-55 százalékát ígérő nyertesek háromszor–ötször annyi pontot kaptak, mint a 10-15 százalékot kínálók, függetlenül a tervezett árbevételtől. Információink szerint a Klassz hét évre átlagosan 2 milliárd, a Neo 2,5 milliárd forint körüli éves forgalommal kalkulál, ami lényegesen szerényebb ugyan, mint a Danubius és a Sláger tavalyi 2,6, illetve 4,2 milliárdos árbevétele, ám ez a magas kulcsokkal még így is milliárdos műsor-szolgáltatási díjakat feltételez a most üzemelő rádiók által az utóbbi években fizetett 200-200 millió forinttal szemben.
Ha tényleg befolynának a mesés díjak, azzal elsősorban a Magyar Rádió járna jól. A közrádiót illeti ugyanis a Danubius frekvenciájáért kapott pénz. Márpedig ezekért a hullámhosszokért már az első másfél évre is a maximális, 1,05 milliárd forintos ajánlatot tette az Advenio, s 2011 közepétől, öt és fél éven át fizetné az árbevétele 55 százalékát. A Sláger-Neo frekvenciájáért az első másfél évre 532,5 millió forintos csekket állíthat ki a médiahatóság, utána dőlnek csak a milliárdok, amelyeket az ORTT a médiatörvény alapján pályázatokon oszthat szét. Így ebből jócskán visszakerülhetne a szekértábor-médiumok finanszírozására, mint ahogy ez eddig is sokszor megtörtént például a HírTv és az ATV vagy a Lánchíd Rádió és a Klubrádió esetében, ugyancsak példás nagykoalíciós egyetértésben.
Kétséges persze, hogy valóban az ígértnek megfelelően fizetnek a nyertesek. Általános nézet a piacon, hogy a reklámértékesítést végző úgynevezett sales house közbeiktatásával a rádiók a valóságosnál lényegesen kisebb forgalmat mutatnak majd ki, és az után fizetik csak a műsor-szolgáltatási díjat. A kiírás ugyan próbálta ezt a trükköt kivédeni azzal, hogy rádiós bevételnek tekinti a kapcsolt vállalkozásoknál keletkező forgalmat is, ám ha teljesen eltérő tulajdonosi struktúrájú cégeknél csapódik le a bevétel, ez az előírás is kijátszható. Az FM1-Neo mögött álló Econet részvényesi tájékoztatójából az derül ki, hogy a hirdetési tevékenységet a cégcsoporthoz tartozó Est Médiához szerveznék ki, így a reklámokért beszedett pénz a tőzsdén szereplő Econet konszolidált árbevételében jelenne meg. A rádiózási jog elnyerése egyébként szárnyakat adott az Econet-részvényeknek. Múlt csütörtöktől hétfő reggelre megduplázódott, 103 forintra emelkedett a papírok értéke, amelyeknek majd 20 százaléka cserélt hétfőn gazdát. Az árfolyam aztán erősen ingadozni kezdett, s felvásárlási pletykák indultak el.
Az elbukott rádiók is szerezhetnek még kellemetlen perceket a szocialista és fideszes ORTT-tagoknak, politikusoknak. Kedden mindkét rádió keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz a médiahatóság döntése ellen, egyúttal kérték, hogy a bíróság ideiglenes intézkedéssel tiltsa el az ORTT-t a szerződések megkötésétől. A Danubius és a Sláger a jelek szerint rosszul ítélte meg saját politikai beágyazottságát. Tavaly év végén még parlamenti konszenzus volt az engedélyük automatikus meghosszabbításáról, amit végül az államfő vétója akadályozott meg. Később viszont külföldi tulajdonosaiknak azzal kellett szembesülniük, hogy a két nagy párt támogatását csak akkor kapják meg, ha többségi részesedésüket átengedik bizonyos magyar vállalkozásoknak. Oláh László, a Danubius mögött álló osztrák Mezzanine alap képviselője a HVG-nek sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta e híreszteléseket, rádiós körökben azonban nyílt titokként beszélnek a pártok nyomulásáról.
Földes Ádám, a Danubius vezérigazgatója kérdésünkre úgy nyilatkozott, most vizsgálják, milyen alternatívák nyílhatnak a dolgozóiknak. E megfogalmazás azt sejteti, igazak lehetnek azok az értesülések, melyek szerint a Danubius stábjának egy részét átveszi a Klassz, ahogy erről már a pályázat előtt is tárgyaltak. A Slágernél egyelőre kisebb a mozgolódás. Heal Edina vezérigazgató a HVG-nek azt mondta, az ő munkatársaiknak versenytiltó klauzulával ellátott szerződéseik vannak, amelyeket egyelőre nem terveznek felbontani. Bochkor Gábor, a rádió meghatározó személyisége viszont a hírek szerint a Tv2-vel tárgyal.
Hogy mi lesz hallható november 18-a után a Klasszon és a Neón, arról ma még nem sokat tudni. Mindkét cégnél állítják, hogy nem beszélgetős, hanem zenélő rádiót kívánnak működtetni. A jó muzsika garanciáját a Klassznál a Lánchíd rádiótól érkező Jeszenszky Zsolt zeneigazgató – az Antall-kormány külügyminiszterének fia – személyében vélik megtalálni, aki a magyar lemezlovasok egyesületének elnöke, s mint ilyen, az internetes fórumok kedvelt céltáblája.
A Neo főszerkesztője Hegyi György, a Radiocafé műsorvezetője, a Hajós András nevével fémjelzett Emil.Rulez! zenekar basszusgitárosa lesz. Hegyi a HVG-nek azt mondta, nem réteg-, hanem népszerű zenét sugároznak majd, de új számok bemutatásával több kockázatot vállalnak a jelenlegi rádióknál. Az ORTT-vel ellentétben a munkatársak nem számíthatnak pénzesőre. Információink szerint mindkét országos adó kevesebbet szán programja előállítására, mint amennyiből kis rádióikat üzemeltetik.
JAKUS IBOLYA
A Zene Rádió Zrt. is perli az ORTT-t
A mindkét országos kereskedelmi rádiós pályázatból kizárt Zene Rádió Országos Kereskedőház Zrt. is beperli a médiahatóságot - közölte az MTI érdeklődésére a cég tulajdonos-ügyvezetője szerdán, kevéssel azt követően, hogy aláírták a két nyertessé nyilvánított társaság koncessziós szerződését.
"Fontolgatjuk, milyen módon tudnánk a kárigényünket érvényesíteni" - mondta az MTI-nek Márton Dávid, aki a Rádió1 ügyvezetői állását elhagyva hozta létre szeptember közepén a céget, és nagyon valószínűnek nevezte, hogy bírósághoz fordulnak.
A testület múlt szerdán, a Fidesz, a KDNP és az MSZP által delegált tagok voksaival határozott a két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási jogosultságának odaítéléséről; a döntést egyhangúlag hozták meg. (Ebben a menetben az elnök nem vehetett, az SZDSZ által delegált tag pedig nem vett részt a döntéshozatalban.)
A Zene rádió Zrt.-t azért zárta ki a versenyből az ORTT, mert irreálisnak ítélte a mindkét jogosultságért versenybe szálló társaság üzleti-pénzügyi tervét. A nagyobbik, 81 százalékos lefedettséget biztosító, most a Sláger Rádió adását továbbító hullámsávot az FM1 konzorcium, a kisebbik vételkörzetű, a lakosság 67 százalékát elérő - november 18-áig a Danubius Rádió által használt - jogosultságot az Advenio Zrt. nyerte el hét évre.
A döntést bírálta az MDF, az SZDSZ frakcióvezetője pedig parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte, ezt azonban a két nagy párt nem támogatta. A döntés másnapján - november 30-i hatállyal - lemondott tisztségéről Majtényi László, az ORTT elnöke. Keddi hírek szerint a Sláger és a Danubius Rádió is pert indított a frekvenciapályázaton történtek miatt.
"Fontolgatjuk, milyen módon tudnánk a kárigényünket érvényesíteni" - mondta az MTI-nek Márton Dávid, aki a Rádió1 ügyvezetői állását elhagyva hozta létre szeptember közepén a céget, és nagyon valószínűnek nevezte, hogy bírósághoz fordulnak.
A testület múlt szerdán, a Fidesz, a KDNP és az MSZP által delegált tagok voksaival határozott a két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási jogosultságának odaítéléséről; a döntést egyhangúlag hozták meg. (Ebben a menetben az elnök nem vehetett, az SZDSZ által delegált tag pedig nem vett részt a döntéshozatalban.)
A Zene rádió Zrt.-t azért zárta ki a versenyből az ORTT, mert irreálisnak ítélte a mindkét jogosultságért versenybe szálló társaság üzleti-pénzügyi tervét. A nagyobbik, 81 százalékos lefedettséget biztosító, most a Sláger Rádió adását továbbító hullámsávot az FM1 konzorcium, a kisebbik vételkörzetű, a lakosság 67 százalékát elérő - november 18-áig a Danubius Rádió által használt - jogosultságot az Advenio Zrt. nyerte el hét évre.
A döntést bírálta az MDF, az SZDSZ frakcióvezetője pedig parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte, ezt azonban a két nagy párt nem támogatta. A döntés másnapján - november 30-i hatállyal - lemondott tisztségéről Majtényi László, az ORTT elnöke. Keddi hírek szerint a Sláger és a Danubius Rádió is pert indított a frekvenciapályázaton történtek miatt.
Közéleti műsorból a Neo FM ígért többet
Hétszer annyi közéleti és civil műsor sugárzását vállalta országos kereskedelmi rádiós pályázatában a Neo FM-mel az FM1 Konzorcium, mint a másik jogosultságot a Klassz Rádióval elnyerő Advenio Zrt. - tudható meg a szerdán aláírt, az MTI által áttekintett műsorszolgáltatási szerződésből.
Az Advenio évi - az infláció alapján indexált - 700 millió forintot, az FM1 355 milliót kínált a 2011 közepéig tartó időszakra a jogosultságért, az azt követőre pedig a 200 milliós alapösszegen felül a társaság vagy az ahhoz kapcsolódó vállalkozás nettó árbevételének 55, illetve 50 százaléka szerepel ajánlatukban.
Az Advenio heti 100 perc 33 másodpercnyi, az FM1 710 percnyi közszolgálati és kulturális műsort vállalt. A magyar zene aránya mindkét csatornánál 35 százalék, de a két évnél frissebb dalokat illetően jelentős eltérés mutatkozik: a Klassz 5 százalékot, a Neo 10 százalékot vállalt.
A szerződésből megtudható: a Klassz Rádió a "Nekem bejön", míg a Neo FM a "Hallgassuk meg egymást!" szlogent választotta.
Az Advenio évi - az infláció alapján indexált - 700 millió forintot, az FM1 355 milliót kínált a 2011 közepéig tartó időszakra a jogosultságért, az azt követőre pedig a 200 milliós alapösszegen felül a társaság vagy az ahhoz kapcsolódó vállalkozás nettó árbevételének 55, illetve 50 százaléka szerepel ajánlatukban.
Az Advenio heti 100 perc 33 másodpercnyi, az FM1 710 percnyi közszolgálati és kulturális műsort vállalt. A magyar zene aránya mindkét csatornánál 35 százalék, de a két évnél frissebb dalokat illetően jelentős eltérés mutatkozik: a Klassz 5 százalékot, a Neo 10 százalékot vállalt.
A szerződésből megtudható: a Klassz Rádió a "Nekem bejön", míg a Neo FM a "Hallgassuk meg egymást!" szlogent választotta.
Aláírták a Neo és a Klassz rádiók koncessziós szerződését
Aláírták a két új országos kereskedelmi rádió hét évre szóló koncessziós szerződését szerdán. Igaz, a szerződést nem az ORTT elnöke írta alá, mivel ő korábban lemondott - éppen a koncessziós pályázatok miatt. A két új rádióval eközben megint kivételeztek, ráadásul egyikük több reklámot sugározna, mint azt a törvény engedi.
A dokumentumot az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) részéről Szalai Annamária, a testület Fidesz által delegált tagja látta el kézjegyével, miután Majtényi László elnök a múlt heti döntést követően november végi hatállyal lemondott tisztségéről, és jelezte, hogy a megállapodást nem írja alá. A szerződést a koncessziót elnyert két társaság képviseletében az Advenio Zrt., illetve a konzorciumból részvénytársasággá alakult FM1 Zrt. vezérigazgatója, Pakots Zsolt és Kádár Tamás írta alá.
Szalai Annamária az eseményen azt mondta: bízik abban, hogy a magyarországi rádióhallgatók örömüket lelik majd a médiahatóság döntése nyomán elinduló rádiók műsorában. A pályázat átláthatóságával kapcsolatos kérdésre újságíróknak azt mondta, tiszta és nyílt volt a verseny, és "jó döntést hozott a testület többsége".
Az Országgyűlés tavaly decemberben fogadott el nagy többséggel egy médiatörvény-módosítást, amely lehetővé tette, hogy pályázat nélkül kapja meg újra a műsorszolgáltatási jogosultságot a Sláger Rádiót, illetve a Danubiust működtető társaság, ám a döntést néhány hónappal később megsemmisítette az Alkotmánybíróság; ezt követően írt ki pályázatot a két koncesszióra az ORTT.
A testület múlt szerdán a Fidesz, a KDNP és az MSZP által delegált tagok voksával határozott a két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási jogosultságának odaítéléséről; a döntést egyhangúlag hozták meg. A nagyobbik, 81 százalékos lefedettséget biztosító, most a Sláger Rádió adását továbbító hullámsávot az FM1 konzorcium, a kisebbik vételkörzetű, a lakosság 67 százalékát elérő - november 18-áig a Danubius Rádió által használt - jogosultságot az Advenio Zrt. nyerte el hét évre.
A döntést bírálta az MDF, az SZDSZ frakcióvezetője pedig parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte, ezt azonban a két nagy párt nem támogatta. A döntés másnapján - november 30-i hatállyal - lemondott tisztségéről Majtényi László, az ORTT elnöke. A Sláger Rádió kedden bejelentette: pert indított a médiahatóság döntése miatt, egyben ideiglenes intézkedésként kérte a Fővárosi Bíróságtól: tiltsa meg a médiahatóságnak, hogy megkösse a műsorszolgáltatási szerződést "a jogellenesen győztessé nyilvánított pályázóval". A mindkét országos kereskedelmi rádiós pályázatból kizárt Zene Rádió Országos Kereskedőház Zrt. is beperli a médiahatóságot - közölte szerdán a cég tulajdonos-ügyvezetője, Márton Dávid.
Az Origo értesülései szerint az ORTT ismét kivételezett a két nyertes rádióval keddi ülésén, miután az FM1-konzorciumnak fél év haladékot adott, hogy visszaadja vagy eladja az érdekeltségi körébe tartozó Radio Cafét. Annak ellenére, hogy a cég az országos frekvenciáról szóló pályázathoz mellékelt nyilatkozatban vállalta, hogy ha nyer, visszaadja a frekvenciát. Az Adveniónak nem kell visszaadnia a vele közös cégcsoportba tartozó, szintén Budapesten fogható Lánchíd Rádiót, egyszerűen azért, mert nem is mellékelt a pályázathoz semmiféle lemondó nyilatkozatot. A kiírás szerint azonban kellett volna. Majtényi László szerdán különvéleményben mutatott rá arra is, hogy az Advenio Zrt. üzleti tervében a műsoridő 20 százalékát tervezte reklámként értékesíteni, miközben a médiatörvény azt a műsoridő 15 százalékában maximálta.
A dokumentumot az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) részéről Szalai Annamária, a testület Fidesz által delegált tagja látta el kézjegyével, miután Majtényi László elnök a múlt heti döntést követően november végi hatállyal lemondott tisztségéről, és jelezte, hogy a megállapodást nem írja alá. A szerződést a koncessziót elnyert két társaság képviseletében az Advenio Zrt., illetve a konzorciumból részvénytársasággá alakult FM1 Zrt. vezérigazgatója, Pakots Zsolt és Kádár Tamás írta alá.
Szalai Annamária az eseményen azt mondta: bízik abban, hogy a magyarországi rádióhallgatók örömüket lelik majd a médiahatóság döntése nyomán elinduló rádiók műsorában. A pályázat átláthatóságával kapcsolatos kérdésre újságíróknak azt mondta, tiszta és nyílt volt a verseny, és "jó döntést hozott a testület többsége".
Az Országgyűlés tavaly decemberben fogadott el nagy többséggel egy médiatörvény-módosítást, amely lehetővé tette, hogy pályázat nélkül kapja meg újra a műsorszolgáltatási jogosultságot a Sláger Rádiót, illetve a Danubiust működtető társaság, ám a döntést néhány hónappal később megsemmisítette az Alkotmánybíróság; ezt követően írt ki pályázatot a két koncesszióra az ORTT.
A testület múlt szerdán a Fidesz, a KDNP és az MSZP által delegált tagok voksával határozott a két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási jogosultságának odaítéléséről; a döntést egyhangúlag hozták meg. A nagyobbik, 81 százalékos lefedettséget biztosító, most a Sláger Rádió adását továbbító hullámsávot az FM1 konzorcium, a kisebbik vételkörzetű, a lakosság 67 százalékát elérő - november 18-áig a Danubius Rádió által használt - jogosultságot az Advenio Zrt. nyerte el hét évre.
A döntést bírálta az MDF, az SZDSZ frakcióvezetője pedig parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte, ezt azonban a két nagy párt nem támogatta. A döntés másnapján - november 30-i hatállyal - lemondott tisztségéről Majtényi László, az ORTT elnöke. A Sláger Rádió kedden bejelentette: pert indított a médiahatóság döntése miatt, egyben ideiglenes intézkedésként kérte a Fővárosi Bíróságtól: tiltsa meg a médiahatóságnak, hogy megkösse a műsorszolgáltatási szerződést "a jogellenesen győztessé nyilvánított pályázóval". A mindkét országos kereskedelmi rádiós pályázatból kizárt Zene Rádió Országos Kereskedőház Zrt. is beperli a médiahatóságot - közölte szerdán a cég tulajdonos-ügyvezetője, Márton Dávid.
Az Origo értesülései szerint az ORTT ismét kivételezett a két nyertes rádióval keddi ülésén, miután az FM1-konzorciumnak fél év haladékot adott, hogy visszaadja vagy eladja az érdekeltségi körébe tartozó Radio Cafét. Annak ellenére, hogy a cég az országos frekvenciáról szóló pályázathoz mellékelt nyilatkozatban vállalta, hogy ha nyer, visszaadja a frekvenciát. Az Adveniónak nem kell visszaadnia a vele közös cégcsoportba tartozó, szintén Budapesten fogható Lánchíd Rádiót, egyszerűen azért, mert nem is mellékelt a pályázathoz semmiféle lemondó nyilatkozatot. A kiírás szerint azonban kellett volna. Majtényi László szerdán különvéleményben mutatott rá arra is, hogy az Advenio Zrt. üzleti tervében a műsoridő 20 százalékát tervezte reklámként értékesíteni, miközben a médiatörvény azt a műsoridő 15 százalékában maximálta.
2009. november 3., kedd
A Danubius perel, az ORTT kedvezménnyel segíti az új rádiókat
A Sláger Rádió mellett a Danubius Rádiót üzemeltető társaság is keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) ellen - közölte a bíróság sajtóosztálya kedden az MTI-vel.
A közlemény szerint a médiumok soron kívüli eljárást kértek, amely iránt a bíróság a szükséges intézkedéseket megtette. Emellett kérték "az ideiglenes intézkedés" elrendelését, amelyről a bíróság az ORTT észrevételeit követően hoz döntést.
A Sláger Rádió vezetése már a múlt szerdai ORTT-döntés után jelezte, hogy perre megy, kedden a rádió vezérigazgatója, Heal Edina ezt már tényként közölte. Egyben idézte a Sláger Rádió Zrt. tulajdonosa, az Emmis Communications múlt pénteki közleményét, amely szerint a magyar médiahatóság döntése "törvénytelen, mert az ellentétes az ORTT saját pályáztatási rendjével, sérti a magyar médiatörvény előírásait, illetve az Európai Uniós jogszabályokat".
Nincs halasztó hatálya
Megkötheti a médiahatóság a két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási szerződését függetlenül attól, hogy a most lejáró koncessziók birtokosai bíróságon támadták meg a pályázat eredményét - mondta Bayer Judit médiajogász az MTI-nek kedden. A bíróság felülvizsgálatát kérhetik, aminek nincsen halasztó hatálya - mondta a szakember.
Az Origo hírportál időközben arról számolt be, hogy az ORTT keddi ülésén kedvezményt adott a Danubius és a Sláger frekveciáját elnyerő két társaságnak. Az MSZP-s, fideszes és KDNP-s delegáltak (Gyuricza Péter, Ladvánszky György, Szalai Annamária és Tirts Tamás) úgy döntöttek, hogy a két cégnek, az Advenio és az FM1 nem kell még felszámolniuk egyéb érdekeltségeiket, csak 180 napon belül. Tették ezt annak ellenére, hogy a hírportál értesülései szerint az FM1 éppen ellenkezőjét vállalta szerződésében, az Advenio pedig - jogsértően, ám a kizárást a delegáltak szavazatával elkerülve - nem is nyilatkozott pályázatában a Lánchíd Rádióval való tulajdonosi összeférhetetlenségről. (Az FM1-ben részes Est Media Group amúgy a frekvenciadöntés után jelezte, hogy megtartaná a Radiocafét is.)
A két cég így fél éven belül módosíthatja a cégek tulajdonosi szerkezetét, hogy megfeleljen a médiatörvénynek. Érdekes egybeesés, hogy Szalai Annamária, a Fidesz delegáltja éppen emellett a megoldás mellett érvelt, amikor azt fejtegette, miért mehet át a testületen az Advenio szabálytalan pályázata.
Az ORTT múlt szerdai döntését később bírálta az MDF, míg a liberálisok frakcióvezetője parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte, ezt azonban a két nagy párt nem támogatta; a frekvenciadöntés másnapján - november 30-i hatállyal - lemondott tisztségéről Majtényi László, az ORTT elnöke.
A közlemény szerint a médiumok soron kívüli eljárást kértek, amely iránt a bíróság a szükséges intézkedéseket megtette. Emellett kérték "az ideiglenes intézkedés" elrendelését, amelyről a bíróság az ORTT észrevételeit követően hoz döntést.
A Sláger Rádió vezetése már a múlt szerdai ORTT-döntés után jelezte, hogy perre megy, kedden a rádió vezérigazgatója, Heal Edina ezt már tényként közölte. Egyben idézte a Sláger Rádió Zrt. tulajdonosa, az Emmis Communications múlt pénteki közleményét, amely szerint a magyar médiahatóság döntése "törvénytelen, mert az ellentétes az ORTT saját pályáztatási rendjével, sérti a magyar médiatörvény előírásait, illetve az Európai Uniós jogszabályokat".
Nincs halasztó hatálya
Megkötheti a médiahatóság a két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási szerződését függetlenül attól, hogy a most lejáró koncessziók birtokosai bíróságon támadták meg a pályázat eredményét - mondta Bayer Judit médiajogász az MTI-nek kedden. A bíróság felülvizsgálatát kérhetik, aminek nincsen halasztó hatálya - mondta a szakember.
Az Origo hírportál időközben arról számolt be, hogy az ORTT keddi ülésén kedvezményt adott a Danubius és a Sláger frekveciáját elnyerő két társaságnak. Az MSZP-s, fideszes és KDNP-s delegáltak (Gyuricza Péter, Ladvánszky György, Szalai Annamária és Tirts Tamás) úgy döntöttek, hogy a két cégnek, az Advenio és az FM1 nem kell még felszámolniuk egyéb érdekeltségeiket, csak 180 napon belül. Tették ezt annak ellenére, hogy a hírportál értesülései szerint az FM1 éppen ellenkezőjét vállalta szerződésében, az Advenio pedig - jogsértően, ám a kizárást a delegáltak szavazatával elkerülve - nem is nyilatkozott pályázatában a Lánchíd Rádióval való tulajdonosi összeférhetetlenségről. (Az FM1-ben részes Est Media Group amúgy a frekvenciadöntés után jelezte, hogy megtartaná a Radiocafét is.)
A két cég így fél éven belül módosíthatja a cégek tulajdonosi szerkezetét, hogy megfeleljen a médiatörvénynek. Érdekes egybeesés, hogy Szalai Annamária, a Fidesz delegáltja éppen emellett a megoldás mellett érvelt, amikor azt fejtegette, miért mehet át a testületen az Advenio szabálytalan pályázata.
Az ORTT múlt szerdai döntését később bírálta az MDF, míg a liberálisok frakcióvezetője parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte, ezt azonban a két nagy párt nem támogatta; a frekvenciadöntés másnapján - november 30-i hatállyal - lemondott tisztségéről Majtényi László, az ORTT elnöke.
Regionális hálózatot építene a Danubius, a Sláger perel
A Danubius Rádió tulajdonosai vizsgálják annak lehetőségét, hogy regionális frekvenciákon működjön tovább országos jogosultságának elvesztése után az adó - tudta meg Földes Ádám vezérigazgató. A Sláger Rádió vezérigazgatója ugyanakkor azt közölte, bírósághoz fordultak a múlt szerdai ORTT-döntés miatt.
Bírósághoz fordult a Sláger Rádiót működtető társaság az országos kereskedelmi rádiós koncessziós pályázat eredménye miatt - közölte a társaság vezérigazgatója az MTI-vel kedden. Heal Edina, aki pár órával a médiahatóság múlt heti döntéshozatala után már jelezte, hogy perelni fognak, kevéssel később kiadott közleményében tudatta: azt is kérik a Fővárosi Bíróságtól, hogy ideiglenes intézkedéssel tiltsa meg a médiahatóságnak, hogy megkösse a műsorszolgáltatási szerződést "a jogellenesen győztessé nyilvánított pályázóval".
"Elképesztőnek és törvénysértőnek" nevezte a döntést a vezérigazgató, egyben idézi a Sláger Rádió Zrt. tulajdonosa, az Emmis Communications múlt pénteki közleményét, amely szerint a magyar médiahatóság döntése "törvénytelen, mert az ellentétes az ORTT saját pályáztatási rendjével, sérti a magyar médiatörvény előírásait, illetve az Európai Uniós jogszabályokat".
A Danubius Rádió annak lehetőségét vizsgálja, hogy országos regionális hálózatot építve működjön tovább. (Így működik például a Juventus Rádió.) Azon kívül, hogy "nem zárkóznak el" ettől a megoldástól, Földes Ádám vezérigazgató részleteket nem kívánt közölni; arról, hogy - a másik országos koncessziót elvesztő - Sláger Rádióhoz hasonlóan perre mennek-e a médiahatóság előző heti döntése miatt, annyit közölt: részleteket egy-másfél hét múlva hoznak nyilvánosságra.
Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) múlt szerdán, a Fidesz, a KDNP és az MSZP által delegált tagok voksával határozott a két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási jogosultságának odaítéléséről; a döntést egyhangúlag hozták meg. A kisebbik vételkörzetű, a lakosság 67 százalékát elérő - november 18-áig a Danubius Rádió által használt - jogosultságot az Advenio Zrt., a nagyobbik, 81 százalékos lefedettséget biztosító, most a Sláger Rádió adását továbbító hullámsávot pedig az FM1 konzorcium nyerte el hét évre.
Az új adók elindulása után országos jogosultsága elvesztésével sem a Slágernek, sem a Danubiusnak nem kell megfelelnie azon médiatörvényi kitételnek, amely tiltja, hogy további frekvenciát szerezzenek meg.
Bírósághoz fordult a Sláger Rádiót működtető társaság az országos kereskedelmi rádiós koncessziós pályázat eredménye miatt - közölte a társaság vezérigazgatója az MTI-vel kedden. Heal Edina, aki pár órával a médiahatóság múlt heti döntéshozatala után már jelezte, hogy perelni fognak, kevéssel később kiadott közleményében tudatta: azt is kérik a Fővárosi Bíróságtól, hogy ideiglenes intézkedéssel tiltsa meg a médiahatóságnak, hogy megkösse a műsorszolgáltatási szerződést "a jogellenesen győztessé nyilvánított pályázóval".
"Elképesztőnek és törvénysértőnek" nevezte a döntést a vezérigazgató, egyben idézi a Sláger Rádió Zrt. tulajdonosa, az Emmis Communications múlt pénteki közleményét, amely szerint a magyar médiahatóság döntése "törvénytelen, mert az ellentétes az ORTT saját pályáztatási rendjével, sérti a magyar médiatörvény előírásait, illetve az Európai Uniós jogszabályokat".
A Danubius Rádió annak lehetőségét vizsgálja, hogy országos regionális hálózatot építve működjön tovább. (Így működik például a Juventus Rádió.) Azon kívül, hogy "nem zárkóznak el" ettől a megoldástól, Földes Ádám vezérigazgató részleteket nem kívánt közölni; arról, hogy - a másik országos koncessziót elvesztő - Sláger Rádióhoz hasonlóan perre mennek-e a médiahatóság előző heti döntése miatt, annyit közölt: részleteket egy-másfél hét múlva hoznak nyilvánosságra.
Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) múlt szerdán, a Fidesz, a KDNP és az MSZP által delegált tagok voksával határozott a két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási jogosultságának odaítéléséről; a döntést egyhangúlag hozták meg. A kisebbik vételkörzetű, a lakosság 67 százalékát elérő - november 18-áig a Danubius Rádió által használt - jogosultságot az Advenio Zrt., a nagyobbik, 81 százalékos lefedettséget biztosító, most a Sláger Rádió adását továbbító hullámsávot pedig az FM1 konzorcium nyerte el hét évre.
Az új adók elindulása után országos jogosultsága elvesztésével sem a Slágernek, sem a Danubiusnak nem kell megfelelnie azon médiatörvényi kitételnek, amely tiltja, hogy további frekvenciát szerezzenek meg.
Honnan van a Neo FM új logója?
"Most én vagyok túl gyanakvó, vagy tényleg több ez puszta hasonlóságnál?" - elmélkedik az Addict blog szerzője a hamarosan induló Neo FM rádicsatorna tegnap bemutatott logója kapcsán.
"Tegnap bukkantam rá a Neo FM új logójára, ami így elős látásra szíven ütött. Az rendben van, hogy sietni kellett, hiszen 18-án már indulni kell a csatornának, és addig még rengeteg helyen kell hirdetni az új adót. Azonban ezzel együtt is többre számítottam ennél az eléggé összecsapott hatású logónónál. Szerettem volna kikérni a véleményeteket róla, és mivel a hvg oldalán csak egy kis méretű fájlt találtam, rágugliztam a Neo FM kifejezésre. A képek között keresgélve aztán leesett az állam. Ugyanis megtaláltam - illetve azt hittem, hogy megtaláltam - a logót, csak éppen a kép nem a rádió honlapjáról, hanem egy Neo Mobile nevű telefontársaság oldaláról származott" - olvasható a blogon. A két logót összehasonlíthatja az addict.blog.hu oldalon.
"Tegnap bukkantam rá a Neo FM új logójára, ami így elős látásra szíven ütött. Az rendben van, hogy sietni kellett, hiszen 18-án már indulni kell a csatornának, és addig még rengeteg helyen kell hirdetni az új adót. Azonban ezzel együtt is többre számítottam ennél az eléggé összecsapott hatású logónónál. Szerettem volna kikérni a véleményeteket róla, és mivel a hvg oldalán csak egy kis méretű fájlt találtam, rágugliztam a Neo FM kifejezésre. A képek között keresgélve aztán leesett az állam. Ugyanis megtaláltam - illetve azt hittem, hogy megtaláltam - a logót, csak éppen a kép nem a rádió honlapjáról, hanem egy Neo Mobile nevű telefontársaság oldaláról származott" - olvasható a blogon. A két logót összehasonlíthatja az addict.blog.hu oldalon.
Danubius-búcsú: "igenis, Jáksónak kell egy csaj"
Sörreklám-átirattal búcsúztatja magát a kereskedelmi rádió.
Miközben a Sláger Rádió aláírásokkal zsúfolt óriásplakátokat nyomtatott, a Danubius elkészítette a Soproni sörreklámjára hajazó videóját. A két frekvenciavesztett rádiónak - az ORTT döntése értelmében - november 18-án kell befejeznie szolgáltatását. A nagy vihart kavart döntés - amely miatt a testület elnöke, Majtényi László is lemondott - okán a kereskedelmi rádió fotókból összeállított klippel emlékezik meg önmagáról és műsorvezetőiről.
Miközben a Sláger Rádió aláírásokkal zsúfolt óriásplakátokat nyomtatott, a Danubius elkészítette a Soproni sörreklámjára hajazó videóját. A két frekvenciavesztett rádiónak - az ORTT döntése értelmében - november 18-án kell befejeznie szolgáltatását. A nagy vihart kavart döntés - amely miatt a testület elnöke, Majtényi László is lemondott - okán a kereskedelmi rádió fotókból összeállított klippel emlékezik meg önmagáról és műsorvezetőiről.
A Danubius is perelne a frekvenciapályázat miatt
Várhatóan a Danubius Rádió is jogi útra terelné a múlt hét szerdán elveszített frekvenciapályázat ügyét - tudta meg a Napi Gazdaság.
A lap keddi száma szerint hivatalos álláspontot nem közöl a pályázat kapcsán a Danubius, mert továbbra sem kapta meg az ORTT értesítését a döntésről.
Mint arról korábban az FN.hu-ra hivatkozva beszámoltunk, a Sláger Rádió tulajdonosa hétfőn már megtámadta a bíróságon az ORTT döntését. Médiajogászok szerint, ha gyors a bíróság, akár fordulat is lehet az ügyben.
A lap keddi száma szerint hivatalos álláspontot nem közöl a pályázat kapcsán a Danubius, mert továbbra sem kapta meg az ORTT értesítését a döntésről.
Mint arról korábban az FN.hu-ra hivatkozva beszámoltunk, a Sláger Rádió tulajdonosa hétfőn már megtámadta a bíróságon az ORTT döntését. Médiajogászok szerint, ha gyors a bíróság, akár fordulat is lehet az ügyben.
Hogyan működhet tovább a Sláger Rádió?
A Sláger Rádió tulajdonosa hétfőn megtámadta a bíróságon az ORTT döntését. Médiajogászok szerint, ha gyors a bíróság, akár fordulat is lehet az ügyben - adja hírül az FN.hu.
Ugyan az ORTT múlt hét szerdai döntése után százezrek tiltakoztak különféle fórumokon a Danubius és a Sláger megszűnése ellen, a médiahatóságot nem hatotta meg a hallgatók felháborodása, így már szerdán aláírhatja az FM1 és az Advenio a műsorszolgáltatási szerződést - olvasható az oldalon. A 11 éve működő Sláger Rádió tulajdonosai azonban nem nyugszanak bele a döntésbe. Szerintük a médiahatóság törvénytelen határozatot hozott, ezért hétfőn bírósághoz fordultak.
A lap által megkérdezett médiajogászok eltérően ítélik meg a helyzetet, de abban mindenki egyet ért, hogy bármi és annak az ellenkezője is megtörténhet. Mayer Erika szerint, ha valóban jogsértés történt, akkor a bíróság hatályon kívül helyezheti az ORTT döntését, akár még az új rádiók indulása előtt is. A legvalószínűbb forgatókönyv azonban, hogy a pereskedés évekig elhúzódik majd.
Az oldal piaci forrásai szerint a Sláger mindenképpen frekvenciához szeretne jutni, így nem kizárt, hogy a tulajdonosok végül úgy döntenek, egy kisebb frekvencián, de tovább működnek. Ennek legfőbb oka, hogy nagyon sokat ér a Sláger-márka, amit akár regionális szinten is érdemes lehet életben tartani. Szakemberek szerint mégis az valószínűbb, hogy a Sláger megvásárol egy működő rádiót, amin a már meglévő stílust tovább viszi.
Ugyan az ORTT múlt hét szerdai döntése után százezrek tiltakoztak különféle fórumokon a Danubius és a Sláger megszűnése ellen, a médiahatóságot nem hatotta meg a hallgatók felháborodása, így már szerdán aláírhatja az FM1 és az Advenio a műsorszolgáltatási szerződést - olvasható az oldalon. A 11 éve működő Sláger Rádió tulajdonosai azonban nem nyugszanak bele a döntésbe. Szerintük a médiahatóság törvénytelen határozatot hozott, ezért hétfőn bírósághoz fordultak.
A lap által megkérdezett médiajogászok eltérően ítélik meg a helyzetet, de abban mindenki egyet ért, hogy bármi és annak az ellenkezője is megtörténhet. Mayer Erika szerint, ha valóban jogsértés történt, akkor a bíróság hatályon kívül helyezheti az ORTT döntését, akár még az új rádiók indulása előtt is. A legvalószínűbb forgatókönyv azonban, hogy a pereskedés évekig elhúzódik majd.
Az oldal piaci forrásai szerint a Sláger mindenképpen frekvenciához szeretne jutni, így nem kizárt, hogy a tulajdonosok végül úgy döntenek, egy kisebb frekvencián, de tovább működnek. Ennek legfőbb oka, hogy nagyon sokat ér a Sláger-márka, amit akár regionális szinten is érdemes lehet életben tartani. Szakemberek szerint mégis az valószínűbb, hogy a Sláger megvásárol egy működő rádiót, amin a már meglévő stílust tovább viszi.
2009. november 2., hétfő
Bemutatták a Neo FM logóját
A Sláger Rádió mostani frekvenciáján az FM1 konzorcium Neo FM néven indítja el rádióadóját. Az új csatorna az eddiginél igényesebb szórakoztatást ígér, s bemutatta logóját is.
November 19-én elindul az FM1 Zrt. által üzemeltetett új, országos zenei rádió, a Neo FM. "Célunk, hogy minőségében, hangvételében, műsorstruktúrájában egy új paradigma mentén létrejövő szórakoztató rádiós műfajt teremtsünk, melynek igényességi szintje felette lesz az eddig megszokottaknak" - áll abban a levélben, amelyet az FM1 konzorcium tagjaként induló Est Media Group vezetői küldtek médiapartnereiknek.
Magyarországon az utóbbi években jelentős presztízs- és gazdasági veszteséget szenvedett el ez a médiatípus, szeretnénk, ha ez a folyamat megfordulna - írják levelükben. Azt is leszögezik, nem "ez lesz az országos radiocafé vagy az új Petőfi", s hamarosan a Neo FM zenei világát, s műsorszerkezetét is bemutatják.
Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) szerdán a Fidesz, a KDNP és az MSZP által delegált tagok voksával határozott a két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási jogosultságának odaítéléséről. A kisebbik vételkörzetű, a lakosság 67 százalékát elérő - november 18-áig a Danubius Rádió által használt - frekvenciát az Advenio Zrt. nyerte el. A Sláger Rádió Zrt. vezérigazgatója a döntés után az MTI-vel azt közölte: az ügyben bírósághoz fordulnak.
November 19-én elindul az FM1 Zrt. által üzemeltetett új, országos zenei rádió, a Neo FM. "Célunk, hogy minőségében, hangvételében, műsorstruktúrájában egy új paradigma mentén létrejövő szórakoztató rádiós műfajt teremtsünk, melynek igényességi szintje felette lesz az eddig megszokottaknak" - áll abban a levélben, amelyet az FM1 konzorcium tagjaként induló Est Media Group vezetői küldtek médiapartnereiknek.
Magyarországon az utóbbi években jelentős presztízs- és gazdasági veszteséget szenvedett el ez a médiatípus, szeretnénk, ha ez a folyamat megfordulna - írják levelükben. Azt is leszögezik, nem "ez lesz az országos radiocafé vagy az új Petőfi", s hamarosan a Neo FM zenei világát, s műsorszerkezetét is bemutatják.
Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) szerdán a Fidesz, a KDNP és az MSZP által delegált tagok voksával határozott a két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási jogosultságának odaítéléséről. A kisebbik vételkörzetű, a lakosság 67 százalékát elérő - november 18-áig a Danubius Rádió által használt - frekvenciát az Advenio Zrt. nyerte el. A Sláger Rádió Zrt. vezérigazgatója a döntés után az MTI-vel azt közölte: az ügyben bírósághoz fordulnak.
Az MDF lehülyézte Majtényit a TV2 riportere szerint
Az MDF közleménye szerint Majtényi Lászlónak elment az esze, állapította meg a TV2 Mokka című műsorának vezetője a hétfő reggeli adásban, miközben az ORTT-elnök volt a vendége. Az MDF honlapjáról kerített írás azonban csak egy szatirikusnak szánt publicisztika volt.
Egész csokor törvénysértés történt a rádiós frekvenciapályázatokról határozó ORTT-döntés során - mondta Majtényi László, az ORTT november végén távozó elnöke a TV2 Mokka című adásában. Az egyik nyertest ki kellett volna zárni alaki hiba miatt, egy fontos nyilatkozatot ugyanis nem csatolt, amelyet a törvény szerint hiánypótlással pótolni nem lehet, ezen kívül mindkét nyertest az üzleti terv megalapozatlansága miatt ki kellett volna zárni - idézte fel az elmúlt héten nagy port kavart eseményeket az ORTT-elnök.
A televízió műsorvezetője, Kárász Róbert felidézte, hogy Gyuricza Zsolt MSZP-s ORTT-delegált szerint szakmai döntés született. "Nem volt beleírva a pályázatokba, hogy vörös vagy narancssárga rádiót szeretnénk csinálni, így erre reagálni nem tudok" - válaszolta Majtényi, majd hozzátette, a köztársasági elnök a lemondását kommentáló nyilatkozatban is azt írta, hogy a politikai alkuk gyanúja lengi körbe ezt a döntést. Jogászként azt mondom, a döntés súlyosan törvénysértő, s magyarázható pártalkuval is, de - mondta - nem is érti azokat, akik a döntést hozták.
Egyetlen lehetőség az obstrukció lett volna, vagyis az ügyrend szerint megtehettem volna, hogy a módosító indítványokat beadva betegállományba vonulok egy hétre, ami alatt még sok minden megtörténhet - fejtette ki a távozó elnök. "Úgy gondoltam, nem illik hozzám ez a fajta eljárás" - mondta. Nyilván nem számítottak ekkora botrányra, s nyilván ennek az ügynek még egyáltalán nincs vége - tette hozzá. A Kóka János által kezdeményezett, az ügyben létrehozandó parlamenti vizsgálóbizottságról az ORTT-elnök azt mondta: nem érti a dolgot, s fogalma sincs, mit derítene ki.
A TV2 műsorvezetője ezt követően egy MDF-honlapon megjelent szatirikus írással szembesítette az ORTT-elnököt, amelyben Majtényit tisztességes emberként írják le a "tányérnyalókkal" szemben. A műsorvezető feltehetően nem vette észre, hogy az ORTT-elnök mellett amúgy kiálló MDF lényegében ebben az írásban is mellé áll, s az MDF kritikájaként szembesítette az írást Majtényivel, aki az elhangzottakra nem tudott reagálni. "Szerintem ön valamit eltévesztett" - mondta a riporternek, hozzátéve: "zagyvaságra nem tudok reagálni".
Majtényi László szerint sikeres az elnöki időszaka, bár, tette hozzá, rombolni könnyű, így ha most az ORTT-re néz, csak romokat lát. Mindent egybevetve azt gondolom, hogy jó döntést hoztam a lemondással - mondta a Mokka műsorvezetőjének a távozó ORTT-elnök, s azt is kifejtette, teljesen normális, civil életet fog élni, a hathónapos végkielégítésről könnyű szívvel lemond.
Egész csokor törvénysértés történt a rádiós frekvenciapályázatokról határozó ORTT-döntés során - mondta Majtényi László, az ORTT november végén távozó elnöke a TV2 Mokka című adásában. Az egyik nyertest ki kellett volna zárni alaki hiba miatt, egy fontos nyilatkozatot ugyanis nem csatolt, amelyet a törvény szerint hiánypótlással pótolni nem lehet, ezen kívül mindkét nyertest az üzleti terv megalapozatlansága miatt ki kellett volna zárni - idézte fel az elmúlt héten nagy port kavart eseményeket az ORTT-elnök.
A televízió műsorvezetője, Kárász Róbert felidézte, hogy Gyuricza Zsolt MSZP-s ORTT-delegált szerint szakmai döntés született. "Nem volt beleírva a pályázatokba, hogy vörös vagy narancssárga rádiót szeretnénk csinálni, így erre reagálni nem tudok" - válaszolta Majtényi, majd hozzátette, a köztársasági elnök a lemondását kommentáló nyilatkozatban is azt írta, hogy a politikai alkuk gyanúja lengi körbe ezt a döntést. Jogászként azt mondom, a döntés súlyosan törvénysértő, s magyarázható pártalkuval is, de - mondta - nem is érti azokat, akik a döntést hozták.
Egyetlen lehetőség az obstrukció lett volna, vagyis az ügyrend szerint megtehettem volna, hogy a módosító indítványokat beadva betegállományba vonulok egy hétre, ami alatt még sok minden megtörténhet - fejtette ki a távozó elnök. "Úgy gondoltam, nem illik hozzám ez a fajta eljárás" - mondta. Nyilván nem számítottak ekkora botrányra, s nyilván ennek az ügynek még egyáltalán nincs vége - tette hozzá. A Kóka János által kezdeményezett, az ügyben létrehozandó parlamenti vizsgálóbizottságról az ORTT-elnök azt mondta: nem érti a dolgot, s fogalma sincs, mit derítene ki.
A TV2 műsorvezetője ezt követően egy MDF-honlapon megjelent szatirikus írással szembesítette az ORTT-elnököt, amelyben Majtényit tisztességes emberként írják le a "tányérnyalókkal" szemben. A műsorvezető feltehetően nem vette észre, hogy az ORTT-elnök mellett amúgy kiálló MDF lényegében ebben az írásban is mellé áll, s az MDF kritikájaként szembesítette az írást Majtényivel, aki az elhangzottakra nem tudott reagálni. "Szerintem ön valamit eltévesztett" - mondta a riporternek, hozzátéve: "zagyvaságra nem tudok reagálni".
Majtényi László szerint sikeres az elnöki időszaka, bár, tette hozzá, rombolni könnyű, így ha most az ORTT-re néz, csak romokat lát. Mindent egybevetve azt gondolom, hogy jó döntést hoztam a lemondással - mondta a Mokka műsorvezetőjének a távozó ORTT-elnök, s azt is kifejtette, teljesen normális, civil életet fog élni, a hathónapos végkielégítésről könnyű szívvel lemond.
2009. október 30., péntek
Sláger és Danubius: rántott hús somlóival
A botrányos rádiótenderen frekvenciáját elveszítő Sláger és Danubius Rádió a két leghallgatottabb hazai adó, mégis gyakran érte őket kritika az általuk közvetített zenei ízlésvilág miatt. De érdemes-e egyáltalán ízlésről vitatkozni?
"Zenei szerkesztőként dolgoztam egy most megszűnő országos kereskedelmi rádiónál. Úgy döntöttem, megválok az összes CD-től, amit a kereskedelmi rádió alakulásától annak megszűnéséig játszottam, s én már eleget hallgattam. Ez összesen 193 dal, a legnagyobb slágerek!"
A fenti apróhirdetést egy vicces kedvű médiahekker jelentette meg azután, hogy az ORTT szerdán a Danubius és Sláger rádiók frekvenciáinak továbbadásáról határozott. Az országos sugárzású, s ezért is leghallgatottabb két rádióállomásról persze igazságtalanság azt gondolni, hogy kétszáz dalt játszanak váltogatva, de hogy sokkal többről van szó, arra ne vegyünk mérget.
Sokak szerint az elmaradott hazai közízlés konzerválói voltak ugyanis ezek a rádiók, s ez még akkor is így van, ha egyébként a programstruktúrát illető minden döntésüket nyilvánvalóan alá tudják támasztani valamilyen, a megcélzott korcsoporton elvégzett felmérés eredményével. Az adásba kerülő zeneszámokat mindkét zenei szerkesztőség előzetesen gondosan megvizsgálta, s csak olyanokat engedtek az éterbe, amelyekre felméréseik szerint a megcélzott közönség jól reagált.
A zenecsatornák kritikusai nem is felejtették el felemlegetni, hogy egész zenei műfajok maradnak a látókörükön kívül, de a szerkesztési módszer - apróbb módosulásokkal - zavartalanul működött. Legalábbis addig, amíg az MR2-Petőfi el nem kezdett könnyűzenét sugározni. Akkor derült ki, hogy a magyar hallgatók zenei érdeklődése jóval tágabb, mint azt a kereskedelmi csatornák képzelik. A kereskedelmi szempontból oly fontos fiatal közönség is, meg a hirdetők is kifejezetten szeretik, ha nem csak a minden kereskedelmi adón ismételt slágereket hallják újból. Az MR2 populáris rádióvá alakulását a két vezető csatorna azzal támadta, hogy a könnyűzene folyamatos sugárzása nem fér bele a közszolgálati tevékenységbe, de ugyanezzel a lendülettel igyekeztek jó képet is vágni a dologhoz. A közrádió sikere ugyanis feltámasztotta a lassan hanyatló rádiós piacot, s némileg növelte a szektorba áramló reklámbevételeket. A kereskedelmi adóknak, úgy tűnik, akkor esett le, hogy az általuk bejátszott szűk csapáson kívül is van pálya, amikor a versenytárs már vígan passzolgatott rajta.
Rendkívül konzervatív rádiós piacnak nevezte a magyart Jeszenszky Zsolt tavaly egy HVG-cikkben. A Mahasz slágerlista-felelőse, a DJ-szakvizsga bevezetésének szószólója most bebizonyíthatja, hogyan képzeli a bevállalós rádiózást, a hírek szerint ugyanis őt kínálják meg a Fellegi-féle médiabirodalom novemberben induló zenei rádiójának, a Klassznak a zenei igazgatói posztjával. Ugyancsak többször bírálta a kereskedelmi rádiók gyakorlatát a Café Rádió főszerkesztője, Machán Frigyes, s külön érdekesség, hogy a zenei ízléstelenség elleni érveket évek óta soroló Machán (aki DJ Nesta néven talán ismertebb) rádiója éppen a Sláger rádió frekvenciáját megszerző FM1 konzorcium tagja (az Est Media Grouppal együtt), habár a Café-főszerkesztő leendő szerepe nincs tisztázva, s ő sem kíván róla nyilatkozni.
Zenei igénytelenségen egyébként praktikusan azt értik a megszólalók, hogy a nagy rádiókban csak az abszolút mainstream zene kap helyet. Ez persze ennél bonyolultabb, mert az említett rádiók is időről időre finomítanak, alakítanak arculatukon: a Sláger például eljutott az 50-60-70-es évek slágereitől napjainkig, s a Danubius is igyekezett nyitni más stílusok felé, ám mégis elmondható, hogy aktuális adatbázisuk becslések szerint néhányszáz zeneszámból állt (a szerkesztőszoftver tehát ennél szélesebb palettából nem is válogat), szemben például a Café által váltogatva játszott nagyjából kétezer dallal.
A Café esetében például heavy rotation, vagyis gyakran játszott kategóriába esik egy olyan zeneszám, amelyet naponta kétszer leadnak, míg a nagy kereskedelmi csatornáknál akár kétóránként is az éterbe küldhetik ugyanazt az - előzőleg valóban gondos szűrésen átesett - zeneszámot. Ezért alakul ki a hallgatóban olyan érzés, hogy mindig ugyanaz megy, s aki közülük azt gondolja magáról, hogy ennél sokszínűbb zenei kínálatot is képes befogadni, az vélhetően átkapcsol máshova. Ez utóbbi persze eddig is, s továbbra is élő opció, de ne felejtsük el, hogy nem egy-két rétegrádiót ért a korlátoltság vádja, hanem azt a kettőt, amely a frekvenciaszűkösség miatt éppen a két lehetséges országos, jóformán mindenki által hozzáférhető kereskedelmi hullámhosszt birtokolja.
Leginkább tehát így pontosítható az a kritika, hogy a Sláger és a Danubius a zenei világ igen szűk keresztmetszetét mutatja/mutatta csak meg. Bár döntéseik nyilván mindig igazolhatók voltak különféle fókuszcsoportos felmérésekkel, s teljesen egyértelmű, hogy milliók ízlését elégítették ki napról napra maximálisan, a változatosságnak ez mégiscsak olyan foka, mint amikor két éven keresztül minden nap rántott húst ebédel az ember somlói galuskával. Ízlésről ugyan nem érdemes vitatkozni, s persze tökéletesen igaz az is, hogy a rántott hús (a somlóival együtt) az emberöltők alatt már bizonyított, de azért talán az sem baj, ha ugyanannak a fogyasztónak másra is keletkezik igénye. Ez leginkább azzal érhető el, ha mással is megkínálják.
"Zenei szerkesztőként dolgoztam egy most megszűnő országos kereskedelmi rádiónál. Úgy döntöttem, megválok az összes CD-től, amit a kereskedelmi rádió alakulásától annak megszűnéséig játszottam, s én már eleget hallgattam. Ez összesen 193 dal, a legnagyobb slágerek!"
A fenti apróhirdetést egy vicces kedvű médiahekker jelentette meg azután, hogy az ORTT szerdán a Danubius és Sláger rádiók frekvenciáinak továbbadásáról határozott. Az országos sugárzású, s ezért is leghallgatottabb két rádióállomásról persze igazságtalanság azt gondolni, hogy kétszáz dalt játszanak váltogatva, de hogy sokkal többről van szó, arra ne vegyünk mérget.
Sokak szerint az elmaradott hazai közízlés konzerválói voltak ugyanis ezek a rádiók, s ez még akkor is így van, ha egyébként a programstruktúrát illető minden döntésüket nyilvánvalóan alá tudják támasztani valamilyen, a megcélzott korcsoporton elvégzett felmérés eredményével. Az adásba kerülő zeneszámokat mindkét zenei szerkesztőség előzetesen gondosan megvizsgálta, s csak olyanokat engedtek az éterbe, amelyekre felméréseik szerint a megcélzott közönség jól reagált.
A zenecsatornák kritikusai nem is felejtették el felemlegetni, hogy egész zenei műfajok maradnak a látókörükön kívül, de a szerkesztési módszer - apróbb módosulásokkal - zavartalanul működött. Legalábbis addig, amíg az MR2-Petőfi el nem kezdett könnyűzenét sugározni. Akkor derült ki, hogy a magyar hallgatók zenei érdeklődése jóval tágabb, mint azt a kereskedelmi csatornák képzelik. A kereskedelmi szempontból oly fontos fiatal közönség is, meg a hirdetők is kifejezetten szeretik, ha nem csak a minden kereskedelmi adón ismételt slágereket hallják újból. Az MR2 populáris rádióvá alakulását a két vezető csatorna azzal támadta, hogy a könnyűzene folyamatos sugárzása nem fér bele a közszolgálati tevékenységbe, de ugyanezzel a lendülettel igyekeztek jó képet is vágni a dologhoz. A közrádió sikere ugyanis feltámasztotta a lassan hanyatló rádiós piacot, s némileg növelte a szektorba áramló reklámbevételeket. A kereskedelmi adóknak, úgy tűnik, akkor esett le, hogy az általuk bejátszott szűk csapáson kívül is van pálya, amikor a versenytárs már vígan passzolgatott rajta.
Rendkívül konzervatív rádiós piacnak nevezte a magyart Jeszenszky Zsolt tavaly egy HVG-cikkben. A Mahasz slágerlista-felelőse, a DJ-szakvizsga bevezetésének szószólója most bebizonyíthatja, hogyan képzeli a bevállalós rádiózást, a hírek szerint ugyanis őt kínálják meg a Fellegi-féle médiabirodalom novemberben induló zenei rádiójának, a Klassznak a zenei igazgatói posztjával. Ugyancsak többször bírálta a kereskedelmi rádiók gyakorlatát a Café Rádió főszerkesztője, Machán Frigyes, s külön érdekesség, hogy a zenei ízléstelenség elleni érveket évek óta soroló Machán (aki DJ Nesta néven talán ismertebb) rádiója éppen a Sláger rádió frekvenciáját megszerző FM1 konzorcium tagja (az Est Media Grouppal együtt), habár a Café-főszerkesztő leendő szerepe nincs tisztázva, s ő sem kíván róla nyilatkozni.
Zenei igénytelenségen egyébként praktikusan azt értik a megszólalók, hogy a nagy rádiókban csak az abszolút mainstream zene kap helyet. Ez persze ennél bonyolultabb, mert az említett rádiók is időről időre finomítanak, alakítanak arculatukon: a Sláger például eljutott az 50-60-70-es évek slágereitől napjainkig, s a Danubius is igyekezett nyitni más stílusok felé, ám mégis elmondható, hogy aktuális adatbázisuk becslések szerint néhányszáz zeneszámból állt (a szerkesztőszoftver tehát ennél szélesebb palettából nem is válogat), szemben például a Café által váltogatva játszott nagyjából kétezer dallal.
A Café esetében például heavy rotation, vagyis gyakran játszott kategóriába esik egy olyan zeneszám, amelyet naponta kétszer leadnak, míg a nagy kereskedelmi csatornáknál akár kétóránként is az éterbe küldhetik ugyanazt az - előzőleg valóban gondos szűrésen átesett - zeneszámot. Ezért alakul ki a hallgatóban olyan érzés, hogy mindig ugyanaz megy, s aki közülük azt gondolja magáról, hogy ennél sokszínűbb zenei kínálatot is képes befogadni, az vélhetően átkapcsol máshova. Ez utóbbi persze eddig is, s továbbra is élő opció, de ne felejtsük el, hogy nem egy-két rétegrádiót ért a korlátoltság vádja, hanem azt a kettőt, amely a frekvenciaszűkösség miatt éppen a két lehetséges országos, jóformán mindenki által hozzáférhető kereskedelmi hullámhosszt birtokolja.
Leginkább tehát így pontosítható az a kritika, hogy a Sláger és a Danubius a zenei világ igen szűk keresztmetszetét mutatja/mutatta csak meg. Bár döntéseik nyilván mindig igazolhatók voltak különféle fókuszcsoportos felmérésekkel, s teljesen egyértelmű, hogy milliók ízlését elégítették ki napról napra maximálisan, a változatosságnak ez mégiscsak olyan foka, mint amikor két éven keresztül minden nap rántott húst ebédel az ember somlói galuskával. Ízlésről ugyan nem érdemes vitatkozni, s persze tökéletesen igaz az is, hogy a rántott hús (a somlóival együtt) az emberöltők alatt már bizonyított, de azért talán az sem baj, ha ugyanannak a fogyasztónak másra is keletkezik igénye. Ez leginkább azzal érhető el, ha mással is megkínálják.
Ritkábban rádiózunk, mint öt éve
Ritkábban kapcsoljuk be a rádiót, mint öt éve, a visszaszorulás vesztesei inkább a közszolgálati adók; az "összhallgatás" mintegy háromnegyede továbbra is a kereskedelmi adóknál összpontosul - tudható meg a Magyarországi médiapiaci körkép 2008 című tanulmányból.
Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézete által kiadott munka szerint 2004 óta 83,7-ről 80,4 százalékra csökkent a 15 évesnél idősebbek körében azok aránya, akik naponta rádióznak; 63,3-ról 62 százalékra mérséklődött a kereskedelmi adókat választók aránya, de ez emelkedés a 2006-ra kimutatott, 57,1 százalékos mélyponthoz képest.
Ugyanakkor az öt évvel ezelőtti 30,8-ról tavalyra - lassuló ütemű közönségvesztés mellett - 25,2 százalékra esett a napi rendszerességgel a közszolgálati adókra kapcsolók hányada. Az adatsorok szerint ötvenéves kor körül húzódik a határvonal; az ennél ifjabbak négyötöde a kereskedelmi csatornák valamelyikét választja, de még az ötvenes éveiket taposóknál is 60 százalék fölötti ez az arány. A hatvan felettiek körében viszont már tízből heten a közrádió közönségéhez tartoznak.
"A Magyar Rádiót jellemzően, de egyre kisebb arányban hallgatják a nagyon alacsony végzettségűek. Másodlagos célcsoportként ennek ellenkezője, a felsőfokú végzettségűek jelennek meg a közrádiók hallgatói közt" - mutat rá egy összefüggésre a tanulmány.
Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézete által kiadott munka szerint 2004 óta 83,7-ről 80,4 százalékra csökkent a 15 évesnél idősebbek körében azok aránya, akik naponta rádióznak; 63,3-ról 62 százalékra mérséklődött a kereskedelmi adókat választók aránya, de ez emelkedés a 2006-ra kimutatott, 57,1 százalékos mélyponthoz képest.
Ugyanakkor az öt évvel ezelőtti 30,8-ról tavalyra - lassuló ütemű közönségvesztés mellett - 25,2 százalékra esett a napi rendszerességgel a közszolgálati adókra kapcsolók hányada. Az adatsorok szerint ötvenéves kor körül húzódik a határvonal; az ennél ifjabbak négyötöde a kereskedelmi csatornák valamelyikét választja, de még az ötvenes éveiket taposóknál is 60 százalék fölötti ez az arány. A hatvan felettiek körében viszont már tízből heten a közrádió közönségéhez tartoznak.
"A Magyar Rádiót jellemzően, de egyre kisebb arányban hallgatják a nagyon alacsony végzettségűek. Másodlagos célcsoportként ennek ellenkezője, a felsőfokú végzettségűek jelennek meg a közrádiók hallgatói közt" - mutat rá egy összefüggésre a tanulmány.
Az ORTT fideszes tagja szerint ideje volt, hogy Majtényi távozzon
Időszerű volt, hogy lemondjon Majtényi László - reagált az ORTT-elnök lemondásának hírére Szalai Annamária, a testület Fidesz által delegált tagja a Magyar Nemzetnek és a Magyar Hírlapnak. Vásárhelyi Mária szociológus a Népszabadságnak azt mondta a lemondás alapját képező ORTT-döntésről, hogy ezzel a testületnek vége.
A Magyar Nemzet pénteki számában megjelent cikk szerint Szalai Annamária azt mondta: Majtényi gyakran kívülálló értelmiségiként viselkedett, ahelyett, hogy valóban elnökként irányította volna a testületet. A Fidesz delegáltja a Magyar Hírlapnak mindemellett még azt is hozzátette: Majtényi "olykor még a saját döntésétől is elhatárolódott".
Majtényi László másfél év után mondott le csütörtökön tisztségéről, indoklása szerint a két országos kereskedelmi rádiófrekvencia pályázata körüli történések miatt.
Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) szerdán a Fidesz, a KDNP és az MSZP által delegált tagok voksával határozott a két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási jogosultságának odaítéléséről; a döntést egyhangúlag hozták meg. A végeredményt többen bírálták, például Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte az ügyben, Dávid Ibolya MDF-elnök pedig Fidesz-MSZP "nagykoalíciós osztozkodásról" beszélt és elfogadhatatlannak nevezte, hogy "pártrádiók" alakuljanak.
Vásárhelyi Mária szociológus a Népszabadság pénteki számában megjelent interjújában úgy fogalmazott: ezzel a döntéssel az ORTT-nek vége, "ez volt az utolsó dobásuk". A szociológus biztosra veszi, hogy az új kormány megszünteti a testületet.
Úgy vélte: az MSZP újra belement egy alkuba, amelyből vesztesként kerül majd ki. Szólt arról is, hogy ami történt, nem csak az MSZP, hanem a demokrácia szempontjából is káros. Úgy fogalmazott: a két nagy párt tudatosan, együtt bomlasztja a jogállamot ezekkel az alkukkal, és mindezzel a Jobbik malmára hajtják a vizet.
A Magyar Nemzet pénteki számában megjelent cikk szerint Szalai Annamária azt mondta: Majtényi gyakran kívülálló értelmiségiként viselkedett, ahelyett, hogy valóban elnökként irányította volna a testületet. A Fidesz delegáltja a Magyar Hírlapnak mindemellett még azt is hozzátette: Majtényi "olykor még a saját döntésétől is elhatárolódott".
Majtényi László másfél év után mondott le csütörtökön tisztségéről, indoklása szerint a két országos kereskedelmi rádiófrekvencia pályázata körüli történések miatt.
Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) szerdán a Fidesz, a KDNP és az MSZP által delegált tagok voksával határozott a két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási jogosultságának odaítéléséről; a döntést egyhangúlag hozták meg. A végeredményt többen bírálták, például Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte az ügyben, Dávid Ibolya MDF-elnök pedig Fidesz-MSZP "nagykoalíciós osztozkodásról" beszélt és elfogadhatatlannak nevezte, hogy "pártrádiók" alakuljanak.
Vásárhelyi Mária szociológus a Népszabadság pénteki számában megjelent interjújában úgy fogalmazott: ezzel a döntéssel az ORTT-nek vége, "ez volt az utolsó dobásuk". A szociológus biztosra veszi, hogy az új kormány megszünteti a testületet.
Úgy vélte: az MSZP újra belement egy alkuba, amelyből vesztesként kerül majd ki. Szólt arról is, hogy ami történt, nem csak az MSZP, hanem a demokrácia szempontjából is káros. Úgy fogalmazott: a két nagy párt tudatosan, együtt bomlasztja a jogállamot ezekkel az alkukkal, és mindezzel a Jobbik malmára hajtják a vizet.
Majtényi nem írja alá az új rádiós szerződéseket
Nem írja alá a két országos kereskedelmi rádiós frekvencia pályázatának győzteseivel kötendő műsorszolgáltatási szerződést a médiahatóság elnöke; Majtényi László erről a Magyar Rádió 180 perc című reggeli műsorában beszélt pénteken.
A szerződéskötést éppúgy nem obstruálja, mint a döntéshozatalt, mert azt gondolja, "mindenki egye meg, amit főzött"; "más kérdés, hogy én nem fogom azt a szerződést aláírni, de a testület bármelyik tagja aláírhatja" az ORTT nevében, a megállapodás érvényességéhez egy szignó elegendő.
"Természetesen elmegyek, és az igazat fogom mondani, ami törvényi kötelességem" - mondta arra a kérdésre, hogy mit tesz, ha valamelyik pályázó perbe hívja a két nappal ezelőtti döntés miatt az ORTT-t, és tanúként idézik meg.
"Teljesen fel vagyok szabadulva" - mondta a lelkiállapotára vonatkozó újságírói kérdésre. Közlése szerint egyáltalán nem bánta meg, hogy elvállalta a posztot, de ha tudja, hogy a tisztség mivel jár, valószínűleg nem így tesz.
Majtényi László csütörtökön lemondott ORTT-elnöki tisztségéről és testületi tagságáról, s mint elmondta, lemondása kiváltó okai a rádiós frekvenciapályázat körül történtek voltak. Azt is közölte, hogy november 30-val köszön le posztjáról, mert időt akar biztosítani az utódját jelölő két közjogi méltóságnak és le kívánja zárni a folyamatban lévő ügyeket.
Az ORTT szerdán a Fidesz, a KDNP és az MSZP által delegált tagok voksával határozott a két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási jogosultságának odaítéléséről; a döntést egyhangúlag hozták meg. A kisebbik vételkörzetű, a lakosság 67 százalékát elérő - november 18-áig a Danubius Rádió által használt - frekvenciát az Advenio Zrt. nyerte el.
A döntést megelőzően Majtényi indítványozta, hogy a - végül nyertesként kihozott - két rádiót - formai szabálytalanság s irreális ajánlattétel miatt - zárja ki a testület a tenderből. Kizárási indítványát azonban a testület Fidesz-MSZP-együttműködéssel leszavazta.
A szerződéskötést éppúgy nem obstruálja, mint a döntéshozatalt, mert azt gondolja, "mindenki egye meg, amit főzött"; "más kérdés, hogy én nem fogom azt a szerződést aláírni, de a testület bármelyik tagja aláírhatja" az ORTT nevében, a megállapodás érvényességéhez egy szignó elegendő.
"Természetesen elmegyek, és az igazat fogom mondani, ami törvényi kötelességem" - mondta arra a kérdésre, hogy mit tesz, ha valamelyik pályázó perbe hívja a két nappal ezelőtti döntés miatt az ORTT-t, és tanúként idézik meg.
"Teljesen fel vagyok szabadulva" - mondta a lelkiállapotára vonatkozó újságírói kérdésre. Közlése szerint egyáltalán nem bánta meg, hogy elvállalta a posztot, de ha tudja, hogy a tisztség mivel jár, valószínűleg nem így tesz.
Majtényi László csütörtökön lemondott ORTT-elnöki tisztségéről és testületi tagságáról, s mint elmondta, lemondása kiváltó okai a rádiós frekvenciapályázat körül történtek voltak. Azt is közölte, hogy november 30-val köszön le posztjáról, mert időt akar biztosítani az utódját jelölő két közjogi méltóságnak és le kívánja zárni a folyamatban lévő ügyeket.
Az ORTT szerdán a Fidesz, a KDNP és az MSZP által delegált tagok voksával határozott a két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási jogosultságának odaítéléséről; a döntést egyhangúlag hozták meg. A kisebbik vételkörzetű, a lakosság 67 százalékát elérő - november 18-áig a Danubius Rádió által használt - frekvenciát az Advenio Zrt. nyerte el.
A döntést megelőzően Majtényi indítványozta, hogy a - végül nyertesként kihozott - két rádiót - formai szabálytalanság s irreális ajánlattétel miatt - zárja ki a testület a tenderből. Kizárási indítványát azonban a testület Fidesz-MSZP-együttműködéssel leszavazta.
2009. október 29., csütörtök
Danubius-Sláger: Bajnai is megszólalt az ORTT-s ügyben
Egy kereskedelmi rádiós frekvenciapályázat kapcsán "érdemes definiálni, hogy mi a közérdek", és "az ORTT tagjainak abban van felelősségük, hogy ezt az érdeket érvényre juttassák" - jelentette ki csütörtökön Bajnai Gordon.
A miniszterelnök az ORTT előző napi döntésével kapcsolatos magyar újságírói kérdésre válaszolt az EU-csúcs brüsszeli színhelyén, még a magyar médiatestület elnökének lemondása előtt. Az ORTT szerdán a Fidesz, a KDNP és az MSZP által delegált tagok voksával határozott két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási jogosultságának odaítéléséről.
A közérdek egyik része, hogy a kereskedelmi csatornák értékesítéséből a lehető legnagyobb bevétel folyjék be - szögezte le. Hozzátette: ez akkor ér valamit, ha a bevételt, a licencdíjat be is fizetik. Erre az ORTT-nek megfelelő garanciákat kell érvényesítene, olyanokat, amelyek a következő hét évben nem változtathatók meg.
Azt is biztosítani kell, hogy aki független kereskedelmi rádiót hallgat, biztos lehessen abban, hogy független híreket, információkat kap, nem politikai elfogultság szerint szerkesztett médiát - hangoztatta Bajnai. Hozzáfűzte: hamarosan kiderül, hogy az ORTT döntése érvényesítette-e egyszerre ezeket a szempontokat.
A miniszterelnök az ORTT előző napi döntésével kapcsolatos magyar újságírói kérdésre válaszolt az EU-csúcs brüsszeli színhelyén, még a magyar médiatestület elnökének lemondása előtt. Az ORTT szerdán a Fidesz, a KDNP és az MSZP által delegált tagok voksával határozott két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási jogosultságának odaítéléséről.
A közérdek egyik része, hogy a kereskedelmi csatornák értékesítéséből a lehető legnagyobb bevétel folyjék be - szögezte le. Hozzátette: ez akkor ér valamit, ha a bevételt, a licencdíjat be is fizetik. Erre az ORTT-nek megfelelő garanciákat kell érvényesítene, olyanokat, amelyek a következő hét évben nem változtathatók meg.
Azt is biztosítani kell, hogy aki független kereskedelmi rádiót hallgat, biztos lehessen abban, hogy független híreket, információkat kap, nem politikai elfogultság szerint szerkesztett médiát - hangoztatta Bajnai. Hozzáfűzte: hamarosan kiderül, hogy az ORTT döntése érvényesítette-e egyszerre ezeket a szempontokat.
Majtényi: "A médiaháború csataterének romjai között mászkálunk"
Az elmúlt másfél évtizedben megsemmisült a magyarországi médiaelit - mondta Lengyel László közgazdász, politológus, publicista a Nemzeti Média Kerekasztal csütörtöki rendezvényén, Budapesten. Ugyanott felszólalt Majtényi László is, aki ma mondott le az ORTT elnöki posztjáról.
Kiderült, hogy "semmiféle szakmai szolidaritás nincs", minimális az e területen dolgozók önvédelmi képessége, nem létezik egy szakmai értékrend, s "a szakma kiemelt szereplői valamelyik fordulatban óhatatlan módon elárulták magukat a politikának vagy a gazdaságnak" - közölte Lengyel László.
Véleménye szerint a kérdés az, hogy sikerül-e kinevelni egy olyan fiatal generációt, amely nyugat-európai vagy tengerentúli színvonalon műveli a rádiós, televíziós vagy internetes médiaműfajt.
Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöki posztjáról nem sokkal korábban lemondó Majtényi László úgy fogalmazott: "a médiaháború csataterének füstölgő romjai között mászkálunk". Úgy véli, a helyzetet jól jellemzi, hogy a legutóbbi médiatörvény-tervezet "kétpárti irányítás alá helyezte volna" a közmédiumokat.
Kiderült, hogy "semmiféle szakmai szolidaritás nincs", minimális az e területen dolgozók önvédelmi képessége, nem létezik egy szakmai értékrend, s "a szakma kiemelt szereplői valamelyik fordulatban óhatatlan módon elárulták magukat a politikának vagy a gazdaságnak" - közölte Lengyel László.
Véleménye szerint a kérdés az, hogy sikerül-e kinevelni egy olyan fiatal generációt, amely nyugat-európai vagy tengerentúli színvonalon műveli a rádiós, televíziós vagy internetes médiaműfajt.
Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöki posztjáról nem sokkal korábban lemondó Majtényi László úgy fogalmazott: "a médiaháború csataterének füstölgő romjai között mászkálunk". Úgy véli, a helyzetet jól jellemzi, hogy a legutóbbi médiatörvény-tervezet "kétpárti irányítás alá helyezte volna" a közmédiumokat.
Jót tett az Econet részvényeinek, hogy "elfoglalták" a Slágert
Az Econet-részvények ajánlati ársávja plusz-mínusz 25 százalékra nő a pénteki kereskedési napon - közölte a Budapesti Értéktőzsde a honlapján csütörtökön este.
Ez azt jelenti, hogy a részvényekre vonatkozó vételi és eladási ajánlatok a szokásos 15 százalék helyett 25 százalékkal térhetnek el a bázisártól, ami rendszerint az előző napi záróár.
Az econet esetében az ajánlati korlátozás módosítását az tette szükségessé, hogy a papír a maximális mértékben drágult csütörtökön, miután a társaság előző nap rádiós műsorszolgáltatási jogot nyert a frekvenciapályázaton. Az econet-csoporthoz tartozó FM1 konzorcium az országos vételkörzetű, most a Sláger Rádió által használt kereskedelmi rádiós frekvenciát nyerte el az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) pályázatán.
Az econet 9 forintos, 14,3 százalékos erősödéssel, 72 forinton zárt csütörtökön, előző nap pedig 8,6 százalékkal emelkedett az árfolyama.
Ez azt jelenti, hogy a részvényekre vonatkozó vételi és eladási ajánlatok a szokásos 15 százalék helyett 25 százalékkal térhetnek el a bázisártól, ami rendszerint az előző napi záróár.
Az econet esetében az ajánlati korlátozás módosítását az tette szükségessé, hogy a papír a maximális mértékben drágult csütörtökön, miután a társaság előző nap rádiós műsorszolgáltatási jogot nyert a frekvenciapályázaton. Az econet-csoporthoz tartozó FM1 konzorcium az országos vételkörzetű, most a Sláger Rádió által használt kereskedelmi rádiós frekvenciát nyerte el az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) pályázatán.
Az econet 9 forintos, 14,3 százalékos erősödéssel, 72 forinton zárt csütörtökön, előző nap pedig 8,6 százalékkal emelkedett az árfolyama.
Rádióügy: a MÚOSZ tiltakozik az ORTT döntése ellen
Sérti az új frekvenciakiosztás a demokratikus közélet normáit, valamint a médiafogyasztó közönség érdekeit - áll a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) csütörtöki közleményében.
A döntés ellen tiltakozva megemlítik, a testület megdöbbenéssel értesült arról, hogy "két széles körben kedvelt, politikamentes szórakoztató csatorna helyett két feltehetően pártkötődésű rádiónak ad teret" az ORTT, ami "a demokratikus közélet normáit, valamint a médiafogyasztó közönség érdekeit sértő" eljárás.
Egyben szolidaritásunkat fejezik ki az ORTT elnöke iránt, aki előzetesen több pályázat üzleti megalapozatlanságára is felhívta a figyelmet. "E körülmény két következménnyel járhat: az ígért szolgáltatás minősége csökken, illetve a koncessziós vállalás betarthatatlan lesz" - írják.
A MÚOSZ elnöksége szerint nem először fordul elő, hogy az egymással folyamatos harcban álló politikai felek, ha aktuális érdekük úgy kívánja "partnerek a közjavak felelőtlen, cinikus elosztásában", egyben strukturális hibának nevezik, hogy "médiarendszerünk stratégiai döntéseit a szakma reprezentációját biztosító intézmények mellőzésével pártdelegáltak hozzák".
Amíg ez így van, a média működésével kapcsolatban politikától független, szakmai döntéseket remélni illúzió - zárul a MÚOSZ elnökségének közleménye.
A döntés ellen tiltakozva megemlítik, a testület megdöbbenéssel értesült arról, hogy "két széles körben kedvelt, politikamentes szórakoztató csatorna helyett két feltehetően pártkötődésű rádiónak ad teret" az ORTT, ami "a demokratikus közélet normáit, valamint a médiafogyasztó közönség érdekeit sértő" eljárás.
Egyben szolidaritásunkat fejezik ki az ORTT elnöke iránt, aki előzetesen több pályázat üzleti megalapozatlanságára is felhívta a figyelmet. "E körülmény két következménnyel járhat: az ígért szolgáltatás minősége csökken, illetve a koncessziós vállalás betarthatatlan lesz" - írják.
A MÚOSZ elnöksége szerint nem először fordul elő, hogy az egymással folyamatos harcban álló politikai felek, ha aktuális érdekük úgy kívánja "partnerek a közjavak felelőtlen, cinikus elosztásában", egyben strukturális hibának nevezik, hogy "médiarendszerünk stratégiai döntéseit a szakma reprezentációját biztosító intézmények mellőzésével pártdelegáltak hozzák".
Amíg ez így van, a média működésével kapcsolatban politikától független, szakmai döntéseket remélni illúzió - zárul a MÚOSZ elnökségének közleménye.
Az FM1 94, az Advenio 98 ponttal nyert
Az FM1 konzorcium 94 ponttal nyerte el a nagyobbik, az Advenio Zrt. 98 ponttal a kisebbik vételkörzetű országos kereskedelmi rádiós frekvenciát - tudható meg a médiahatóság által az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményből.
Az Országos Rádió és Televízió Testülettől (ORTT) szerdán a november közepéig általa használt frekvenciára pályázó Sláger Rádió a 100-ból 69, ugyanezért a jogosultságért indulva a Danubius Rádió 75 pontot kapott.
A kisebbik vételkörzetű, most a Danubius Rádió műsorát sugárzó hullámsávért folyó versenyben a frekvencia jelenlegi birtokosa 74 pontot, a Rádió Juventus Zrt. 71 pontot szerzett. Mindkét esetben a második időszak műsorszolgáltatásidíj-vállalása húzta szét a mezőnyt, hiszen az első másfél évre megajánlható 350-700 milliós összegre, a magyar zene 25-35 százalék közötti arányára, a 25-100 percnyi közszolgálati műsorra és a kiegészítő szolgáltatásra szinte minden esetben maximális pontszámot kaptak a pályázók.
A most a Danubius által használt frekvenciáért folyt harcban itt senki nem vesztett pontot. A Sláger Rádió lejáró jogosultságánál a "díj-menetben" végül győztes FM1 konzorcium csak 5, a Sláger Rádió 7 pontot kapott. A műsorszolgáltatási tapasztalatra egy kivétellel minden versenyzőnek kilenc pontot adtak; az Advenio Zrt.-nek nyolccal kellett beérnie.
A 2011 elejétől fizetendő koncessziós díj pontszáma volt a táblázat tanúsága szerint a döntő szempont: a nagyobbik vételkörzetű frekvenciáért folyó versenyben itt a győztes FM1 kapta a 35 pontnyi maximumot, a Danubius Rádiónak 11, a Sláger Rádiónak 8 pont jutott. A másik versenyben az Advenio szerezte meg a maximális 35 pontot; a Danubius 10-et, a Juventus 7-et kapott.
Az Országos Rádió és Televízió Testülettől (ORTT) szerdán a november közepéig általa használt frekvenciára pályázó Sláger Rádió a 100-ból 69, ugyanezért a jogosultságért indulva a Danubius Rádió 75 pontot kapott.
A kisebbik vételkörzetű, most a Danubius Rádió műsorát sugárzó hullámsávért folyó versenyben a frekvencia jelenlegi birtokosa 74 pontot, a Rádió Juventus Zrt. 71 pontot szerzett. Mindkét esetben a második időszak műsorszolgáltatásidíj-vállalása húzta szét a mezőnyt, hiszen az első másfél évre megajánlható 350-700 milliós összegre, a magyar zene 25-35 százalék közötti arányára, a 25-100 percnyi közszolgálati műsorra és a kiegészítő szolgáltatásra szinte minden esetben maximális pontszámot kaptak a pályázók.
A most a Danubius által használt frekvenciáért folyt harcban itt senki nem vesztett pontot. A Sláger Rádió lejáró jogosultságánál a "díj-menetben" végül győztes FM1 konzorcium csak 5, a Sláger Rádió 7 pontot kapott. A műsorszolgáltatási tapasztalatra egy kivétellel minden versenyzőnek kilenc pontot adtak; az Advenio Zrt.-nek nyolccal kellett beérnie.
A 2011 elejétől fizetendő koncessziós díj pontszáma volt a táblázat tanúsága szerint a döntő szempont: a nagyobbik vételkörzetű frekvenciáért folyó versenyben itt a győztes FM1 kapta a 35 pontnyi maximumot, a Danubius Rádiónak 11, a Sláger Rádiónak 8 pont jutott. A másik versenyben az Advenio szerezte meg a maximális 35 pontot; a Danubius 10-et, a Juventus 7-et kapott.
Lemondott Majtényi László ORTT-elnök
Lemondott az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöki tisztségéről és testületi tagságáról Majtényi László.
A médiahatóság tavaly áprilisban hivatalba lépett vezetője csütörtökön azt közölte az MTI-vel: döntéséről a nap folyamán tájékoztatta az őt a posztra jelölő köztársasági elnököt és a kormányfőt. Majtényi László közlése szerint a levélben az olvasható: "Azon a napon, amikor az Ön jelölését követően az Országgyűlés megválasztott az ORTT elnökének, úgy foglaltam össze elnöki programomat, hogy legjobb tudásom szerint azon fogok munkálkodni, hogy minél közelebb vigyem a médiahatóság működését a közpolitikához, miközben távol tartom a pártpolitikától". "Tekintettel arra, hogy ennek a programnak a végrehajtása - függetlenül az intézmény munkájában elért egyéb sikerekről - teljes mértékben lehetetlenné vált, 2009. november 30-i határnappal lemondok elnöki megbízatásomról és testületi tagságomról" - tette hozzá.
A rádiós pályázat körül történtek voltak lemondásom kiváltói okai - nyilatkozta csütörtökön Majtényi László az MTI-nek. A médiahatóság elnöke közölte, azért november 30-val köszön le posztjáról, mert időt akar biztosítani az utódját jelölő két közjogi méltóságnak és le kívánja zárni a folyamatban lévő ügyeket.
Az ORTT szerdán a Fidesz, a KDNP és az MSZP által delegált tagok voksával határozott a két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási jogosultságának odaítéléséről; a döntést egyhangúlag hozták meg. A kisebbik vételkörzetű, a lakosság 67 százalékát elérő - november 18-áig a Danubius Rádió által használt - frekvenciát az Advenio Zrt. nyerte el. A döntést megelőzően Majtényi indítványozta, hogy a végül nyertes két rádiót - formai szabálytalanság, s irreális ajánlattétel miatt - zárja ki a testület a tenderből. Kizárási indítványát azonban a testület Fidesz-MSZP-együttműködéssel leszavazta.
"Nem hinném, hogy ezzel zárul, valószínűbb, hogy ezzel kezdődik a botrány" - minősítette a döntést az MTI-nek kevéssel a végszavazás után az ORTT elnöke. Majtényi László a médiatörvény rendelkezései miatt nem voksolhatott a nyertesrről szavazó körben, s el is hagyta az üléstermet, miután elbuktak a kizárási indítványok. A médiahatóság elnöke úgy vélte, "akár el is lehet perelni" a két hullámsávot a győztesnek nyilvánított két társaságtól.
A médiahatóság tavaly áprilisban hivatalba lépett vezetője csütörtökön azt közölte az MTI-vel: döntéséről a nap folyamán tájékoztatta az őt a posztra jelölő köztársasági elnököt és a kormányfőt. Majtényi László közlése szerint a levélben az olvasható: "Azon a napon, amikor az Ön jelölését követően az Országgyűlés megválasztott az ORTT elnökének, úgy foglaltam össze elnöki programomat, hogy legjobb tudásom szerint azon fogok munkálkodni, hogy minél közelebb vigyem a médiahatóság működését a közpolitikához, miközben távol tartom a pártpolitikától". "Tekintettel arra, hogy ennek a programnak a végrehajtása - függetlenül az intézmény munkájában elért egyéb sikerekről - teljes mértékben lehetetlenné vált, 2009. november 30-i határnappal lemondok elnöki megbízatásomról és testületi tagságomról" - tette hozzá.
A rádiós pályázat körül történtek voltak lemondásom kiváltói okai - nyilatkozta csütörtökön Majtényi László az MTI-nek. A médiahatóság elnöke közölte, azért november 30-val köszön le posztjáról, mert időt akar biztosítani az utódját jelölő két közjogi méltóságnak és le kívánja zárni a folyamatban lévő ügyeket.
Az ORTT szerdán a Fidesz, a KDNP és az MSZP által delegált tagok voksával határozott a két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási jogosultságának odaítéléséről; a döntést egyhangúlag hozták meg. A kisebbik vételkörzetű, a lakosság 67 százalékát elérő - november 18-áig a Danubius Rádió által használt - frekvenciát az Advenio Zrt. nyerte el. A döntést megelőzően Majtényi indítványozta, hogy a végül nyertes két rádiót - formai szabálytalanság, s irreális ajánlattétel miatt - zárja ki a testület a tenderből. Kizárási indítványát azonban a testület Fidesz-MSZP-együttműködéssel leszavazta.
"Nem hinném, hogy ezzel zárul, valószínűbb, hogy ezzel kezdődik a botrány" - minősítette a döntést az MTI-nek kevéssel a végszavazás után az ORTT elnöke. Majtényi László a médiatörvény rendelkezései miatt nem voksolhatott a nyertesrről szavazó körben, s el is hagyta az üléstermet, miután elbuktak a kizárási indítványok. A médiahatóság elnöke úgy vélte, "akár el is lehet perelni" a két hullámsávot a győztesnek nyilvánított két társaságtól.
Az FM1 a Neo FM mellett megtartaná a Rádiócafét is
Az FM1 konzorcium keresi annak lehetőségét, hogyan tarthatja a médiatörvény előírásait nem sértve tulajdonosi portfoliójában a fővárosi radiocafé adót - közölte Kádár Tamás, az Est Media Group ügyvezetője. A Sláger Rádió mostani frekvenciáján jelentkező adóját az FM1 konzorcium Neo FM néven indítja el novembertől.
A csoport, amely a médiahatóság szerdai döntése értelmében hét évre elnyerte a lakosság 81 százalékát elérő, most a Sláger Rádió adását továbbító országos kereskedelmi rádiós frekvenciát, interaktív, több ismert és szélesebb kört kiszolgáló zenét ígér. Kádár Tamás közölte: a műsor "igényességi szintje fölötte lesz az eddig megszokott átlagnak". Az ügyvezető örömét fejezte ki, hogy magyar tulajdonú cégek nyertek a szerdán lezárult pályázaton. Pályázatukban a 35 százalékos magyarzene-arány mellett azt is vállalták, hogy az adásidő legalább 30 százalékát "a hallgatói érdeklődést is kielégítő, színvonalas közszolgálati műsorszámok" teszik ki.
Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) szerdán a Fidesz, a KDNP és az MSZP által delegált tagok voksával határozott a két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási jogosultságának odaítéléséről. A kisebbik vételkörzetű, a lakosság 67 százalékát elérő - november 18-áig a Danubius Rádió által használt - frekvenciát az Advenio Zrt. nyerte el. A Sláger Rádió Zrt. vezérigazgatója a döntés után az MTI-vel azt közölte: az ügyben bírósághoz fordulnak.
A csoport, amely a médiahatóság szerdai döntése értelmében hét évre elnyerte a lakosság 81 százalékát elérő, most a Sláger Rádió adását továbbító országos kereskedelmi rádiós frekvenciát, interaktív, több ismert és szélesebb kört kiszolgáló zenét ígér. Kádár Tamás közölte: a műsor "igényességi szintje fölötte lesz az eddig megszokott átlagnak". Az ügyvezető örömét fejezte ki, hogy magyar tulajdonú cégek nyertek a szerdán lezárult pályázaton. Pályázatukban a 35 százalékos magyarzene-arány mellett azt is vállalták, hogy az adásidő legalább 30 százalékát "a hallgatói érdeklődést is kielégítő, színvonalas közszolgálati műsorszámok" teszik ki.
Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) szerdán a Fidesz, a KDNP és az MSZP által delegált tagok voksával határozott a két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási jogosultságának odaítéléséről. A kisebbik vételkörzetű, a lakosság 67 százalékát elérő - november 18-áig a Danubius Rádió által használt - frekvenciát az Advenio Zrt. nyerte el. A Sláger Rádió Zrt. vezérigazgatója a döntés után az MTI-vel azt közölte: az ügyben bírósághoz fordulnak.
2009. október 28., szerda
A Danubiust és a Slágert a Klassz és a Neo váltja
A Danubius helyén a Klassz Rádió, a Sláger által most használt hullámhosszon a Neo FM szólhat november közepétől - tudta meg médiahatósági forrásból szerdán az MTI. A Sláger Rádió perre megy.
Bár a nyertes Advenio Zrt. és FM1 konzorcium pályázatában a Klassz Rádió és a Neo FM szerepelt, bármikor kezdeményezhetik a változásbejegyzést az Országos Rádió és Televízió Testületnél (ORTT), tehát később akár más néven is futtathatják rádióikat.
Eközben az az Est Media Group ügyvezetője, Kádár Tamás bejelentette: az FM1 konzorcium keresi annak lehetőségét, hogyan tarthatja a médiatörvény előírásait nem sértve tulajdonosi portfoliójában a fővárosi radiocafé adót. A csoport, amely a médiahatóság szerdai döntése értelmében hét évre elnyerte a lakosság 81 százalékát elérő, most a Sláger Rádió adását továbbító országos kereskedelmi rádiós frekvenciát, interaktív, több ismert és szélesebb kört kiszolgáló zenét ígér. Kádár Tamás - aki nem kívánta kommentálni az MTI azon értesülését, hogy Neo FM néven indul az új adó - azt közölte: a műsor "igényességi szintje fölötte lesz az eddig megszokott átlagnak". Az ügyvezető örömét fejezte ki, hogy magyar tulajdonú cégek nyertek a szerdán lezárult pályázaton.
Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) szerdán a Fidesz, a KDNP és az MSZP által delegált tagok voksával határozott a két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási jogosultságának odaítéléséről; a döntést egyhangúlag hozták meg. A kisebbik vételkörzetű, a lakosság 67 százalékát elérő - november 18-áig a Danubius Rádió által használt - frekvenciát az Advenio Zrt. nyerte el.
A Sláger Rádió Zrt. vezérigazgatója a döntés után közölte: az ügyben bírósághoz fordulnak.
Bár a nyertes Advenio Zrt. és FM1 konzorcium pályázatában a Klassz Rádió és a Neo FM szerepelt, bármikor kezdeményezhetik a változásbejegyzést az Országos Rádió és Televízió Testületnél (ORTT), tehát később akár más néven is futtathatják rádióikat.
Eközben az az Est Media Group ügyvezetője, Kádár Tamás bejelentette: az FM1 konzorcium keresi annak lehetőségét, hogyan tarthatja a médiatörvény előírásait nem sértve tulajdonosi portfoliójában a fővárosi radiocafé adót. A csoport, amely a médiahatóság szerdai döntése értelmében hét évre elnyerte a lakosság 81 százalékát elérő, most a Sláger Rádió adását továbbító országos kereskedelmi rádiós frekvenciát, interaktív, több ismert és szélesebb kört kiszolgáló zenét ígér. Kádár Tamás - aki nem kívánta kommentálni az MTI azon értesülését, hogy Neo FM néven indul az új adó - azt közölte: a műsor "igényességi szintje fölötte lesz az eddig megszokott átlagnak". Az ügyvezető örömét fejezte ki, hogy magyar tulajdonú cégek nyertek a szerdán lezárult pályázaton.
Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) szerdán a Fidesz, a KDNP és az MSZP által delegált tagok voksával határozott a két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási jogosultságának odaítéléséről; a döntést egyhangúlag hozták meg. A kisebbik vételkörzetű, a lakosság 67 százalékát elérő - november 18-áig a Danubius Rádió által használt - frekvenciát az Advenio Zrt. nyerte el.
A Sláger Rádió Zrt. vezérigazgatója a döntés után közölte: az ügyben bírósághoz fordulnak.
Gyászhangulat a Sláger és a Danubius Rádiónál
Teljes a bizonytalanság a Sláger Rádió és a Danubius Rádió háza táján, miután az ORTT szerdán hozott döntése értelmében megszünteti a két országos rádiót, frekvenciájukat két másik rádiónak adja át.
Gyászba borult a Sláger Rádió honlapja, miután az ORTT szerdai döntésével „kivégezte” az ország két országos kereskedelmi rádióját, a Danubiust és a Slágert. Utóbbi honlapján a látogatót egy fekete alapon fehér betűkkel írt üzenet fogadja, a gyásztávirathoz hasonló közlemény szerzője Heal Edina vezérigazgató. "Mivel politikai döntés született, súlyos kárt szenvedett a magyar demokrácia és sajtószabadság. A döntés súlyosan árt az ország nemzetközi megítélésének, egy olyan helyzetben, amikor Magyarországnak a rendszerváltás óta a legnagyobb szüksége lenne a külvilág rokonszenvére, a politikai befolyástól és korrupciótól mentes befektetői környezetre" - írja a vezérigazgató, a szövegből pedig kiderül: a rádió minden bizonnyal perre megy az ORTT döntése ellen.
A Slágerrel ellentétben a Danubius Rádió honlapján nyoma sincs a megszűnésről szóló hírnek, ugyanakkor a rádiónál teljes a bizonytalanság. A rádiónál dolgozó egyik forrásunk szerint gyászos a hangulat, azt pedig egyelőre senki nem tudja, hogy a Danubius frekvenciáját elnyerő cégnek szüksége lesz-e egyáltalán mindarra a technikára, infrastruktúrára, amit a rádió eddig felépített. Úgy tudjuk, a kereskedelmi rádió munkatársait elsősorban az lepte meg, hogy az ORTT annak ellenére hozta meg ezt a döntést, hogy már a nyilvánosság számára is világos volt, „pártmutyi” áll a háttérben, s az egyik nyertes cég pályázata szabálytalan volt.
Az ORTT szerdán döntött arról, hogy az FM1 konzorcium és az Advenio Zrt. üzemeltetheti a következő hét évben a két országos vételkörzetű, most a Sláger, illetve a Danubius Rádió által használt kereskedelmi rádiós frekvenciát. A médiahatóság a hvg.hu információi szerint egyhangúlag hozta meg a döntést szerdán, miután az SZDSZ által delegált Tímár János nem vett részt a határozathozatalban. Majtényi László ORTT-elnök pedig ebben a körben nem szavazhatott.
A két frekvenciáért szerdán öt cég versengett. Az FM1 a most a frekvenciát használó Slágerrel és a Danubiusszal indult a nagyobbik vételkörzetű jogosultságért, utóbbi mellett az Advenio és a Juventus Rádió Zrt. szállt ringbe a második jogosultságért. Éppen a két nyertes cég pályázatát javasolta kizárni a versenyből kedden Majtényi László ORTT-elnök. Egy Corvinus Egyetem által készített tanulmány szerint az FM1 ajánlata esetében irreális a tervezett pénzügyi modell. Az Advenio esetében pedig a pályázat alakilag érvénytelen, mivel nem tartalmazza az elvárt, a kiírás szerint később nem pótolható nyilatkozatot a pályázó egyéb érdekeltségeiről.
Az Advenio kizárása korábban (csakúgy, mint az FM1-é) elmaradt, a pártdelegáltakból álló testület MSZP-s és fideszes tagjai az irreálisnak tűnő ajánlatok közül csak a hatodik induló Zene Rádió Zrt. mindkét frekvenciára beadott pályázatait diszkvalifikálta.
Gyászba borult a Sláger Rádió honlapja, miután az ORTT szerdai döntésével „kivégezte” az ország két országos kereskedelmi rádióját, a Danubiust és a Slágert. Utóbbi honlapján a látogatót egy fekete alapon fehér betűkkel írt üzenet fogadja, a gyásztávirathoz hasonló közlemény szerzője Heal Edina vezérigazgató. "Mivel politikai döntés született, súlyos kárt szenvedett a magyar demokrácia és sajtószabadság. A döntés súlyosan árt az ország nemzetközi megítélésének, egy olyan helyzetben, amikor Magyarországnak a rendszerváltás óta a legnagyobb szüksége lenne a külvilág rokonszenvére, a politikai befolyástól és korrupciótól mentes befektetői környezetre" - írja a vezérigazgató, a szövegből pedig kiderül: a rádió minden bizonnyal perre megy az ORTT döntése ellen.
A Slágerrel ellentétben a Danubius Rádió honlapján nyoma sincs a megszűnésről szóló hírnek, ugyanakkor a rádiónál teljes a bizonytalanság. A rádiónál dolgozó egyik forrásunk szerint gyászos a hangulat, azt pedig egyelőre senki nem tudja, hogy a Danubius frekvenciáját elnyerő cégnek szüksége lesz-e egyáltalán mindarra a technikára, infrastruktúrára, amit a rádió eddig felépített. Úgy tudjuk, a kereskedelmi rádió munkatársait elsősorban az lepte meg, hogy az ORTT annak ellenére hozta meg ezt a döntést, hogy már a nyilvánosság számára is világos volt, „pártmutyi” áll a háttérben, s az egyik nyertes cég pályázata szabálytalan volt.
Az ORTT szerdán döntött arról, hogy az FM1 konzorcium és az Advenio Zrt. üzemeltetheti a következő hét évben a két országos vételkörzetű, most a Sláger, illetve a Danubius Rádió által használt kereskedelmi rádiós frekvenciát. A médiahatóság a hvg.hu információi szerint egyhangúlag hozta meg a döntést szerdán, miután az SZDSZ által delegált Tímár János nem vett részt a határozathozatalban. Majtényi László ORTT-elnök pedig ebben a körben nem szavazhatott.
A két frekvenciáért szerdán öt cég versengett. Az FM1 a most a frekvenciát használó Slágerrel és a Danubiusszal indult a nagyobbik vételkörzetű jogosultságért, utóbbi mellett az Advenio és a Juventus Rádió Zrt. szállt ringbe a második jogosultságért. Éppen a két nyertes cég pályázatát javasolta kizárni a versenyből kedden Majtényi László ORTT-elnök. Egy Corvinus Egyetem által készített tanulmány szerint az FM1 ajánlata esetében irreális a tervezett pénzügyi modell. Az Advenio esetében pedig a pályázat alakilag érvénytelen, mivel nem tartalmazza az elvárt, a kiírás szerint később nem pótolható nyilatkozatot a pályázó egyéb érdekeltségeiről.
Az Advenio kizárása korábban (csakúgy, mint az FM1-é) elmaradt, a pártdelegáltakból álló testület MSZP-s és fideszes tagjai az irreálisnak tűnő ajánlatok közül csak a hatodik induló Zene Rádió Zrt. mindkét frekvenciára beadott pályázatait diszkvalifikálta.
Such: a frekvenciacsere lett volna ésszerű
A Magyar Rádió (MR) által az év elején kért frekvenciacsere lett volna a legracionálisabb döntés - mondta az MTI-nek Such György, a közmédium elnöke szerdán, a két országos kereskedelmi rádiós jogosultság pályázatának lezárulta után.
"A döntés ismeretében is nyilvánvaló, hogy az lett volna a legracionálisabb döntés, amit az MR eredetileg kért: nevezetesen, hogyha a Sláger Rádió által használt frekvenciát az MR1-Kossuth Rádió kapta volna meg, és az MR1-Kossuth Rádió ennél kisebb lefedettségű frekvenciáját hirdették volna meg a pályázaton" - fogalmazott.
Such György január végén vetette fel, hogy a Sláger Rádió frekvenciájára cserélné a Kossuth adó hullámsávtartományát a Magyar Rádió; az elnök akkor "nem kívánta cáfolni az értesülést". A közrádió menedzsmentjének egyik, neve mellőzését kérve nyilatkozó tagja azt közölte, a Sláger koncessziójának lejárta utánra kért frekvenciacserével 74 helyett az ország területének 81 százalékát érnék el, ráadásul kevesebb adótoronnyal, azaz olcsóbban.
Az ötletet támogatta a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége is, de a médiahatóság végül úgy döntött: helyi hullámsávokat kínál fel az MR-nek vételkörzete bővítésére. Az Országos Rádió és Televízió testület (ORTT) szerdán, első menetben döntött a két országos kereskedelmi műsorszolgáltatási jogosultság odaítéléséről; a döntést egyhangúlag hozták meg, Tímár János (SZDSZ) nem vett részt a határozathozatalban, Majtényi László, a testület elnöke ebben a körben a médiatörvény szerint nem szavazhatott.
A kisebbik vételkörzetű, a lakosság 67 százalékát elérő - november 18-áig a Danubius Rádió által használt - jogosultságot az Advenio Zrt., a nagyobbik, 81 százalékos lefedettséget biztosító, most a Sláger Rádió adását továbbító hullámsávot pedig az FM1 konzorcium nyerte el hét évre.
"A döntés ismeretében is nyilvánvaló, hogy az lett volna a legracionálisabb döntés, amit az MR eredetileg kért: nevezetesen, hogyha a Sláger Rádió által használt frekvenciát az MR1-Kossuth Rádió kapta volna meg, és az MR1-Kossuth Rádió ennél kisebb lefedettségű frekvenciáját hirdették volna meg a pályázaton" - fogalmazott.
Such György január végén vetette fel, hogy a Sláger Rádió frekvenciájára cserélné a Kossuth adó hullámsávtartományát a Magyar Rádió; az elnök akkor "nem kívánta cáfolni az értesülést". A közrádió menedzsmentjének egyik, neve mellőzését kérve nyilatkozó tagja azt közölte, a Sláger koncessziójának lejárta utánra kért frekvenciacserével 74 helyett az ország területének 81 százalékát érnék el, ráadásul kevesebb adótoronnyal, azaz olcsóbban.
Az ötletet támogatta a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége is, de a médiahatóság végül úgy döntött: helyi hullámsávokat kínál fel az MR-nek vételkörzete bővítésére. Az Országos Rádió és Televízió testület (ORTT) szerdán, első menetben döntött a két országos kereskedelmi műsorszolgáltatási jogosultság odaítéléséről; a döntést egyhangúlag hozták meg, Tímár János (SZDSZ) nem vett részt a határozathozatalban, Majtényi László, a testület elnöke ebben a körben a médiatörvény szerint nem szavazhatott.
A kisebbik vételkörzetű, a lakosság 67 százalékát elérő - november 18-áig a Danubius Rádió által használt - jogosultságot az Advenio Zrt., a nagyobbik, 81 százalékos lefedettséget biztosító, most a Sláger Rádió adását továbbító hullámsávot pedig az FM1 konzorcium nyerte el hét évre.
A Sláger Rádió sajtóközleménye
Szomorú nap ez az országnak, a Sláger Rádió hallgatóinak és dolgozóinak!
Ma döntött az ORTT! November 18-ától a határozat szerint másik rádió működik majd a Sláger Rádió helyén. A hírek szerint az eddig megszokott zenei műsor helyett Önök a továbbiakban egy politikai beszélgetős műsort hallhatnak majd!
A híresztelésekkel ellentétben a legnagyobb összegű díj ajánlatot a Sláger Rádió tette. Egy most induló, politikai irányultságú beszélgetős rádió ennek töredékét sem képes kitermelni és befizetni. Az ORTT döntése következtében ezért évi 670 millió forinttól esik el a költségvetés!
Mivel politikai döntés született súlyos kárt szenvedett a magyar demokrácia és a sajtószabadság. A döntés súlyosan árt az ország nemzetközi megítélésének, egy olyan helyzetben amikor Magyarországnak a rendszerváltás óta a legnagyobb szüksége lenne a külvilág rokonszenvére, a politikai befolyástól és a korrupciótól mentes befektetői környezetre.
A hallgatók és Magyarország érdekében minden törvényes eszközt igénybe veszünk, hogy Önökkel maradhassunk.
Köszönjük, hogy eddig is és most is bennünket hallgatnak!
Heal Edina, a Sláger Rádió vezérigazgatója
Ma döntött az ORTT! November 18-ától a határozat szerint másik rádió működik majd a Sláger Rádió helyén. A hírek szerint az eddig megszokott zenei műsor helyett Önök a továbbiakban egy politikai beszélgetős műsort hallhatnak majd!
A híresztelésekkel ellentétben a legnagyobb összegű díj ajánlatot a Sláger Rádió tette. Egy most induló, politikai irányultságú beszélgetős rádió ennek töredékét sem képes kitermelni és befizetni. Az ORTT döntése következtében ezért évi 670 millió forinttól esik el a költségvetés!
Mivel politikai döntés született súlyos kárt szenvedett a magyar demokrácia és a sajtószabadság. A döntés súlyosan árt az ország nemzetközi megítélésének, egy olyan helyzetben amikor Magyarországnak a rendszerváltás óta a legnagyobb szüksége lenne a külvilág rokonszenvére, a politikai befolyástól és a korrupciótól mentes befektetői környezetre.
A hallgatók és Magyarország érdekében minden törvényes eszközt igénybe veszünk, hogy Önökkel maradhassunk.
Köszönjük, hogy eddig is és most is bennünket hallgatnak!
Heal Edina, a Sláger Rádió vezérigazgatója
Az irreális és a szabálytalan ajánlat nyert a frekvenciatenderen
Az FM1 konzorcium és az Advenio Zrt. üzemeltetheti a következő hét évben a két országos vételkörzetű, most a Sláger, illetve a Danubius Rádió által használt kereskedelmi rádiós frekvenciát.
A médiahatóság a hvg.hu információi szerint egyhangúlag hozta meg a döntést szerdán, miután az SZDSZ által delegált Tímár János nem vett részt a határozathozatalban. Majtényi László ORTT-elnök pedig ebben a körben nem szavazhatott.
A két frekvenciáért szerdán öt cég versengett. Az FM1 a most a frekvenciát használó Slágerrel és a Danubiusszal indult a nagyobbik vételkörzetű jogosultságért, utóbbi mellett az Advenio és a Juventus Rádió Zrt. szállt ringbe a második jogosultságért.
Éppen a két nyertes cég pályázatát javasolta kizárni a versenyből kedden Majtényi László ORTT-elnök. Egy Corvinus Egyetem által készített tanulmány szerint az FM1 ajánlata esetében irreális a tervezett pénzügyi modell. Az Advenio esetében pedig a pályázat alakilag érvénytelen, mivel nem tartalmazza az elvárt, a kiírás szerint később nem pótolható nyilatkozatot a pályázó egyéb érdekeltségeiről.
Az Advenio kizárása korábban (csakúgy, mint az FM1-é) elmaradt, a pártdelegáltakból álló testület MSZP-s és fideszes tagjai az irreálisnak tűnő ajánlatok közül csak a hatodik induló Zene Rádió Zrt. mindkét frekvenciára beadott pályázatait diszkvalifikálta.
Komment, no komment
"Nem hinném, hogy ezzel zárul, valószínűbb, hogy ezzel kezdődik a botrány" - minősítette a döntést az MTI-nek kevéssel a végszavazás után az ORTT elnöke. Majtényi László a médiatörvény rendelkezései miatt nem voksolhatott ebben a körben, s az MTI információja szerint elhagyta az üléstermet, miután elbuktak a kizárási indítványok. A médiahatóság elnöke úgy véli, "akár el is lehet perelni" a két hullámsávot a győztesnek nyilvánított két társaságtól.
Összemérhetetlennek tartotta az ajánlatokat, ezért nem vett részt a döntésben a médiahatóság SZDSZ által delegált tagja. "Se pozitíve, se negatíve nem lehet szavazni, ha összemérhetetlen, nem jogszerű pályázatok közül kell választani" - mondta Tímár János, megemlítve, hogy az ülés kezdetén Majtényi László elnökkel együtt - a többiek ellenében - megszavazta az összes kizárási indítványt.
Az econet.hu Nyrt.-hez tartozó FM1 Konzorcium még nem kommentálta a döntést. "Pályázatunk, melyet egy nemzetközi tanácsadó cég és egy nemzetközi ügyvédi iroda is auditált, reális volt" - írta ugyanakkor az Advenio az döntést követő közleményében. A cég arra nem tért ki, hogy pályázata szabálytalan volt.
"Szánalmasnak" nevezte a Juventus Rádió vezérigazgatója az MTI-nek nyilatkozva a médiahatóság szerdai döntését. Laczkó Endre szerint mindenfajta szakmai alapot nélkülöz a két országos kereskedelmi rádiós koncesszió odaítéléséről szóló határozat. A Danubius vezetése csak annyit közölt, "az ORTT hivatalos értesítését követően értékeljük a körülményeket és alakítjuk ki álláspontunkat a döntéssel kapcsolatban". Bíróságon támadja meg az általa használt országos kereskedelmi rádiós frekvencia sorsáról hozott szerdai médiahatósági döntést a Sláger Rádiót működtető társaság - közölte a cég, a részleteket mellőzve.
Majtényi megpróbálta
Múlt csütörtökön a köztársasági elnök fogadta Majtényi László ORTT-elnököt, a találkozón "Sólyom László reményét fejezte ki, hogy a pályázatok elbírálása szakmai szempontok alapján, a médiatörvény előírásainak megfelelően fog történni" – írta közleményében az elnöki hivatal. Bajnai Gordon pedig vasárnap nyilatkozott úgy, hogy aggasztónak tartja a két országos kereskedelmi rádiófrekvenciára kiírt pályázat elbírálásának folyamatát.
A parlament által tavaly decemberben elfogadott médiatörvény-módosítás szerint a két hullámsávot használó Sláger, illetve Danubius Rádió - annak fejében, hogy vállalta a digitális műsorszórásra való átállást - 12 év után újabb 7 évre nyerhette volna el pályázat nélkül a koncessziót. Sólyom László köztársasági elnök az óév utolsó napjaiban kért előzetes normakontrollt a változtatásról, az Alkotmánybíróság pedig tavasszal megsemmisítette az új passzusokat. Az ORTT ezért július végén kiírta a pályázatot a két, november 18-án lejáró jogosultságra.
Bajnai nem tehet semmit
Budai Bernadett korményszóvivő az eset után azt mondta, csak a miniszterelnök korábbi nyilatkozatát tudja megismételni az ügyben, mely szerint a kormánynak nincs hatásköre, jogi lehetősége arra, hogy beleszóljon az ORTT döntéseibe, amely gazdálkodásában, döntéseiben önálló szervezet. Hozzátette: a kormányfő aggasztónak nevezte azt, ami a frekvenciapályázatok körül történt; fontos lenne, ha az ORTT tagjai egyenként és testületként is felelőségük teljes tudatában hoznák meg a döntést.
A médiahatóság a hvg.hu információi szerint egyhangúlag hozta meg a döntést szerdán, miután az SZDSZ által delegált Tímár János nem vett részt a határozathozatalban. Majtényi László ORTT-elnök pedig ebben a körben nem szavazhatott.
A két frekvenciáért szerdán öt cég versengett. Az FM1 a most a frekvenciát használó Slágerrel és a Danubiusszal indult a nagyobbik vételkörzetű jogosultságért, utóbbi mellett az Advenio és a Juventus Rádió Zrt. szállt ringbe a második jogosultságért.
Éppen a két nyertes cég pályázatát javasolta kizárni a versenyből kedden Majtényi László ORTT-elnök. Egy Corvinus Egyetem által készített tanulmány szerint az FM1 ajánlata esetében irreális a tervezett pénzügyi modell. Az Advenio esetében pedig a pályázat alakilag érvénytelen, mivel nem tartalmazza az elvárt, a kiírás szerint később nem pótolható nyilatkozatot a pályázó egyéb érdekeltségeiről.
Az Advenio kizárása korábban (csakúgy, mint az FM1-é) elmaradt, a pártdelegáltakból álló testület MSZP-s és fideszes tagjai az irreálisnak tűnő ajánlatok közül csak a hatodik induló Zene Rádió Zrt. mindkét frekvenciára beadott pályázatait diszkvalifikálta.
Komment, no komment
"Nem hinném, hogy ezzel zárul, valószínűbb, hogy ezzel kezdődik a botrány" - minősítette a döntést az MTI-nek kevéssel a végszavazás után az ORTT elnöke. Majtényi László a médiatörvény rendelkezései miatt nem voksolhatott ebben a körben, s az MTI információja szerint elhagyta az üléstermet, miután elbuktak a kizárási indítványok. A médiahatóság elnöke úgy véli, "akár el is lehet perelni" a két hullámsávot a győztesnek nyilvánított két társaságtól.
Összemérhetetlennek tartotta az ajánlatokat, ezért nem vett részt a döntésben a médiahatóság SZDSZ által delegált tagja. "Se pozitíve, se negatíve nem lehet szavazni, ha összemérhetetlen, nem jogszerű pályázatok közül kell választani" - mondta Tímár János, megemlítve, hogy az ülés kezdetén Majtényi László elnökkel együtt - a többiek ellenében - megszavazta az összes kizárási indítványt.
Az econet.hu Nyrt.-hez tartozó FM1 Konzorcium még nem kommentálta a döntést. "Pályázatunk, melyet egy nemzetközi tanácsadó cég és egy nemzetközi ügyvédi iroda is auditált, reális volt" - írta ugyanakkor az Advenio az döntést követő közleményében. A cég arra nem tért ki, hogy pályázata szabálytalan volt.
"Szánalmasnak" nevezte a Juventus Rádió vezérigazgatója az MTI-nek nyilatkozva a médiahatóság szerdai döntését. Laczkó Endre szerint mindenfajta szakmai alapot nélkülöz a két országos kereskedelmi rádiós koncesszió odaítéléséről szóló határozat. A Danubius vezetése csak annyit közölt, "az ORTT hivatalos értesítését követően értékeljük a körülményeket és alakítjuk ki álláspontunkat a döntéssel kapcsolatban". Bíróságon támadja meg az általa használt országos kereskedelmi rádiós frekvencia sorsáról hozott szerdai médiahatósági döntést a Sláger Rádiót működtető társaság - közölte a cég, a részleteket mellőzve.
Majtényi megpróbálta
Múlt csütörtökön a köztársasági elnök fogadta Majtényi László ORTT-elnököt, a találkozón "Sólyom László reményét fejezte ki, hogy a pályázatok elbírálása szakmai szempontok alapján, a médiatörvény előírásainak megfelelően fog történni" – írta közleményében az elnöki hivatal. Bajnai Gordon pedig vasárnap nyilatkozott úgy, hogy aggasztónak tartja a két országos kereskedelmi rádiófrekvenciára kiírt pályázat elbírálásának folyamatát.
A parlament által tavaly decemberben elfogadott médiatörvény-módosítás szerint a két hullámsávot használó Sláger, illetve Danubius Rádió - annak fejében, hogy vállalta a digitális műsorszórásra való átállást - 12 év után újabb 7 évre nyerhette volna el pályázat nélkül a koncessziót. Sólyom László köztársasági elnök az óév utolsó napjaiban kért előzetes normakontrollt a változtatásról, az Alkotmánybíróság pedig tavasszal megsemmisítette az új passzusokat. Az ORTT ezért július végén kiírta a pályázatot a két, november 18-án lejáró jogosultságra.
Bajnai nem tehet semmit
Budai Bernadett korményszóvivő az eset után azt mondta, csak a miniszterelnök korábbi nyilatkozatát tudja megismételni az ügyben, mely szerint a kormánynak nincs hatásköre, jogi lehetősége arra, hogy beleszóljon az ORTT döntéseibe, amely gazdálkodásában, döntéseiben önálló szervezet. Hozzátette: a kormányfő aggasztónak nevezte azt, ami a frekvenciapályázatok körül történt; fontos lenne, ha az ORTT tagjai egyenként és testületként is felelőségük teljes tudatában hoznák meg a döntést.
Rádiós frekvenciák: győznek a szabálytalan és irreális pályázatok?
Szerdán dönthet első menetben a két országos kereskedelmi rádiós jogosultság sorsáról a médiahatóság. Az ORTT elnöke két pályázat kizárását javasolja, de kérdés, hogy a szokatlan koalícióban együttműködő fideszes és szocialista pártdelegált testületi tagok tudnak-e parancsolni maguknak, vagy tényleg kihozzák-e győztesnek a jelek szerint szívükhöz közelebb álló, de amúgy irreális és szabálytalan ajánlatokat. Bajnai Gordon mindenesetre arra kérte a tagokat, gondolják át, mi is a közérdek.
Korábbi sajtóértesülések szerint az objektív szempontok (azaz a megajánlott koncessziós díj, a magyar zene aránya és a civil és kulturális tartalom időtartama) alapján a nagyobbik vételkörzetű, most a Sláger által használt jogosultságért versengő, baloldali kötődésű FM1 konzorcium és a Danubius-frekvenciáért induló, Fidesz-közeli Infocenter-cég, az Advenio Zrt. vezet.
Éppen ezt a két csatornát javasolta kizárni a versenyből kedden Majtényi László ORTT-elnök. Egy Corvinus Egyetem által készített tanulmány szerint az FM1 ajánlata esetében irreális a tervezett pénzügyi modell. Az Advenio esetében pedig a pályázat alakilag érvénytelen, mivel nem tartalmazza az elvárt, a kiírás szerint később nem pótolható nyilatkozatot a pályázó egyéb érdekeltségeiről. Az Advenio kizárása korábban (csakúgy, mint az FM1-é) ezzel együtt elmaradt, a pártdelegáltakból álló testület MSZP-s és fideszes tagjai az irreálisnak tűnő ajánlatok közül csak a Zene Rádió Zrt.-t diszkvalifikálta.
Tudnak-e parancsolni maguknak
Múlt csütörtökön a köztársasági elnök fogadta Majtényi László ORTT-elnököt, a találkozón "Sólyom László reményét fejezte ki, hogy a pályázatok elbírálása szakmai szempontok alapján, a médiatörvény előírásainak megfelelően fog történni" – írta közleményében az elnöki hivatal. Bajnai Gordon pedig vasárnap nyilatkozott úgy, hogy aggasztónak tartja a két országos kereskedelmi rádiófrekvenciára kiírt pályázat elbírálásának folyamatát. Mint mondta, nagyon fontos lenne, hogy az "ORTT mint testület és minden egyes tagja a maga felelősségének tudatában döntsön arról, hogy mi a közérdek" a két országos kereskedelmi rádiófrekvencia pályázata kapcsán. A kormányfő elmondta, bár nincs módja rá, és nem is kívánja befolyásolni az ORTT döntését, arra felhívja a figyelmet, hogy az ország jó híre és a közbizalom erősítése is azt igényli, hogy olyan döntés szülessen, amelynek eredményeként a legjobb ajánlatok nyernek, azok, amelyek pénzügyileg is képesek teljesíteni a vállalásukat és erre megfelelő garanciák vannak. "Közérdek az is, hogy ezek a kereskedelmi adók valóban a tőlük megszokott függetlenséggel sugározzanak továbbra is" – tette hozzá.
A két frekvenciáért tehát öt cég verseng. Az FM1 a most a frekvenciát használó Slágerrel és a Danubiusszal indul a nagyobbik vételkörzetű jogosultságért, utóbbi mellett az Advenio és a Juventus Rádió Zrt. szállt ringbe a második jogosultságért. A pontszámokat módosíthatja, a sorrendet azonban az MTI forrásai szerint nem, hogy még nem adták le a tagok által a műsorszolgáltatási tapasztalatért és a kiegészítő szolgáltatásokért odaítélhető pontokat.
Ülés tízkor
A testületi ülés szerdán tíz órakot kezdődik. A médiatörvény előírásai szerint az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) döntéshozatalánál első és második menetben kétharmados, a harmadikban feles többség kell a két országos jogosultság odaítéléséhez; az elnök csak a két utolsó körben voksolhat. A két elnöki voks nélkül ma 12 szavazatot adhat le az öt tag; a kormánypárti-ellenzéki egyensúly érdekében a két szocialista delegált három-három, míg a Fidesz, a KDNP és az SZDSZ jelöltjeként bekerült egy-egy tag egyenként két vokssal rendelkezik. Ezek alapján a kizáráshoz, de a győztessé nyilvánításhoz is nyolc szavazatra van szükség.
A parlament által tavaly decemberben elfogadott médiatörvény-módosítás szerint a két hullámsávot használó Sláger, illetve Danubius Rádió - annak fejében, hogy vállalta a digitális műsorszórásra való átállást - 12 év után újabb 7 évre nyerhette volna el pályázat nélkül a koncessziót. Sólyom László köztársasági elnök az óév utolsó napjaiban kért előzetes normakontrollt a változtatásról, az Alkotmánybíróság pedig tavasszal megsemmisítette az új passzusokat. Az ORTT ezért július végén kiírta a pályázatot a két, november 18-án lejáró jogosultságra.
Korábbi sajtóértesülések szerint az objektív szempontok (azaz a megajánlott koncessziós díj, a magyar zene aránya és a civil és kulturális tartalom időtartama) alapján a nagyobbik vételkörzetű, most a Sláger által használt jogosultságért versengő, baloldali kötődésű FM1 konzorcium és a Danubius-frekvenciáért induló, Fidesz-közeli Infocenter-cég, az Advenio Zrt. vezet.
Éppen ezt a két csatornát javasolta kizárni a versenyből kedden Majtényi László ORTT-elnök. Egy Corvinus Egyetem által készített tanulmány szerint az FM1 ajánlata esetében irreális a tervezett pénzügyi modell. Az Advenio esetében pedig a pályázat alakilag érvénytelen, mivel nem tartalmazza az elvárt, a kiírás szerint később nem pótolható nyilatkozatot a pályázó egyéb érdekeltségeiről. Az Advenio kizárása korábban (csakúgy, mint az FM1-é) ezzel együtt elmaradt, a pártdelegáltakból álló testület MSZP-s és fideszes tagjai az irreálisnak tűnő ajánlatok közül csak a Zene Rádió Zrt.-t diszkvalifikálta.
Tudnak-e parancsolni maguknak
Múlt csütörtökön a köztársasági elnök fogadta Majtényi László ORTT-elnököt, a találkozón "Sólyom László reményét fejezte ki, hogy a pályázatok elbírálása szakmai szempontok alapján, a médiatörvény előírásainak megfelelően fog történni" – írta közleményében az elnöki hivatal. Bajnai Gordon pedig vasárnap nyilatkozott úgy, hogy aggasztónak tartja a két országos kereskedelmi rádiófrekvenciára kiírt pályázat elbírálásának folyamatát. Mint mondta, nagyon fontos lenne, hogy az "ORTT mint testület és minden egyes tagja a maga felelősségének tudatában döntsön arról, hogy mi a közérdek" a két országos kereskedelmi rádiófrekvencia pályázata kapcsán. A kormányfő elmondta, bár nincs módja rá, és nem is kívánja befolyásolni az ORTT döntését, arra felhívja a figyelmet, hogy az ország jó híre és a közbizalom erősítése is azt igényli, hogy olyan döntés szülessen, amelynek eredményeként a legjobb ajánlatok nyernek, azok, amelyek pénzügyileg is képesek teljesíteni a vállalásukat és erre megfelelő garanciák vannak. "Közérdek az is, hogy ezek a kereskedelmi adók valóban a tőlük megszokott függetlenséggel sugározzanak továbbra is" – tette hozzá.
A két frekvenciáért tehát öt cég verseng. Az FM1 a most a frekvenciát használó Slágerrel és a Danubiusszal indul a nagyobbik vételkörzetű jogosultságért, utóbbi mellett az Advenio és a Juventus Rádió Zrt. szállt ringbe a második jogosultságért. A pontszámokat módosíthatja, a sorrendet azonban az MTI forrásai szerint nem, hogy még nem adták le a tagok által a műsorszolgáltatási tapasztalatért és a kiegészítő szolgáltatásokért odaítélhető pontokat.
Ülés tízkor
A testületi ülés szerdán tíz órakot kezdődik. A médiatörvény előírásai szerint az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) döntéshozatalánál első és második menetben kétharmados, a harmadikban feles többség kell a két országos jogosultság odaítéléséhez; az elnök csak a két utolsó körben voksolhat. A két elnöki voks nélkül ma 12 szavazatot adhat le az öt tag; a kormánypárti-ellenzéki egyensúly érdekében a két szocialista delegált három-három, míg a Fidesz, a KDNP és az SZDSZ jelöltjeként bekerült egy-egy tag egyenként két vokssal rendelkezik. Ezek alapján a kizáráshoz, de a győztessé nyilvánításhoz is nyolc szavazatra van szükség.
A parlament által tavaly decemberben elfogadott médiatörvény-módosítás szerint a két hullámsávot használó Sláger, illetve Danubius Rádió - annak fejében, hogy vállalta a digitális műsorszórásra való átállást - 12 év után újabb 7 évre nyerhette volna el pályázat nélkül a koncessziót. Sólyom László köztársasági elnök az óév utolsó napjaiban kért előzetes normakontrollt a változtatásról, az Alkotmánybíróság pedig tavasszal megsemmisítette az új passzusokat. Az ORTT ezért július végén kiírta a pályázatot a két, november 18-án lejáró jogosultságra.
A rádióbalhé margójára
Látjátok feleim szümtükkel, nagyjából ennyire érdekli a magyar politikai elitet és életet a demokrácia. Külön bájos ízt ad a rádiófrekvenciás esemény annak, hogy a miniszterelnök a napokban jelentette be, hogy akkor most ráfeküdnének a korrupció ellenes harcra - az ellenzék meg nagy hangon hiteltelennek nevezte a dolgot, mondván, a legkorruptabb bagázstól ők nem fogadnak el semmi ilyet.
Bagoly mondja bagolynak, hogy nagyfejű. A mikrofonok és a kamerák előtt legalábbis.
Aztán cinkosan összekacsintanak, és közös erővel tépik ki a mikrofonokat a riporterek kezéből. Jusson mindkét bagolynak saját mikrofon, így nagyobb hangerővel nagyfejűzhetik majd egymást. Mert kell legalább a cirkusz, ha már pékségeket tönkretettük, és kenyérre nem fussa.
Nem tudom, nem látszik egyelőre, melyik két forgatókönyv fog megvalósulni.
Az egyik verzió az, hogy a nyertes rádiók mögött álló politikai erők azt hiszik, majd ezzel a lépéssel sikerül a saját pártideológiájukat terjeszteni jóóóól. Majd a két országos frekvencián a két eddig jól bevált rádió helyett ezentúl ha kell, ha nem, némi zene közé kevert politikai maszlagot fogok hallgatni? És majd 4 évente egyszer - akkor, amikor egyetlen egy alkalommal az én véleményem is fontos a pártoknak -, elmegyek arra szavazni, aki jobban mosta az agyamat?
Hírem van, gyerekek, az emberek túlnyomó többsége nem frekvenciát, hanem rádiót hallgat!
A királyi tévé körüli csatározások hangulatát vélem felfedezni a rádiófrekvenciás döntésben is. Ott ugyanis mindegyik párt úgy harcol a tévé feletti befolyás megszerzéséért, mintha az élete múlna rajta - miközben egy alap kábeltévé előfizetésért nézhetek legalább egy tucat érdekesebb csatornát, amin mondjuk Dr. House megy a narancs vs. vörös meccs helyett.
A tévé kapcsán már rá kellett volna jönniük a pártoknak, hogy minden egyes néző kezében ott van a világ egyik legnagyobb csodája; a varázspálca, ami hatalmasabb Harry Potter mágiájánál is: a távkapcsoló. És mióta kinőttünk abból a korból, hogy csak egy tévécsatorna lett volna, az is hétfői adásszünettel, azóta használjuk ezt a varázslatot: arra kapcsolunk, ami érdekes.
Nah, ugyanez lesz a rádióval is. És ha az összes létező frekvencián is a két párt szólamai jönnek, akkor sem esek kétségbe - azért teremtette Isten az mp3 lejátszót, hogy ebben az esetben azt hallgassam.
De persze lehetséges, hogy tényleg egy sci-fiben élünk, és a döntés mozgatórugója nem az a cél, hogy mindkét bagoly saját mikrofonban nagyfejűzhesse a másikat. Hanem pusztán csak pénzt akarnak csinálni a mikrofon tulajdonjogából. Miközben mindegyik arról beszél, hogy amúgy a pártfinanszírozások átláthatóvá tétele az amúgy fontos dolog, de cserkészbecsszóra. És igazából a másik nagyfejű az, aki miatt ezt nem tudjuk megtenni - ha a másik nagyfejű nem akadékoskodna, akkor már itt lenne a Kánaán, mangalica-kolbászból installált kerítéssel.
Utálom azt a nagy fejedet, de így mindkettőnknek lesz pénze - mondja a két bagoly egymásnak a második forgatókönyv szerint. - Keresek rajta én is, meg a többi bagoly-haver is, ez a lényeg.
Hogy az ország és annak lakosait így csekély évi pár száz millával megrövidítjük, az részletkérdés. OK, hogy az ország szolgálatára esküdtünk fel, de mi közben valójában az államkassza tartalmára gondoltunk.
Hát, gratulálok mindkét bagolynak, a magyar demokrácia és médiatörténet szép pillanatát hozták össze közös erővel. Jó látni amúgy, hogy ha az érdek azt kívánja, akkor mégiscsak tudnak testvéri egyetértésben dolgozni. A gazdasági világválság és az ország érdeke ezt ugyan nem tudta kikényszeríteni, de a rádiófrekvenciák feletti kontroll igénye legalább igen.
Bagoly mondja bagolynak, hogy nagyfejű. A mikrofonok és a kamerák előtt legalábbis.
Aztán cinkosan összekacsintanak, és közös erővel tépik ki a mikrofonokat a riporterek kezéből. Jusson mindkét bagolynak saját mikrofon, így nagyobb hangerővel nagyfejűzhetik majd egymást. Mert kell legalább a cirkusz, ha már pékségeket tönkretettük, és kenyérre nem fussa.
Nem tudom, nem látszik egyelőre, melyik két forgatókönyv fog megvalósulni.
Az egyik verzió az, hogy a nyertes rádiók mögött álló politikai erők azt hiszik, majd ezzel a lépéssel sikerül a saját pártideológiájukat terjeszteni jóóóól. Majd a két országos frekvencián a két eddig jól bevált rádió helyett ezentúl ha kell, ha nem, némi zene közé kevert politikai maszlagot fogok hallgatni? És majd 4 évente egyszer - akkor, amikor egyetlen egy alkalommal az én véleményem is fontos a pártoknak -, elmegyek arra szavazni, aki jobban mosta az agyamat?
Hírem van, gyerekek, az emberek túlnyomó többsége nem frekvenciát, hanem rádiót hallgat!
A királyi tévé körüli csatározások hangulatát vélem felfedezni a rádiófrekvenciás döntésben is. Ott ugyanis mindegyik párt úgy harcol a tévé feletti befolyás megszerzéséért, mintha az élete múlna rajta - miközben egy alap kábeltévé előfizetésért nézhetek legalább egy tucat érdekesebb csatornát, amin mondjuk Dr. House megy a narancs vs. vörös meccs helyett.
A tévé kapcsán már rá kellett volna jönniük a pártoknak, hogy minden egyes néző kezében ott van a világ egyik legnagyobb csodája; a varázspálca, ami hatalmasabb Harry Potter mágiájánál is: a távkapcsoló. És mióta kinőttünk abból a korból, hogy csak egy tévécsatorna lett volna, az is hétfői adásszünettel, azóta használjuk ezt a varázslatot: arra kapcsolunk, ami érdekes.
Nah, ugyanez lesz a rádióval is. És ha az összes létező frekvencián is a két párt szólamai jönnek, akkor sem esek kétségbe - azért teremtette Isten az mp3 lejátszót, hogy ebben az esetben azt hallgassam.
De persze lehetséges, hogy tényleg egy sci-fiben élünk, és a döntés mozgatórugója nem az a cél, hogy mindkét bagoly saját mikrofonban nagyfejűzhesse a másikat. Hanem pusztán csak pénzt akarnak csinálni a mikrofon tulajdonjogából. Miközben mindegyik arról beszél, hogy amúgy a pártfinanszírozások átláthatóvá tétele az amúgy fontos dolog, de cserkészbecsszóra. És igazából a másik nagyfejű az, aki miatt ezt nem tudjuk megtenni - ha a másik nagyfejű nem akadékoskodna, akkor már itt lenne a Kánaán, mangalica-kolbászból installált kerítéssel.
Utálom azt a nagy fejedet, de így mindkettőnknek lesz pénze - mondja a két bagoly egymásnak a második forgatókönyv szerint. - Keresek rajta én is, meg a többi bagoly-haver is, ez a lényeg.
Hogy az ország és annak lakosait így csekély évi pár száz millával megrövidítjük, az részletkérdés. OK, hogy az ország szolgálatára esküdtünk fel, de mi közben valójában az államkassza tartalmára gondoltunk.
Hát, gratulálok mindkét bagolynak, a magyar demokrácia és médiatörténet szép pillanatát hozták össze közös erővel. Jó látni amúgy, hogy ha az érdek azt kívánja, akkor mégiscsak tudnak testvéri egyetértésben dolgozni. A gazdasági világválság és az ország érdeke ezt ugyan nem tudta kikényszeríteni, de a rádiófrekvenciák feletti kontroll igénye legalább igen.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)